80 éve történt - közösségi oldalán indított montázs-sorozatot a múzeum

Közösségi oldalán közzétett fotómontázsokkal emlékezik a Szent István Király Múzeum arra, hogy a héten 80 éve annak, hogy 1945. márciusában véget értek a második világháborús harcok Székesfehérváron. Romat Sándor, az Újkortörténeti Gyűjtemény munkatársa megemlékezik a Schlamadinger-ház történetéről, a Vörösmarty Színház épületének pusztulásáról és a Szent Sebestyén templom bombázásáról is.
2025.03.19. 13:06 |
80 éve történt - közösségi oldalán indított montázs-sorozatot a múzeum
Ezen a héten 80 éve, hogy 1945. márciusában véget értek a második világháborús harcok Székesfehérváron. Erre emlékezik a Aracsi Norbert fotómontázs sorozatával és Romat Sándor szövegeivel a Szent István Király Múzeum.
A Schlamadinger család a 19-20. század fordulóján nagy befolyással rendelkezett a város közéletében. A mai Fő utca és az Ady Endre utca sarkán álló eredetileg két részből épült ház, a család tulajdonában álló vaskereskedés volt. A ’20-30-as években Schlamadinger-házként emlegetik. A második világháborúban sarokház jellege miatt az utcai harcokban stratégiailag fontos volt. Több aknatalálat érte, valamint egy szovjet magányos berepülés során bombatalálatot is kapott, melynek során a ház nagy részben megsemmisült.
A Vörösmarty Színházat 1874-ben adták át, 1913-tól viseli Vörösmarty Mihály nevét. A második világháborúban az 1944 októberi bombázások idején megsérül az épület, majd a városi harcok során több bomba és aknatalálatot kapott. Néhány vélekedés szerint szándékos gyújtogatás áldozata lett. A háború befejeztével már csak a külső falak álltak. Egyes tervek teljes bontásra ítélték, mert menthetetlennek találták.
A Szent Sebestyén templom stratégiai pozíciójának köszönhetően célpont lett, mind a német, de főleg a szovjet hadsereg lőtte, megfigyelőket sejtve a toronyba. Mindkét tornya súlyosan megsérült, egyiket el is vesztette. A templom belsejébe zuhant a két torony között álló Szent Sebestyén vértanú szobra is. A megrongálódott templomot végül hívek adakozásából a 1960-ra lett helyreállítva.

Várostörténet

  1. 674 éve történt

    Az I. (Nagy) Lajos király 1351. évi törvényeként is ismert cikkelyek számos más ponton kiegészítették II. András Aranybulláját. Ezek közül az ősiség rögzítése mellett – amely egészen 1848-ig szabályozta a magyar öröklési rendszert – a kilenced beszedésének kötelezettsége és a pallosjog – egyébként már szintén évtizedekkel korábban meglévő – gyakorlatának írásba foglalása a legismertebbek.

    2025.12.11.
  2. Zsigmond király halála

    Luxemburgi Zsigmond IV. Károly német-római császár (1355–1378) negyedik feleségétől, Pomerániai Erzsébettől származó fia volt. Károly császár négy házassága igen termékenynek bizonyult. Öt leánya és hét fia született, de az utóbbiak közül mindössze hárman érték meg a felnőtt kort.

    2025.12.09.
  3. Városismereti séta

    A Siklósi Gyula Várostörténeti Kutatóközpont városismereti sétasorozatának ez évi utolsó alkalmára invitálja az érdeklődőket. Az idei év utolsó sétája 2025. december 11-én, csütörtökön 14 órakor indul az Országalmától. Az adventi hangulatba illeszkedő tematikájú séta során a résztvevők két, egykor rendházként működő épületet látogathatnak meg. 

    2025.12.07.
  4. A koronázó bazilika titkai

    A Városháza Dísztermében mutatták be Szabó Zoltán építészettörténész koronázó bazilikáról szóló két újabb kötetét, melyek témáját egyrészt az egykori bazilikában megtalált uralkodói, főnemesi és egyházi sírok, másrészt a középkori földrengések, fehérvári tűzvészek, illetve a koronázó templom átépítésének összefüggései adják.

    2025.12.04.