80 éve történt - közösségi oldalán indított montázs-sorozatot a múzeum

Közösségi oldalán közzétett fotómontázsokkal emlékezik a Szent István Király Múzeum arra, hogy a héten 80 éve annak, hogy 1945. márciusában véget értek a második világháborús harcok Székesfehérváron. Romat Sándor, az Újkortörténeti Gyűjtemény munkatársa megemlékezik a Schlamadinger-ház történetéről, a Vörösmarty Színház épületének pusztulásáról és a Szent Sebestyén templom bombázásáról is.
2025.03.19. 13:06 |
80 éve történt - közösségi oldalán indított montázs-sorozatot a múzeum
Ezen a héten 80 éve, hogy 1945. márciusában véget értek a második világháborús harcok Székesfehérváron. Erre emlékezik a Aracsi Norbert fotómontázs sorozatával és Romat Sándor szövegeivel a Szent István Király Múzeum.
A Schlamadinger család a 19-20. század fordulóján nagy befolyással rendelkezett a város közéletében. A mai Fő utca és az Ady Endre utca sarkán álló eredetileg két részből épült ház, a család tulajdonában álló vaskereskedés volt. A ’20-30-as években Schlamadinger-házként emlegetik. A második világháborúban sarokház jellege miatt az utcai harcokban stratégiailag fontos volt. Több aknatalálat érte, valamint egy szovjet magányos berepülés során bombatalálatot is kapott, melynek során a ház nagy részben megsemmisült.
A Vörösmarty Színházat 1874-ben adták át, 1913-tól viseli Vörösmarty Mihály nevét. A második világháborúban az 1944 októberi bombázások idején megsérül az épület, majd a városi harcok során több bomba és aknatalálatot kapott. Néhány vélekedés szerint szándékos gyújtogatás áldozata lett. A háború befejeztével már csak a külső falak álltak. Egyes tervek teljes bontásra ítélték, mert menthetetlennek találták.
A Szent Sebestyén templom stratégiai pozíciójának köszönhetően célpont lett, mind a német, de főleg a szovjet hadsereg lőtte, megfigyelőket sejtve a toronyba. Mindkét tornya súlyosan megsérült, egyiket el is vesztette. A templom belsejébe zuhant a két torony között álló Szent Sebestyén vértanú szobra is. A megrongálódott templomot végül hívek adakozásából a 1960-ra lett helyreállítva.

Várostörténet

  1. Azonosították II. (Vak) Béla király maradványait

    A székesfehérvári Nemzeti Emlékhelyen az egykori Nagyboldogasszony-bazilika helyén található osszárium több mint 400 genomjának elemzésével három új férfiági Árpád-házi vonalat azonosítottak, és ezzel kétséget kizáróan sikerült meghatározni II. (Vak) Béla király maradványait is.

    2026.06.15.
  2. Vörösmarty emlékezete Fehérváron

    Vörösmarty Mihály, a magyar irodalomtörténet egyik legkiemelkedőbb alakja 1855-ben hunyta le a szemét, testi bajai mellett mélabútól sújtottan. Szűkebb hazája soha nem feledte a költőt, s amint lehetett, Fejér vármegye szobor állításával tisztelgett nagysága előtt. Az emlékműnek is beillő alkotást gyermek- és ifjúkorának fontos helyszínén, Székesfehérváron avatták fel 1866. május 6-án, több évnyi előkészületet követően.

    2026.06.14.
  3. A Fekete Sas múltja

    Az Ady Endre utcában járva egy nagy, egykor impozáns épület mellett halad el a szemlélő. Homlokzatán emléktábla jelzi: 1848-ban fontos eseményeknek adott otthont, a főbejárat előtti járdán pedig két botlatókő őrzi az utolsó polgári tulajdonos és felesége emlékét. A Fekete Sasnak, Fehérvár egykori közéleti és kulturális központjának évszázados története van.

    2026.06.10.
  4. Temetői séta

    A Városszépítő- és Védő Egyesület június 10-én, szerdán 17:00-kor rendhagyó történelemórára várja az érdeklődőket a Hosszú-temetőben. Poklosi Péter tanár úr, az egyesület elnöke az ott nyugvó neves személyiségek síremlékeivel és a temető művészi értékű alkotásaival ismerteti meg a résztvevőket. Az érdeklődőknek a Palotai úti Hosszú-temető kápolnájánál lesz a találkozó a programra.

    2026.06.10.