A természettudományos vizsgálatok azt mutatják, hogy a Székesfehérvárt körülölelő városfal építése már Szent István király alatt elkezdődött.
2019-ben jött a hír, hogy a városfal alapozásához használt fagerendákra bukkanhattak a régészek a Jókai utca 14. szám alatti területen és, hogy a természettudományos vizsgálatok alapján egyre valószínűbb, hogy a Székesfehérvárt körülölelő városfal a 11. században épült.
A régészek összefoglaló tanulmánya az ásatásról már online formában is olvasható!
Dr. Szücsi Frigyes régész, aki Szőllősy Csilla ásatásvezető mellett kapcsolódott be a Jókai utcai tervásatásba, most újabb részletekkel szolgált a régészeti szenzációról. Elmondta, hogy kutatásuk Dr. Siklósi Gyula munkáján alapszik, a XI. századi városfal történet az ő kutatásaiból sarjadt ki. Dr. Siklósi Gyula és munkatársai 1981-ben a Jókai utcában egy városfal alapozást tártak fel és kiemeltek onnan gerendákat, akkoriban azonban még nem volt lehetőség radiokarbon és dendrokronológiai vizsgálatokhoz, így ezek a leletek bekerültek a múzeumi raktárba. 33 év után nyílott meg arra a lehetőség, hogy egy radiokarbon kormeghatározás eredményeképpen kijelenthessék, hogy ezek a gerendák a 11. századból származnak. A Szent István Király Múzeum régészei 2014-ben ismerték meg ezt az eredményt. 2018-ban pedig megjelent egy nívós, nemzetközi ismertségnek örvendő régészeti szaklapban az erről szóló közös publikáció.
Dr. Szücsi Frigyes régésznek 2015-ben nyílott vissza nem térő lehetősége, hogy az akkor felújítás alatt álló Jókai utca 12-es ingatlan melléképületében tervásatást folytathasson. Az volt a cél, hogy megtalálják a városfalat és annak az alapozásából gerendákat kiemelve ezeket a XI. századi eredményeket alátámasztó, vagy éppen azt megcáfoló bizonyítékokat szerezzenek. Elsőre azt hitte, hogy kudarcba fulladt az ásatás, körülbelül egy méterrel „nyúltak mellé”. Az ásatás végén még nem tudta, hogy azok a gerenda töredékek, amiket ennek ellenére kiemeltek a városfal előtti régióból - a városfal alapozásának a szintjéből - szintén a 11. századra keltezhetőek, tehát egykorúak a Jókai utca 20-as, Siklósi Gyula féle gerendákkal.
Az igazi megerősítés a Jókai utca 14-es ásatásokkal jött el, a közel három hónapos tervásatással.
A 2017-es próbaásatáshoz képest itt már egy jóval nagyobb felületen dolgozhattak, ami fontos volt ahhoz, hogy összefüggéseiben tudják értelmezni a régészeti jelenségeket. Dr. Szücsi Frigyes szerint újabb fontos lelet volt az a gerendaszerkezet, ami a Lakatos utca 7-ből került elő egy beruházás során és a városfal alapozásának része volt. A dendrokronológiai eredmény azt mutatta, hogy már az 1010-es években kivágták azokat a fákat, amiket gerendaként használtak.
A Jókai és a Lakatos utcai leletek alapján állították fel azt a munkahipotézist, hogy Szent István király uralkodása alatt kezdték építeni a Székesfehérvárt körülölelő városfalat, majd I. András király lehetett az, akinek uralkodása alatt fejeződött be az építése ennek a monumentális védműnek.
A Szűz Mária-prépostság temploma a koronázó templom mellett gyakorlatilag ez a városfal volt a legmonumentálisabb „beruházása” a városnak, amely meghatározta a városképet, presztízst és rangot adott Székesfehérvárnak. Dr. Szücsi Frigyes kiemelte, hogy Európa-szerte is ritkaságszámba ment az, hogy egy ilyen nagyméretű, városfejlődés útjára lépő település, egy szintén mai fogalommal élve zöldmezős beruházásként egy ilyen monumentális védművel vesznek körbe.
