80 éve történt - közösségi oldalán indított montázs-sorozatot a múzeum

Közösségi oldalán közzétett fotómontázsokkal emlékezik a Szent István Király Múzeum arra, hogy a héten 80 éve annak, hogy 1945. márciusában véget értek a második világháborús harcok Székesfehérváron. Romat Sándor, az Újkortörténeti Gyűjtemény munkatársa megemlékezik a Schlamadinger-ház történetéről, a Vörösmarty Színház épületének pusztulásáról és a Szent Sebestyén templom bombázásáról is.
2025.03.19. 13:06 |
80 éve történt - közösségi oldalán indított montázs-sorozatot a múzeum
Ezen a héten 80 éve, hogy 1945. márciusában véget értek a második világháborús harcok Székesfehérváron. Erre emlékezik a Aracsi Norbert fotómontázs sorozatával és Romat Sándor szövegeivel a Szent István Király Múzeum.
A Schlamadinger család a 19-20. század fordulóján nagy befolyással rendelkezett a város közéletében. A mai Fő utca és az Ady Endre utca sarkán álló eredetileg két részből épült ház, a család tulajdonában álló vaskereskedés volt. A ’20-30-as években Schlamadinger-házként emlegetik. A második világháborúban sarokház jellege miatt az utcai harcokban stratégiailag fontos volt. Több aknatalálat érte, valamint egy szovjet magányos berepülés során bombatalálatot is kapott, melynek során a ház nagy részben megsemmisült.
A Vörösmarty Színházat 1874-ben adták át, 1913-tól viseli Vörösmarty Mihály nevét. A második világháborúban az 1944 októberi bombázások idején megsérül az épület, majd a városi harcok során több bomba és aknatalálatot kapott. Néhány vélekedés szerint szándékos gyújtogatás áldozata lett. A háború befejeztével már csak a külső falak álltak. Egyes tervek teljes bontásra ítélték, mert menthetetlennek találták.
A Szent Sebestyén templom stratégiai pozíciójának köszönhetően célpont lett, mind a német, de főleg a szovjet hadsereg lőtte, megfigyelőket sejtve a toronyba. Mindkét tornya súlyosan megsérült, egyiket el is vesztette. A templom belsejébe zuhant a két torony között álló Szent Sebestyén vértanú szobra is. A megrongálódott templomot végül hívek adakozásából a 1960-ra lett helyreállítva.

Várostörténet

  1. 85 éves idén a Köfém

    Éppen száz esztendeje, 1926-ban indult meg a bauxit kitermelése a gánti bányában. 1938-ban Ajka mellett, majd Mosonmagyaróváron timföldgyárat, Csepelen kohót, Kőbányán feldolgozó üzemet építettek. Kincsesbányán 1942-ben kezdődött a földalatti termelés. Közben a székesfehérvári Ráchegyen egy új üzem alapjait rakták le.

    2026.05.01.
  2. Penteléről a vármegye élére

    120 évvel ezelőtt fontos változás történt Fejér vármegye életében: 1906. április 21-én gróf Széchényi Viktor lett az új főispán. A sárpentelei birtokos nem akármilyen ősöktől származott, hiszen a Nemzeti Múzeum alapítója, gróf Széchényi Ferenc dédunokájaként oldalági felmenői között tudhatta a legnagyobb magyart, Széchenyi Istvánt.

    2026.04.27.
  3. Az Aranybulla napja

    A történelmi jelentőségű dokumentum kibocsátásának 804. évfordulója tiszteletére csendes virágelhelyezésre került sor az Aranybulla-emlékműnél, a Csúcsos-hegyen. Hazánk alkotmányfejlődésének egyik legfontosabb mérföldköve az Aranybulla, melyet II. András király bocsátott ki 1222. április 24-én, a székesfehérvári országgyűlésben. 

    2026.04.24.
  4. Az Aranybulla ünnepe

    A II. András magyar király által 1222-ben, a székesfehérvári országgyűlésen kiadott Aranybullát gyakorta hasonlítják az angolok 1215-ös Magna Cartájához. Ennek alapja az, hogy a bulla volt a magyar nemzet első alkotmányos dokumentuma, míg a Magna Carta az angolok első alkotmányos okiratának tekinthető.

    2026.04.24.