2. Várostörténet

80 éve történt - közösségi oldalán indított montázs-sorozatot a múzeum

Közösségi oldalán közzétett fotómontázsokkal emlékezik a Szent István Király Múzeum arra, hogy a héten 80 éve annak, hogy 1945. márciusában véget értek a második világháborús harcok Székesfehérváron. Romat Sándor, az Újkortörténeti Gyűjtemény munkatársa megemlékezik a Schlamadinger-ház történetéről, a Vörösmarty Színház épületének pusztulásáról és a Szent Sebestyén templom bombázásáról is.
2025.03.19. 13:06 |
80 éve történt - közösségi oldalán indított montázs-sorozatot a múzeum
Ezen a héten 80 éve, hogy 1945. márciusában véget értek a második világháborús harcok Székesfehérváron. Erre emlékezik a Aracsi Norbert fotómontázs sorozatával és Romat Sándor szövegeivel a Szent István Király Múzeum.
A Schlamadinger család a 19-20. század fordulóján nagy befolyással rendelkezett a város közéletében. A mai Fő utca és az Ady Endre utca sarkán álló eredetileg két részből épült ház, a család tulajdonában álló vaskereskedés volt. A ’20-30-as években Schlamadinger-házként emlegetik. A második világháborúban sarokház jellege miatt az utcai harcokban stratégiailag fontos volt. Több aknatalálat érte, valamint egy szovjet magányos berepülés során bombatalálatot is kapott, melynek során a ház nagy részben megsemmisült.
A Vörösmarty Színházat 1874-ben adták át, 1913-tól viseli Vörösmarty Mihály nevét. A második világháborúban az 1944 októberi bombázások idején megsérül az épület, majd a városi harcok során több bomba és aknatalálatot kapott. Néhány vélekedés szerint szándékos gyújtogatás áldozata lett. A háború befejeztével már csak a külső falak álltak. Egyes tervek teljes bontásra ítélték, mert menthetetlennek találták.
A Szent Sebestyén templom stratégiai pozíciójának köszönhetően célpont lett, mind a német, de főleg a szovjet hadsereg lőtte, megfigyelőket sejtve a toronyba. Mindkét tornya súlyosan megsérült, egyiket el is vesztette. A templom belsejébe zuhant a két torony között álló Szent Sebestyén vértanú szobra is. A megrongálódott templomot végül hívek adakozásából a 1960-ra lett helyreállítva.

Várostörténet

Összes

  1. Tavaszi városismereti séták

    A Siklósi Gyula Várostörténeti Kutatóközpont tovább folytatja a tavaly év vége óta a téli hideg miatt ideiglenesen szünetelő városismereti sétáit. A tavasz és a jó idő beköszöntével folytatódik a népszerű rendezvénysorozat, amelynek rendszeres látógatói már megtapasztalhatták, hogy nemcsak különleges helyszínekre látogathatnak el, hanem érdekes történetekkel, valamint a legújabb régészeti és történeti kutatási eredményekkel is megismerkedhetnek.

    2026.04.16.

  2. A fehérvári kékfestők

    A török kor majd’ másfél évszázada alatt városunk iparosai jobbára a Szigetben, a Palota- és Rácvárosban laktak. Közéjük szerbek, kisebb számban németek érkeztek. A városrész ipara a 18. századtól a hagyományos kézműves mesterségeken alapult. A vízigényes szakmák ebbe a városrészbe települtek, így a kékfestés is, amelynek története a Belvároshoz közeli részen kezdődött.

    2026.04.13.

  3. 45 utáni megszállás Fehérváron

    Hazánkban évtizedeken át létezett egy kiemelt nap: április 4., a felszabadulás ünnepe, annak emlékére, hogy a szovjet Vörös Hadsereg ekkor kergette ki az utolsó német katonát Nemesmedvesnél. Ugyan állami ünnep 1950-ben lett, az emlékállítás már a háború végén elkezdődött. Közvetlen keleti szomszédaink „ideiglenes” itttartózkodását pedig sokáig nem lehetett megszállásnak nevezni.

    2026.04.04.

  4. Fehérvári szecesszió

    Egyes stílusirányzatok kifejezetten megosztók lehetnek: van, aki gyönyörűnek találja például a gazdagon díszített barokk templomokat, más sokkal inkább az egyszerűséget, a letisztult formákat kedveli. A szecesszió hasonló megítélés alá esik, Székesfehérváron is.

    2026.04.02.