2. Várostörténet

Ötven esztendeje szűnt meg a Fekete Sas Patika

Az üde, zöld fűszer- és gyógynövények a Fő utcán már messziről is jól láthatóan hirdetik, hogy ismét várja a látogatóit a Fekete Sas Patikamúzeum Székesfehérvár belvárosában. A május most nemcsak a nyitás kapcsán fontos a patika történetében – derült ki a Szent István Király Múzeum blogbejegyzéséből.
2021.05.18. 13:14 |
Ötven esztendeje szűnt meg a Fekete Sas Patika

1971. május 17-én szűnt meg a Fekete Sas Patika a város szívében.

A múzeum blogoldalán többek között arról is olvashatunk, hogy 2021-ben éppen 333 éve annak, hogy Székesfehérváron megalapították az első patikát, mindjárt a török uralom alóli felszabadulás évében.

Ez volt a vármegye első ilyen intézménye. A jezsuita korszakból maradt fenn a díszes barokk officina bútorzat, ami 263 éves, de az oldalsó traktusban elhelyezkedő magasfiókos, vagy más néven fiókfalas festett bútorzat még ennél is régebbi. Különösen értékesek, és hazánkban talán a legdíszesebbek a szintén jezsuita korszakból való esztergált-festett fatégelyek. A történeti visszatekintésből, amelyet korabeli rajzok és fotók is színesítenek, az is kiderül, hogy miként kapott helyet és nevet a patika.

Az ötven évvel ezelőtt bezárt gyógyszertár négy év elteltével, 1975 májusában nyitotta meg kapuit patikamúzeumként.

Ma a Fekete Sas Patikamúzeum az egyik leglátogatottabb kiállítóhely, egy valódi kis ékszerdoboz Fehérvár belvárosában. Számos interaktív lehetőséggel, kiállításokkal és rendezvényekkel igyekszik minél sokoldalúbban bemutatni a gyógyszerészet történetének izgalmas fejezeteit az érdeklődő közönségnek.

A Fő utcai kiállítóhely keddtől–vasárnapig 10-től 18 óráig látogatható.

Várostörténet

Összes

  1. Királykúton a makett

    Mostantól a Királykút Emlékházban nézhető meg az egykori székesfehérvári koronázóbazilika 1:75 méretarányú makettje. A hatalmas templom 12. századi állapotát bemutató – még 2013-ban készített – modellt a Fejér Szövetség ajándékozta Székesfehérvárnak. Az épületrekonstrukciót Földi Zoltán önkormányzati képviselő vette át csütörtökön.

    2026.07.30.

  2. 931 éve, 1095. július 29-én hunyt el Szent László király

    Lovag és király volt, majd szent lett. Mátyásig a legnépszerűbb magyar uralkodó volt. Ám 1040 körül, amikor az apjának menedéket adó Lengyelországban világra jött, Géza nevű bátyja után másodikként, ebből vajmi keveset lehetett sejteni. Természetesen I. (Szent) László királyunkról van szó, aki 930 évvel ezelőtt e napon hunyt el.

    2026.07.29.

  3. Orvos és történetíró – Dr. Lauschmann Gyula, városának szerelmese

    Székesfehérvár régmúltja mindig is a helyi értelmiség érdeklődésének középpontjában állt, de a várostörténeti kutatások igazán a 19. század második felében kaptak lendületet. Csapó Kálmán 1861-ben adta ki a legkorábbi időktől induló kis könyvét, amelyet három évtizeddel később egy orvos fiatalember, bizonyos dr. Lauschmann Gyula történeti tárgyú írásai és előadásai követtek.

    2026.07.27.

  4. 736 éve, 1290. július 23-án koronázták meg az utolsó Árpád-házi királyt, III. Andrást

    II. András király (1205–1235) 1234 májusában vette nőül utolsó, harmadik feleségét, Estei Beatrixet. A királyné nem sokkal a király halála előtt lett állapotos, udvari körökben azonban azt rebesgették, hogy nem az idősödő király, hanem Apod fia Dénes nádor (1231–1234) gyermekét hordja a szíve alatt.

    2026.07.23.