Megkezdték az újabb feltárást a Nemzeti Emlékhely területén

A Nemzeti Emlékhelyen tervezett kutatásokból kiderülhet, hogy az itteni szakasz pontosan mikor épült, és megbízhatón lesz datálható a Szűz Mária prépostsági templom építésének ideje is, hiszen erre jelenleg csak közvetett utalások vannak.

Székesfehérvárt nagyon korán, Európában is szinte egyedülálló módon, már a 11. század elején kőfallal vették körül. Nem csak egy kis részét, hanem – jelen tudásunk szerint – a teljes Belvárost, ami kuriózumnak számított akkoriban, és mutatja a város jelentőségét. E fal maradványainak nyomait kutatják a Nemzeti Emlékhelyen.

"Az elmúlt 10 évben gyorsultak fel a vár- illetve városfallal kapcsolatos kutatások. Ennek nagy lendületet adtak azok a radiokarbon eredmények, szénizotópos kormeghatározási eredmények, amik tisztázták, hogy már a 11. században megépültek ezek a védművek. Ez egy kiemelt szerepét mutatja a településnek abban a korban." – mondta el Dr. Szücsi Frigyes, a Szent István Király Múzeum régésze, aki évek óta fontos résztvevője a kutatásoknak. A szakember azt is hangsúlyozta, hogy ezeknek a kutatásoknak nagy lendületet mégis a Jókai utcai ásatások adták, amikor olyan mennyiségű leletanyag és olyan leletösszefüggésekben került elő, hogy értelmezhetővé váltak a különböző építési periódusok.

"Így most már a 11. századon belül is el tudunk különíteni két építési periódust: egy korábbit, ami egy fa-föld szerkezetű fal lenne, ami még Szent István Király korában épülhetett fel. A másik már egy kőből épült várfal, ami I. András király korában körülölelte gyakorlatilag a mai történelmi belváros teljes területét. Itt rendszerben kell gondolkodni, tehát nyilván ennek a védműnek egy másik szakasza, a keleti szakasza az, ahol most állunk itt a Romkertben, a Nemzeti Emlékhelyen, ahol a jelenlegi ásatásnak az egyik fontos célja lenne, hogy a keleti fal maradványait is felszínre hozza. " – ismertette Szücsi Frigyes.

A szakemberek a mostani kutatásokkal tehát bizonyítékokat próbálnak gyűjteni, hogy valóban ezt a teljes területet ölelte-e körbe ez a monumentális védmű.

Mint ismert, korábban talajradarozást végeztek a területen annak érdekében, hogy kijelöljék az ásatás helyszínét, ahol a feltételezések szerint a középkori városfal alapozását, fagerendákat rejt a föld. A megnyitott szelvény egy olyan területen helyezkedik el, ahol korábban még nem volt feltárás. Erről is kérdeztük Pokrovenszki Kirsztiánt, a Szent István Király Múzeum főigazgatóját, aki az ásatás vezetője. "Minél kevésbé bolygatott egy terület, annál több adatot tudunk kinyerni belőle. A szelvényünk északi felében azért megfigyelhető egy olyan kevert réteg, ami valószínűleg Kralovánszky Alán egyik szelvénye lehetett. Ez a korábbi ásatási rajzokon is látszik. A műemléki felfalazás során is több olyan réteget tudtunk megfigyelni, melyek jelentősen bolygatták ezt a környezetet. Ami fontos, hogy a műemléki felfalazás alatt találtunk korábbi falmaradványokat. Két periódust is el tudtunk különíteni. Nyilván a felfalazás előtt egy betonréteggel alapozták a műemléki részt. Volt, ahol ki is van szedve egy-egy részen ez a fal, de nagyon szerencsés módon olyan helyen tudtunk ásni, ahol falszakaszok megmaradtak. Ezért tudtuk dokumentálni megfelelő mértékben.” – mondta el Pokrovenszki Krisztián.

A főigazgató azt is felidézte, hogy Horváth Emil dendrokronológus volt az, aki felfigyelt arra, hogy Kralovánszky Alán ásatási jelentései, illetve az 1970-es és 1990-es ásatási rajzai fa leletekről, jó állapotú fa gerendákról tesznek említést, melyek minden bizonnyal most is a föld alatt, nem túl mélyen vannak a Nemzeti Emlékhelyen.

A most újra indított kutatások célja továbbra is az, hogy sikerül szerves maradványokat és olyan fa leleteket találni, amik segíthetik a kormeghatározást. "Nagyon fontos, hogy a további szakaszban, ahogy mélyülünk, minél több adatot tudjunk kinyerni ebből a kis szelvényből. És szerencsés esetben, ha találnánk szerves maradványokat, akár fa leleteket, akkor ugye tudnánk hasonló vizsgálatokat végezni, mint ahogy a Jókai utcai leleteken is végeztünk. " – összegezte Pokrovenszki Krisztián.