-
Királykúton a makett
Mostantól a Királykút Emlékházban nézhető meg az egykori székesfehérvári koronázóbazilika 1:75 méretarányú makettje. A hatalmas templom 12. századi állapotát bemutató – még 2013-ban készített – modellt a Fejér Szövetség ajándékozta Székesfehérvárnak. Az épületrekonstrukciót Földi Zoltán önkormányzati képviselő vette át csütörtökön.
2026.07.30. -
931 éve, 1095. július 29-én hunyt el Szent László király
Lovag és király volt, majd szent lett. Mátyásig a legnépszerűbb magyar uralkodó volt. Ám 1040 körül, amikor az apjának menedéket adó Lengyelországban világra jött, Géza nevű bátyja után másodikként, ebből vajmi keveset lehetett sejteni. Természetesen I. (Szent) László királyunkról van szó, aki 930 évvel ezelőtt e napon hunyt el.
2026.07.29. -
Orvos és történetíró – Dr. Lauschmann Gyula, városának szerelmese
Székesfehérvár régmúltja mindig is a helyi értelmiség érdeklődésének középpontjában állt, de a várostörténeti kutatások igazán a 19. század második felében kaptak lendületet. Csapó Kálmán 1861-ben adta ki a legkorábbi időktől induló kis könyvét, amelyet három évtizeddel később egy orvos fiatalember, bizonyos dr. Lauschmann Gyula történeti tárgyú írásai és előadásai követtek.
2026.07.27. -
736 éve, 1290. július 23-án koronázták meg az utolsó Árpád-házi királyt, III. Andrást
II. András király (1205–1235) 1234 májusában vette nőül utolsó, harmadik feleségét, Estei Beatrixet. A királyné nem sokkal a király halála előtt lett állapotos, udvari körökben azonban azt rebesgették, hogy nem az idősödő király, hanem Apod fia Dénes nádor (1231–1234) gyermekét hordja a szíve alatt.
2026.07.23.
Évezredes néphagyományt bizonyíthat a radiokarbonos kormeghatározás
"Igaz lehet az évezredes bodajki néphagyomány Szent István királyról!" - adta hírül közösségi oldalán a Szent István Király Múzeum szombaton délután. Egy, a bodajki Kálvárián még 2022-ben végzett feltárásából származó és radiokarbonos kormeghatározással is vizsgált személy 95,4%-os valószínűséggel 994 és 1028 között hunyt el, tehát Szent István király kortársaként élt.
Wilibald kapucínus atya a 17. század végén jegyezte le azt a néphagyományt, miszerint Szent István Király kápolnát alapított Bodajkon, ahová Imre herceggel csónakkal jártak ki imádkozni.
A Szent István Király Múzeum finanszírozásával lehetőség nyílt néhány régészeti feltárásból származó minta radiokarbon kormeghatározására a debreceni Atommagkutató Intézet Hertelendi Ede Környezetanalitikai Laboratóriumában. Ezek közé válogatták be Szücsi Frigyes régész, a bodajki Kálvárián 2022-ben végzett mentő feltárásából származó egyik embertani mintáját. A Kálvárián földmunka közben teljesen váratlanul kerültek elő emberi csontvázak, amelyek a tájolásuk, a zsúfolt, több rétegben való elhelyezkedésük és a mellékletnélküliségük alapján egy templom körüli temető képét mutatták, templomromot azonban nem találtak, és arra írott forrásokban sincs utalás.
A leletmentés után is kérdés maradt tehát a temető kora, függetlenül attól, hogy egyértelműen középkori jellegűnek tűnt. A radiokarbon vizsgálattól remélték, hogy körvonalazza a temetkezések időszakát.
Az eredmény minden várakozást felülmúlt: a vizsgált személy 95,4%-os valószínűséggel 994 és 1028 között hunyt el, tehát Szent István király kortársaként élt.
A templom körüli temető részeként értelmezhető sírok elhelyezkedése alapján a népi emlékezetben megőrzött Szent István-i kápolnának (talán inkább egy kis plébániatemplomnak) a Kálvária-dombon kellett állnia, függetlenül attól, hogy nyomait (még) nem ismerjük. További radiokarbon vizsgálatok és az embertani anyag tudományos feldolgozása nyújthat majd még pontosabb információkat erről a különleges kora Árpád-kori temetkezési helyről.
Az viszont már most kijelenthető, hogy természettudományos adat igazolhatja az ezeréves bodajki hagyomány valóságát a Szent István király korabeli bodajki kápolna (templom) építéséről - olvasható a Szent István Király Múzeum bejegyzésében.