-
Székesfehérvár a frontvonalban
Pénteken délután nyílt meg a HM Hadtörténeti Intézet és Múzeum, valamint a Szent István Király Múzeum Székesfehérvár a frontvonalban 1944 - 1945 című közös kamara kiállítása. A tárlat több mint egy évig látogatható, keddtől vasárnapig, 10 és 18 óra között. A belépés díjtalan.
2024.04.05. -
Az anyósok kedvenc leshelye
Székesfehérvár egyes belvárosi épületeit jellegzetes sarokerkélyek díszítik, melyek nem csak mutatósak, de komoly társadalmi szerepük is volt régen. Március 30-án, szombaton 10.00 órakor indul a Tourinform Iroda által szervezett séta, melynek keretében mindent megtudhatunk a különleges balkonokról.
2024.03.28. -
Az anyai ágat vizsgálják
Béla macsói herceg maradványainak genetikai vizsgálatával folytatja munkáját a Magyarságkutató Intézet (MKI) Archeogenetikai Kutatóközpontja. Béla macsói herceg genetikai vizsgálata azzal a reménnyel kecsegtet, hogy IV. Béla számos gyermekének a genetikai meghatározásához további támpontokat lehet nyerni.
2024.03.22. -
Híres házak, híres emberek
Folytatódnak a Helytörténeti esték az Aranybulla Könyvtárban. Március 21-én, csütörtökön 17 órakor Keszei István költő és a Zichy liget 7. számú ház történetét ismerheti meg a hallgatóság Magony Imre előadásában.
2024.03.20.
Székesfehérvár a török korban - már lehet regisztrálni az előadásra
Dr. Kolláth Ágnes a Bölcsészettudományi Kutatóközpont, Régészeti Intézet tudományos segédmunkatársa tart előadást a Csók István Képtárban október 9-én pénteken. A programon való részvétel ingyenes, de regisztrációhoz kötött, jelentkezni a bejelentkezes@szikm.hu címen lehet.
2020.10.04. 19:41 |
Székesfehérvár 1543-ban került az Oszmán Birodalom fennhatósága alá, s véglegesen csak 1688-ban sikerült a keresztény hadaknak visszafoglalni. Mindkét fél tisztában volt a város stratégiai és szimbolikus jelentőségével, így e másfél száz év alatt többször is ádáz harcok folytak birtoklásáért. A tizenöt éves háború ostromai a mai napig meghatározzák településünk képét, hiszen ekkor dőlt romba a magyar királyok koronázó bazilikája és pusztult el a középkori épületek többsége. Ugyanakkor a hódoltság békésebb időszakaiban lehetőség nyílt a gazdasági és kulturális fejlődésre, aminek csekély emlékeit még ma is láthatjuk. Az előadó a korszak mindkét arcát igyekszik bemutatni a történeti és régészeti források segítségével.