Az államalapítás 1025. évfordulójára való előkészületként, államalapító magyar királyunk életművének megismertetésére és további kutatására ötéves programsorozatot hirdetett a Magyar Polgári Együttműködés Egyesület és az Emberi Méltóság Tanácsa Egyesület 2020-ban.
Székesfehérvár tavaly csatlakozott a Szent István 2025 programsorozathoz, amely minden évben saját tematikával épül fel, Szent István király örökségének egy-egy elemére irányítva a figyelmet.
Idén tavasszal a Székesfehérvári Egyházmegye püspökét kérte fel dr. Lomnici Zoltán, az Emberi Méltóság Tanácsa elnöke és Náray-Szabó Gábor, a Magyar Polgári Együttműködés Egyesület elnökségének tagja, hogy a programsorozat részeként szentmisékkel, vallástörténeti-kulturális-tudományos konferenciával támogassa a szent király egyházszervező tevékenységének bemutatását.
Május 30-át, a Szent Jobb, első királyunk kézereklyéje megtalálásának emléknapját már a XIII. század eleji hazai naptárak említik. A magyar katolikus egyház ezen ünnepnapját hajdanán országszerte megülték. E jeles napon idén Székesfehérvár adott otthont a Szent István nyomában eseménynek. A Szent István-székesegyházban ünnepi szentmisével kezdődött a program, amelyet Spányi Antal megyés püspök celebrált, majd a konferencia résztvevőit a Városháza Dísztermében köszöntötték a szervezők.
Ünnepi szentmisével kezdődött a Szent István nyomában rendezvény
Székesfehérváron Szent Istvánra emlékezni jog, lehetőség és felelősség is – hangsúlyozta dr. Cser-Palkovics András. E szép és méltó országos kezdeményezésben, amely Szent István életével, munkájával kapcsolatos, városunknak helye van. A történelmi jog ezt a szerepet adja a vármegyének és Székesfehérvárnak egyaránt. A város polgármestere hozzátette, emlékezni és emlékeztetni mindannyiunk feladata. Különösen megtisztelőnek nevezte, hogy hazánk egykori történelmi fővárosáról mások és máshol is úgy vélik, kiemelkedő szerepet kell kapnia országos programsorozatokban. A Szent István-i értékek őrzése és megosztása közös feladatunk, amely összefogást kíván. Ennek egyik kiváló példája az az együttműködés, amely Esztergom és Székesfehérvár között létrejön. A testvérvárosi szerződést aláírására a tervek szerint az augusztusi ünnepkörben kerül sor.
Náray-Szabó Gábor, a Magyar Polgári Együttműködés Egyesület (MPEE) elnökségi tagja fontos az emlékezés, fontos, hogy időről időre számba vegyük a múltat, hiszen csak erre építhetjük a jövőt. Szent István kiemelkedik a legkiválóbb államférfiak közül is, mert ő volt az, aki megteremtette a jövőnket Európában egy keresztény államszervezet létrehozásával. Ezzel ezer év távlatából is azt üzeni a mai nemzedéknek, hogy ragaszkodunk a magyarságunkhoz. Náray-Szabó Gábor arra kérte a hallgatóságot, hogy Szent Istvánra emlékezve vigyék el a hírt: Mária országa meg akar maradni magyarnak.
Lomnici Zoltán, az Emberi Méltóság Tanácsának (EMT) elnöke köszöntőjében emlékeztetett: az ötéves program célja, hogy méltó módon felkészüljünk államalapításunk 1025. évfordulójára. Ehhez érdemes újra felfedezni Szent István teljes szellemi örökségét azzal a szándékkal, hogy a nemzeti önbecsülésre, a tudásszomjra és a magyarság valós történetének bemutatására irányuló törekvések egyesüljenek. A programsorozat minden évének saját tematikája van, amely Szent István örökségének egy-egy elemére irányítja a figyelmet. E tematikus programok érintik a király állam- és egyházszervező tevékenységét, a Szent Korona jelentőségét, Szent István nemzetiségekhez fűződő viszonyát és külpolitikáját is. Az évfordulón túl a másik fontos elem, hogy hazánk történelmi fővárosa, Székesfehérvár, a Szent István-i ünnepkörben Budapest és Debrecen mellett betöltse azt a helyet, ami jár neki történelme okán, és azért, mert az itt élők szeretik városukat, büszkék történelmére.
Azzal, hogy valamit meg tudunk osztani, nem leszünk szegényebbek. Azzal, hogy kincseinket számon tartjuk, nem szegényítünk másokat. Székesfehérvárnak világos kincsei vannak Szent István személyével, életével, munkásságával kapcsolatban, amelyeket nem mások ellenére, hanem másokért kell őrizni, képviselni és az utánunk következő nemzedéknek átadni, hogy nemzetünk gazdagodjon – kezdte köszöntőjét Spányi Antal megyéspüspök. Felidézte Szent István temetését és azt, hogyan tárták fel 1083-ban sírját, keresték, majd találták meg a Szent Jobbot. Az első magyar szent király tárgyi és szellemi hagyatékát, emlékeit nekünk nemcsak kötelességünk tovább adni, hanem jogunk és felelősségünk is a magyarságunk megőrzése, erősítése érdekében.
A köszöntőket követően az esemény résztvevői meghallgatták Balogh Elemér jogtörténész, egyetemi tanár előadását „Szent István, a magyar büntetőjog reformátora” címmel. A korabeli magyar és európai bűntetőjog összehasonlító elemzése egy kevéssé ismert téma, hiszen Szent Istvánt inkább mint államalapító nagy királyt, egyházszervezőt szokták említeni – méltán. Egy európai léptékű, európai öntudatú uralkodó volt. Uralkodása mérföldkőnek számított a magyar, de sok vonatkozásban az európai társdalom-, egyház- és jogtörténetben is. A jogtörténész mai előadásában a bűntetőjog területén kifejtett, nagyfokú bölcsességről árulkodó rendelkezéseinek európai kontextusba helyezett, vázlatos elemzésére vállalkozott, amelyből kiderül, hogy Szent István csak annyit változtatott meg a tradíció jogrendjéből, amennyi feltétlenül szükségesnek mutatkozott. Amit megkövetelt, az az újszerűnek mutatkozó keresztény értékrenden alapuló államrend és egyház védelme, és azt szigorú következetességgel elrendelte.
