-
Azonosították II. (Vak) Béla király maradványait
A székesfehérvári Nemzeti Emlékhelyen az egykori Nagyboldogasszony-bazilika helyén található osszárium több mint 400 genomjának elemzésével három új férfiági Árpád-házi vonalat azonosítottak, és ezzel kétséget kizáróan sikerült meghatározni II. (Vak) Béla király maradványait is.
2026.06.15. -
Vörösmarty emlékezete Fehérváron
Vörösmarty Mihály, a magyar irodalomtörténet egyik legkiemelkedőbb alakja 1855-ben hunyta le a szemét, testi bajai mellett mélabútól sújtottan. Szűkebb hazája soha nem feledte a költőt, s amint lehetett, Fejér vármegye szobor állításával tisztelgett nagysága előtt. Az emlékműnek is beillő alkotást gyermek- és ifjúkorának fontos helyszínén, Székesfehérváron avatták fel 1866. május 6-án, több évnyi előkészületet követően.
2026.06.14. -
A Fekete Sas múltja
Az Ady Endre utcában járva egy nagy, egykor impozáns épület mellett halad el a szemlélő. Homlokzatán emléktábla jelzi: 1848-ban fontos eseményeknek adott otthont, a főbejárat előtti járdán pedig két botlatókő őrzi az utolsó polgári tulajdonos és felesége emlékét. A Fekete Sasnak, Fehérvár egykori közéleti és kulturális központjának évszázados története van.
2026.06.10. -
Temetői séta
A Városszépítő- és Védő Egyesület június 10-én, szerdán 17:00-kor rendhagyó történelemórára várja az érdeklődőket a Hosszú-temetőben. Poklosi Péter tanár úr, az egyesület elnöke az ott nyugvó neves személyiségek síremlékeivel és a temető művészi értékű alkotásaival ismerteti meg a résztvevőket. Az érdeklődőknek a Palotai úti Hosszú-temető kápolnájánál lesz a találkozó a programra.
2026.06.10.
Székesfehérvár a török korban - már lehet regisztrálni az előadásra
Dr. Kolláth Ágnes a Bölcsészettudományi Kutatóközpont, Régészeti Intézet tudományos segédmunkatársa tart előadást a Csók István Képtárban október 9-én pénteken. A programon való részvétel ingyenes, de regisztrációhoz kötött, jelentkezni a bejelentkezes@szikm.hu címen lehet.
2020.10.04. 19:41 |
Székesfehérvár 1543-ban került az Oszmán Birodalom fennhatósága alá, s véglegesen csak 1688-ban sikerült a keresztény hadaknak visszafoglalni. Mindkét fél tisztában volt a város stratégiai és szimbolikus jelentőségével, így e másfél száz év alatt többször is ádáz harcok folytak birtoklásáért. A tizenöt éves háború ostromai a mai napig meghatározzák településünk képét, hiszen ekkor dőlt romba a magyar királyok koronázó bazilikája és pusztult el a középkori épületek többsége. Ugyanakkor a hódoltság békésebb időszakaiban lehetőség nyílt a gazdasági és kulturális fejlődésre, aminek csekély emlékeit még ma is láthatjuk. Az előadó a korszak mindkét arcát igyekszik bemutatni a történeti és régészeti források segítségével.