Ötven esztendeje szűnt meg a Fekete Sas Patika

Az üde, zöld fűszer- és gyógynövények a Fő utcán már messziről is jól láthatóan hirdetik, hogy ismét várja a látogatóit a Fekete Sas Patikamúzeum Székesfehérvár belvárosában. A május most nemcsak a nyitás kapcsán fontos a patika történetében – derült ki a Szent István Király Múzeum blogbejegyzéséből.
2021.05.18. 13:14 |
Ötven esztendeje szűnt meg a Fekete Sas Patika

1971. május 17-én szűnt meg a Fekete Sas Patika a város szívében.

A múzeum blogoldalán többek között arról is olvashatunk, hogy 2021-ben éppen 333 éve annak, hogy Székesfehérváron megalapították az első patikát, mindjárt a török uralom alóli felszabadulás évében.

Ez volt a vármegye első ilyen intézménye. A jezsuita korszakból maradt fenn a díszes barokk officina bútorzat, ami 263 éves, de az oldalsó traktusban elhelyezkedő magasfiókos, vagy más néven fiókfalas festett bútorzat még ennél is régebbi. Különösen értékesek, és hazánkban talán a legdíszesebbek a szintén jezsuita korszakból való esztergált-festett fatégelyek. A történeti visszatekintésből, amelyet korabeli rajzok és fotók is színesítenek, az is kiderül, hogy miként kapott helyet és nevet a patika.

Az ötven évvel ezelőtt bezárt gyógyszertár négy év elteltével, 1975 májusában nyitotta meg kapuit patikamúzeumként.

Ma a Fekete Sas Patikamúzeum az egyik leglátogatottabb kiállítóhely, egy valódi kis ékszerdoboz Fehérvár belvárosában. Számos interaktív lehetőséggel, kiállításokkal és rendezvényekkel igyekszik minél sokoldalúbban bemutatni a gyógyszerészet történetének izgalmas fejezeteit az érdeklődő közönségnek.

A Fő utcai kiállítóhely keddtől–vasárnapig 10-től 18 óráig látogatható.

Várostörténet

  1. 85 éves idén a Köfém

    Éppen száz esztendeje, 1926-ban indult meg a bauxit kitermelése a gánti bányában. 1938-ban Ajka mellett, majd Mosonmagyaróváron timföldgyárat, Csepelen kohót, Kőbányán feldolgozó üzemet építettek. Kincsesbányán 1942-ben kezdődött a földalatti termelés. Közben a székesfehérvári Ráchegyen egy új üzem alapjait rakták le.

    2026.05.01.
  2. Penteléről a vármegye élére

    120 évvel ezelőtt fontos változás történt Fejér vármegye életében: 1906. április 21-én gróf Széchényi Viktor lett az új főispán. A sárpentelei birtokos nem akármilyen ősöktől származott, hiszen a Nemzeti Múzeum alapítója, gróf Széchényi Ferenc dédunokájaként oldalági felmenői között tudhatta a legnagyobb magyart, Széchenyi Istvánt.

    2026.04.27.
  3. Az Aranybulla napja

    A történelmi jelentőségű dokumentum kibocsátásának 804. évfordulója tiszteletére csendes virágelhelyezésre került sor az Aranybulla-emlékműnél, a Csúcsos-hegyen. Hazánk alkotmányfejlődésének egyik legfontosabb mérföldköve az Aranybulla, melyet II. András király bocsátott ki 1222. április 24-én, a székesfehérvári országgyűlésben. 

    2026.04.24.
  4. Az Aranybulla ünnepe

    A II. András magyar király által 1222-ben, a székesfehérvári országgyűlésen kiadott Aranybullát gyakorta hasonlítják az angolok 1215-ös Magna Cartájához. Ennek alapja az, hogy a bulla volt a magyar nemzet első alkotmányos dokumentuma, míg a Magna Carta az angolok első alkotmányos okiratának tekinthető.

    2026.04.24.