Talajradaros vizsgálatok kezdődtek a Nemzeti Emlékhelyen

Székesfehérvár Belvárosában, a Püspöki Palota közelében látható falmaradványok a Szent István által alapított Szűz Mária prépostsági templom emlékét őrzik. A most induló vizsgálat célja, hogy a szakemberek geofizikai módszerrel is fel tudják térképezni, mi rejtőzik a területen a talajban. A kutatás összefügg a Nemzeti Emlékhely területén hamarosan induló tervásatással.

A részletekről csütörtökön délelőtt a Nemzeti Emlékhelyen Róth Péter alpolgármester, Dr. Tóth Zoltán, az Óbudai Egyetem Alba Regia Műszaki Kar Geoinformatikai Intézet docense, valamint Pokrovenszki Krisztián, a Szent István Király Múzeum főigazgatója tartott sajtótájékoztatót.

„A Székesfehérvári Királyi Napok küszöbén vagyunk, ilyenkor jóval nagyobb figyelem hárul a Nemzeti Emlékhelyre. Ez a kutatás is segít jobban megismernünk, mi lehetett itt egykor.” – fogalmazott Róth Péter alpolgármester, aki felhívta a figyelmet arra is, hogy néhány hónapon belül megnyílik az a látogatóközpont, amely ezt a tudást tárgyiasult formában is megmutatja, valamint emléket állít Székesfehérvár és Magyarország dicsőséges évszázadainak.

Az újabb tudományos módszerek segítségével korábban már kiderült: Székesfehérvár városfala a 11. században épült. Tudható az is, hogy hossza mintegy másfél kilométer volt, építéséhez pedig rengeteg faanyagot használtak. A Nemzeti Emlékhelyen tervezett kutatásokból kiderülhet, hogy az itteni szakasz pontosan mikor épült, és – közvetve – megbízhatón lesz datálható a Szűz Mária prépostsági templom építésének ideje is, hiszen erre jelenleg csak közvetett utalások vannak.

Dr. Tóth Zoltán, az Óbudai Egyetem Alba Regia Műszaki Kar Geoinformatika Intézet docense elmondta: többféle geofizikai eljárást is szoktak alkalmazni, a mai napon talajradaros eljárást végeznek. A terület felmérése azt mutatja meg, hogy a föld alatt maradtak-e értékelhető régészeti objektumok. A különleges berendezés segítségével körülbelül 1,5-2 méteres mélységbe láthatnak le a szakemberek.

A műszer képes felismerni az eltérő szilárdságú anyagokat, így ennek segítségével gyakorlatilag láthatóvá válik, hogy mit rejthet a föld.

Az ilyen jellegű vizsgálat egy roncsolásmentes módszer: régészeti feltárás nélkül van arra lehetőség, hogy különböző épületnyomokat, vagy egykori emberi beásás nyomait kimutassák a föld alatt. Meglepő módon ezek a módszerek a temetkezések kimutatására nem jók, viszont a föld alatti épített örökségünk felderítésére kiválóan alkalmasak. „Gyakorlatilag egy szelvény mentén tudjuk feltérképezni a talajt. Sőt, ha több ilyen szelvényt felveszünk, ezekből elő lehet állítani a vizsgált rész 3D-s modelljét, ami nagy segítség lehet a kollegáknak, hiszen ilyen módon feltárás nélkül juthatnak információhoz.” – fogalmazott és elárulta, hogy már a próbakörök alatt is biztató jeleket kaptak.

A mai nap tulajdonképpen egy előkészítő szakasza az őszi tervásatásoknak – mondta Pokrovenszki Krisztián, a Szent István Király Múzeum főigazgatója. Mint elmondta, az eljárás lényege, hogy roncsolásmentesen jussanak hozzá olyan adatokhoz, melyekkel jobban tudják tervezni a feltárás részleteit. Fontos, hogy a helyszínen pontos adatokat még nem tudnak meghatározni, de a későbbi eredményekhez igazi segítséget jelenthetnek ezek a vizsgálatok. Ezt alátámasztja, hogy már a próbakörös felmérések alatt is biztató jeleket kaptak. „Fehérvárt nagyon korán, Európában is szinte egyedülálló módon, már a 11. század elején kőfallal vették körül. Nem csak egy kis részét, hanem – jelen tudásunk szerint – a teljes Belvárost, ami kuriózumnak számított akkoriban, és mutatja a város jelentőségét.” Hozzátette, hogy nagyon kevés adattal rendelkeznek a falról, azonban reményeik szerint az őszi ásatások során találhatnak olyan leleteket, melyeket további vizsgálatoknak vethetnek alá. 

A sajtótájékoztatón elhangzott, hogy a nyár folyamán zajlik a nedvesedés következtében károsodott Aba-Novák secco restaurálása a Magyar Géniusz Program keretében és fenntartói támogatással. A munkálatokat Lángi József restaurátor végzi. A secco tisztítása jelenleg is tart. Az elmúlt években jelentős lépéseket tett már a nedvesedés megállítására a Szent István Király Múzeum: kiépítették és a város csatornarendszerére kötötték az ereszcsatornát, a következő szakaszban pedig az alulról jövő nedvesedés megszüntetése, enyhítése a cél.