Március 19-én, csütörtökön 17 órától kezdődik Teiszler Éva: A középkori Székesfehérvár lengyel szemmel című könyvének bemutatója a Városháza Dísztermében. A Siklósi Gyula Várostörténeti Kutatóközpont kiadványaként megjelenő kötet a városunkban is megfordult 15. századi lengyel történetíró, Jan Długosz Székesfehérvárról szóló leírásait tartalmazza.
A péntek esti szakmai és protokolláris bemutatót követően szombattól minden érdeklődő megnézheti Árpád-házi Boldog Erzsébet hercegnő csodálatos szarkofágfedelét, amely egy éven át biztosan a Koronázó Bazilika Látogatóközpontban, Szent István szarkofágfedél-töredékének szakrális közelségében várja az érdeklődőket.
1141. február 13-án egy szomorú sorsú, mégis sikeres magyar király tért meg őseihez. II. (Vak) Béla (1131–1141) élete nagy részében gyámolításra szorult, uralkodóként azonban erős országot teremtett, királysága területét gyarapította, termékeny apaként pedig a dinasztia további életét biztosította az Álmos-ág trónfoglalásával.
Kegyelem és kegyetlenség, követés és megújítás jellemezte személyiségét és uralkodását. Korának egyik legműveltebb alakja volt. Az általa létrehozott magyar-horvát államközösség 816 éven keresztül állt fenn. A bosszúálló emlékezet ravasz nyomorékká torzította alakját, de száz év múltán már szent királyaink közé is sorolták.
Ünnepélyes keretek között Budapesten, az OPERA Aranykor: Beethoven koncert keretében adták át a koronázási palást alapján a Magyar Állami Operaház műhelyeiben készült alkotást Székesfehérvárnak. Az egyedi, a város történelmi múltjához kötődő, értékes művet dr. Ókovács Szilvesztertől, az OPERA főigazgatójától Vargha Tamás, Székesfehérvár országgyűlési képviselője és dr. Cser-Palkovics András polgármester vette át.
2026. január 3-án az impozáns MET Arénában csendülnek fel a magyar színpadok legnépszerűbb rockoperájának dallamai. Az István, a király koncertváltozatában olyan neves művészek lépnek színpadra, mint Feke Pál, Dolhai Attila, Szomor György, vagy éppen Malek Andrea.
Luxemburgi Zsigmond IV. Károly német-római császár (1355–1378) negyedik feleségétől, Pomerániai Erzsébettől származó fia volt. Károly császár négy házassága igen termékenynek bizonyult. Öt leánya és hét fia született, de az utóbbiak közül mindössze hárman érték meg a felnőtt kort.
A Városháza Dísztermében mutatták be Szabó Zoltán építészettörténész koronázó bazilikáról szóló két újabb kötetét, melyek témáját egyrészt az egykori bazilikában megtalált uralkodói, főnemesi és egyházi sírok, másrészt a középkori földrengések, fehérvári tűzvészek, illetve a koronázó templom átépítésének összefüggései adják.
1526-ban ezen a napon koronázták királlyá Szapolyai Jánost Székesfehérváron, miután november 5-én az országgyűlés királlyá választotta. 1514-ben Szapolyai János verte le Temesvárnál a parasztfelkelést és Dózsa Györgyöt alvezéreivel együtt kegyetlen kínzások közt kivégeztette. 1526-ban pedig Szolimán szultán támadásakor az erdélyi hadakkal elindult, de a Mohácsi csatába nem érkezett meg.
A török elleni küzdelemben a középkori Magyar Királyság két uralkodóját veszítette el: 1444. november 10-én hunyt el a várnai csatában az akkor húsz éves I. Ulászló magyar király (1440–1444), majd 1526. augusztus 29-én az ugyancsak huszadik életévében járó II. Lajos (1516–1526) Mohácsnál.