-
A koronázó bazilika titkai
A Városháza Dísztermében mutatták be Szabó Zoltán építészettörténész koronázó bazilikáról szóló két újabb kötetét, melyek témáját egyrészt az egykori bazilikában megtalált uralkodói, főnemesi és egyházi sírok, másrészt a középkori földrengések, fehérvári tűzvészek, illetve a koronázó templom átépítésének összefüggései adják.
2025.12.04. -
Városismereti séta
A Siklósi Gyula Várostörténeti Kutatóközpont városismereti sétasorozatának ez évi utolsó alkalmára invitálja az érdeklődőket. Az idei év utolsó sétája 2025. december 11-én, csütörtökön 14 órakor indul az Országalmától. Az adventi hangulatba illeszkedő tematikájú séta során a résztvevők két, egykor rendházként működő épületet látogathatnak meg.
2025.12.04. -
Országnak nagy örömével
Első szent királyunk királlyá koronázásának 1025. évfordulójához kapcsolódóan rendezett pénteken konferenciát a Siklósi Gyula Várostörténeti Kutatóközpont és a Szent István Király Múzeum. A konferencián a legújabb kutatási eredményekről is szó esett a 11. századi városfallal, illetve a koronázó bazilika Szent István-kori építkezéseivel kapcsolatban.
2025.11.28. -
Csitáry Helytörténeti Verseny
A hagyományteremtő szándékkal rendezett Csitáry G. Emil Helytörténeti Verseny döntője a Tóparti Gimnáziumban volt. Az általános iskolai felső tagozatos tanulóknak kiírt Becsület és munka mottójú versenyt az 5-6. osztályos korcsoportban a Vörösmarty Mihály Általános Iskola 6.b csapata nyerte, míg a 7-8. osztályos korosztályban a II. Rákóczi Ferenc Magyar-Angol Két Tanítási Nyelvű Általános Iskola Nyertesek (Rákóczi 8.) fantázianevű formációja győzött.
2025.11.25.
Székesfehérvár a török korban - már lehet regisztrálni az előadásra
Dr. Kolláth Ágnes a Bölcsészettudományi Kutatóközpont, Régészeti Intézet tudományos segédmunkatársa tart előadást a Csók István Képtárban október 9-én pénteken. A programon való részvétel ingyenes, de regisztrációhoz kötött, jelentkezni a bejelentkezes@szikm.hu címen lehet.
2020.10.04. 19:41 |
Székesfehérvár 1543-ban került az Oszmán Birodalom fennhatósága alá, s véglegesen csak 1688-ban sikerült a keresztény hadaknak visszafoglalni. Mindkét fél tisztában volt a város stratégiai és szimbolikus jelentőségével, így e másfél száz év alatt többször is ádáz harcok folytak birtoklásáért. A tizenöt éves háború ostromai a mai napig meghatározzák településünk képét, hiszen ekkor dőlt romba a magyar királyok koronázó bazilikája és pusztult el a középkori épületek többsége. Ugyanakkor a hódoltság békésebb időszakaiban lehetőség nyílt a gazdasági és kulturális fejlődésre, aminek csekély emlékeit még ma is láthatjuk. Az előadó a korszak mindkét arcát igyekszik bemutatni a történeti és régészeti források segítségével.
