Kulturális hírek

 A tojás az élet újjászületésének, a termékenységnek legősibb jelképe. Bármilyen kicsi is, képes a világegyetem nagyságát s az élettelenből az élőbe való átmenet rejtélyét jelképezi. Fontos szerepe van a húsvéti étrendben, de a tojások színezése, díszítése is régi korokra nyúlik vissza. A leggyakrabban használt szín a piros, magyarázatát a színek mágikus erejébe vetett hit adhatja. A tojásfestés szokása, s a tojások díszítése az egész világon elterjedt. A tojásfestés népszokásként elsősorban kelet-Európában maradt fenn a XX. Századig.

A Húsvét Jézus Krisztus feltámadásának a keresztény egyházak legrégibb, a zsidó pészahra visszavezethető ünnepe. Húsvét vasárnapja a tavaszi napéjegyenlőséget követő első holdtölte utáni első vasárnap. Sok országban szokás e napon a napfelkeltét egy magas hegy tetején várni. Ehhez több hiedelem kapcsolódik - egyik szerint a felkelő nap Krisztus feltámadásának bizonyítéka, a másik szerint aki jól figyel, megláthatja benne a Krisztust jelképező bárányt a zászlóval. Vasárnap a sonka mellé tojást, tormát fogyasztanak. E nap ünnepi étele a bárány is. A tojás általános tisztelete Jézus születésénél jóval távolibb múltba nyúlik vissza. Az életet hordozó csíra már régóta a világmindenség jelképe a Föld számos népének hitvilágában.

Este körmenetekkel emlékezik meg a keresztény világ arról, hogy Jézus harmadnap, azaz húsvétvasárnap hajnalán feltámadt halottaiból. Rómában Nagyszombaton már a feltámadási szentmisekor a Szent Péter-bazilikában fekete lepel borítja az oltárt, majd délután következik a fáklyás felvonulás. Nagyszombat reggelére virágokkal, zöld ágakkal díszítik fel a templommokat. A hagyományos sonkát már szombat este, a böjt lezárásával megkezdik. Ez a nap a tűz ünnepe. Este a templomban az új tüzet ünneplik, melyet csiholással élesztenek, s a Krisztust jelképező húsvéti gyertyát ezzel gyújtják meg.

A kétéves múltra visszatekintő rendezvény szervezői elmondták: bár a munkával előrehaladtak, a rendelkezésre álló keret nem teszi lehetővé, hogy a megszokott és elvárt színvonalon tartsák meg a filmes mustrát. A fesztivál támogatói közül a város önkormányzata 20 millió forintról 10 millióra csökkentette a hozzájárulást, néhány szponzor is visszavonta támogatási ígéretét, illetve csökkentette annak mértékét, ezért nem sikerül biztosítani a fesztivál mintegy félmillió eurós (több mint 120 millió forintos) költségvetését. Az idei rendezvényre eddig kapott támogatásokat visszajuttatják a szponzoroknak, a felmerült költségeket pedig kifizetik - mondta a fesztivál igazgatója, Elekes Szentágotai Blanka.

Április 13-án újabb bemutatóra készül a székesfehérvári Vörösmarty Színház. Ezúttal William Shakespeare egyik művét, a III. Richardot adják elő. A III. Richárdot, William Shakespeare legkegyetlenebb, mégis zseniális darabját a Vörösmarty Színházban Szurdi Miklós állította színpadra. Címszerepben Gesztesi Károly úgy mutatja meg az emberi lélek sötét mélységeit, hogy kétségünk sem marad: a történelemben csak a fegyverek változnak.

Jézus jeruzsálemi bevonulását ünnepli a katolikus egyház. Virágvasárnap van, és ezzel az ünneppel kezdődik a Nagyhét. Rómában a Szent Péter téren XVI. Benedek délben mondja el vasárnapi imádságát és beszédét a pápa által pontifikált ünnepi szentmise után. A hívők kezében olaj- és pálmaág emlékeztet Jézus jeruzsálemi bevonulására. A római Szent Péter téren XVI. Benedek személyesen pontifikálta a virágvasárnapi szentmisét, és megnyitotta a húsvéti Szent hetet. Rómában az idén is hagyomány jegyében zajlik a passió hete. Nagypéntek este a Colosseumnál a pápa vezeti a Keresztutat, jövő vasárnap adja hírül Krisztus feltámadását, a húsvéti Urbi et Orbi áldással.

 A Méhkasaula Kulturális Egyesület megalakulása óta felvállalta, hogy népszerűsítse és képviselje a számítógépen alkotó művészeket. Az Enter fesztivált az egyesület több éve szervezi, aminek célja, hogy tért teremtsen a digitális művészetnek a városban. A fesztivál előző évi műveit sűrítette az egyesület egy multimédiás cd-romra az önkormányzat és több állami pályázat elnyerésével. A lemez egyaránt tartalmazza a képzőművészeti alkotásokat és a zenei alkotók munkájából videóklipeket vágtak össze a CD–re. A lemezt az egyesület ingyen jutatja az érdeklődők rendelkezésére.

 A Vörösmarty Társaság vendége volt szerda este Szigeti Lajos költő, aki a nemrég megjelent kötetétét a Barbár téridőt mutatta be a közönségnek. A költő a délután folyamán a Vajda János könyvesboltban dedikálta a kötetet, majd szerzői est keretein belül beszélgetett Bakonyi Kovács Istvánnal. A költő saját maga olvasott fel verseiből, illetve Bobory Zoltán szavalta el néhányat. Szigeti Lajos bizonyította, hogy nem csak a rímek szövésében mester, hanem a zongora és a templomi orgona billentyűivel is jól bánik, bár ma most csak egy szintetizátoron játszott el pár dallamot a közönségnek.

 Gyerekeknek szóló pályázatokról tartottak ismertetőt szerdán délelőtt az ART Stúdióban. Az Alba Regia Ifjúsági és Szabadidős Egyesület, a város önkormányzata és egy vállalkozó rajzpályázatra hívja a fehérvári gyerekeket. A vállalkozó kedvű ifjú alkotók részt vehetnek egy Tojásfestő pályázaton, egy rajpályázaton „Székesfehérvár Európa szívében” címmel - a Római Szerződés aláírásának 50. évfordulója alkalmából - és az idén is meghirdetik az „Így látom a városom, avagy ha én lennék a polgármester” elnevezésű irodalmi pályázatot. A cikkben letölthető a részletes pályázati kiírás!

Térképészeti konferenciát rendez a Károlyi József Alapítvány annak a nemzetközi szemináriumnak a keretein belül, melyet 2007 március 30-31-én szervez a Hans Seidel Alapítvány, a párizsi Fondation Robert Schuman, a  budapesti Franci Intézet, a prágai CEFRES, az ELTE Térképtudományi és Geoinformatikai Tanszék támogatásával, valamint a budapesti Belga Nagykövetség és a Történelemtanárok Egylete együttműködésével. A szeminárium fontosabb témái: a térkép, mint a politikai hatalom eszköze, a térképek pszichológiai hatásai, a térkép mint a propaganda eszköze, a térképek szimbolikus hatalma, térképek a tankönyvekben pedagógiai szempontból. A szeminárium ingyenes és nyilvános.

Tavaszköszöntő fesztivállal ünneplik a kikelet istennőjét, Flórát április 28 és május 1 között a Kárpát-medence legnagyobb régészeti parkjában, Gorsiumban. A Floralia programjában számos színházi előadás, ókori kézműves bemutatók és gyermekjátékok, Septimus Severus császár látványos bevonulásának felelevenítése, valamint gladiátorjátékok is szerepelnek. A részletes program itt található!

Április 1-jén, vasárnap 15 órakor a 6-11 év közötti gyerekek számára szervezett „zenés felfedező” program folytatódik a fehérvárcsurgói Károlyi-kastélyban, ezúttal Pjotr Iljics Csajkovszkijjal. Csipkerózsika, Diótörő vagy a Hattyúk tava meséin keresztül Csajkovszkij felejthetetlen, varázslatos zenéket alkotott. A gyerekeket álmodozni és alkotni hívják, de természetesen a zeneszerző életének történelmi és kulturális hátteréről sem feledkeznek meg. A programot, melyen a szülők is részt vehetnek, hagyományaikhoz híven házi készítésű süteményből álló uzsonna zárja...

Vasúton 1860 óta érhető el Székesfehérvár, ebben az esztendőben gördült ki az első első szerelvény Újszőny felé és rá egy évre már a Déli Vasút Budapest-Nagykanizsa vonal is működött. Az új vasútvonal és az első fehérvári állomásépület már az első évtizedekben is hatalmas forgalmat bonyolított le, s hamarosan ki is nőtte a székesfehérvári igényeket. A vasút eleinte nagyon messze volt a várostól, nem véletlen, hogy akkoriban a városatyák is közelebbre szerették volna hozni, egészen a Belváros északi csücskéig. A város ingyen építette volna a vasútállomás épületét és a területeket is ingyen bizotsította volna, hogy a Széna téren legyen az állomás, azonban a vasút építésének célja a fiumei kikötővel való összeköttetés volt...

Szent Imre koronként változó, a művészettörténetben, zenetörténetben ábrázolt alakját szombaton tudományos konferencián idézték fel Székesfehérváron, ahol a hagyomány szerint született és ahol eltemették. A székesfehérvári püspökség és az Egyházmegyei Gyűjtemény által rendezett szakmai eszmecserén neves történészek, zene- és művészettörténészek, építészek tekintették át a szent kultuszának történetét hazai és európai emlékein keresztül a XI. századtól a XX. századig.