Ötven esztendeje szűnt meg a Fekete Sas Patika

Az üde, zöld fűszer- és gyógynövények a Fő utcán már messziről is jól láthatóan hirdetik, hogy ismét várja a látogatóit a Fekete Sas Patikamúzeum Székesfehérvár belvárosában. A május most nemcsak a nyitás kapcsán fontos a patika történetében – derült ki a Szent István Király Múzeum blogbejegyzéséből.
2021.05.18. 13:14 |
Ötven esztendeje szűnt meg a Fekete Sas Patika

1971. május 17-én szűnt meg a Fekete Sas Patika a város szívében.

A múzeum blogoldalán többek között arról is olvashatunk, hogy 2021-ben éppen 333 éve annak, hogy Székesfehérváron megalapították az első patikát, mindjárt a török uralom alóli felszabadulás évében.

Ez volt a vármegye első ilyen intézménye. A jezsuita korszakból maradt fenn a díszes barokk officina bútorzat, ami 263 éves, de az oldalsó traktusban elhelyezkedő magasfiókos, vagy más néven fiókfalas festett bútorzat még ennél is régebbi. Különösen értékesek, és hazánkban talán a legdíszesebbek a szintén jezsuita korszakból való esztergált-festett fatégelyek. A történeti visszatekintésből, amelyet korabeli rajzok és fotók is színesítenek, az is kiderül, hogy miként kapott helyet és nevet a patika.

Az ötven évvel ezelőtt bezárt gyógyszertár négy év elteltével, 1975 májusában nyitotta meg kapuit patikamúzeumként.

Ma a Fekete Sas Patikamúzeum az egyik leglátogatottabb kiállítóhely, egy valódi kis ékszerdoboz Fehérvár belvárosában. Számos interaktív lehetőséggel, kiállításokkal és rendezvényekkel igyekszik minél sokoldalúbban bemutatni a gyógyszerészet történetének izgalmas fejezeteit az érdeklődő közönségnek.

A Fő utcai kiállítóhely keddtől–vasárnapig 10-től 18 óráig látogatható.

Várostörténet

  1. 674 éve történt

    Az I. (Nagy) Lajos király 1351. évi törvényeként is ismert cikkelyek számos más ponton kiegészítették II. András Aranybulláját. Ezek közül az ősiség rögzítése mellett – amely egészen 1848-ig szabályozta a magyar öröklési rendszert – a kilenced beszedésének kötelezettsége és a pallosjog – egyébként már szintén évtizedekkel korábban meglévő – gyakorlatának írásba foglalása a legismertebbek.

    2025.12.11.
  2. Zsigmond király halála

    Luxemburgi Zsigmond IV. Károly német-római császár (1355–1378) negyedik feleségétől, Pomerániai Erzsébettől származó fia volt. Károly császár négy házassága igen termékenynek bizonyult. Öt leánya és hét fia született, de az utóbbiak közül mindössze hárman érték meg a felnőtt kort.

    2025.12.09.
  3. Városismereti séta

    A Siklósi Gyula Várostörténeti Kutatóközpont városismereti sétasorozatának ez évi utolsó alkalmára invitálja az érdeklődőket. Az idei év utolsó sétája 2025. december 11-én, csütörtökön 14 órakor indul az Országalmától. Az adventi hangulatba illeszkedő tematikájú séta során a résztvevők két, egykor rendházként működő épületet látogathatnak meg. 

    2025.12.07.
  4. A koronázó bazilika titkai

    A Városháza Dísztermében mutatták be Szabó Zoltán építészettörténész koronázó bazilikáról szóló két újabb kötetét, melyek témáját egyrészt az egykori bazilikában megtalált uralkodói, főnemesi és egyházi sírok, másrészt a középkori földrengések, fehérvári tűzvészek, illetve a koronázó templom átépítésének összefüggései adják.

    2025.12.04.