Rengeteg kulturális program várta az érdeklődőket az idei Székesfehérvári Királyi Napokon is. Megannyi koncert és színpadi előadás, kiállítás és középkori forgatag volt a város legnagyobb fesztiválján, mely méltón emlékezett és emlékeztetett Szent István örökségére és a magyarség legősibb nemzeti ünnepére Székesfehérváron.
A koronázó város az elmúlt 1000 esztendőben hűségesen ápolta Szent István király emlékét, kiemelve történelmi érdemeit, államalapító uralkodói művét. Ennek legnagyobb eseménysorozata 1936-1938 között zajlott, de korábban és később is számos, a szent király emlékezetéhez kapcsolódó példát találunk a helyi emlékezetpolitikában.
Az egykori Nagyboldogasszony Bazilika falai képzeletben ismét magasra emelkedtek, míg a királyt ünnepélyes szertartás keretében megkoronázták. A Nemzeti Emlékhely – Középkori Romkert mellett elsétálók szemtanúi lehettek az évszázadokon át szigorú szertartásrend szerint zajló eseménynek.
A Székesfehérvári Királyi Napok szép és méltó hagyományaként idén is megnyitották az Osszáriumot a Nemzeti Emlékhely – Középkori Romkertben, Székesfehérvár és Fejér megye vezetőinek, képviselőinek jelenlétében. Számos érdeklődő kísérte figyelemmel az ünnepi eseményt, melynek keretében dr. Horváth Attila alkotmánybíró mondott beszédet, emlékeztetve arra, hogy Szent István országfelajánlásának máig ható öröksége van a mindennapjainkban.
Az országfelajánlás napján, augusztus 14-én tartották Székesfehérvár hagyományos fogadalmi ünnepét. A Magyar Szent Család ereklyéit a Püspöki Palotától körmenetben vitték a Székesegyházba, ahol Spányi Antal megyés püspök mutatott be ünnepi szentmisét. Innen a hívek Szent István király sírjához zarándokoltak, itt nyitotta meg dr. Cser-Palkovics András polgármester a Székesfehérvári Királyi Napokat is.
A Nemzeti Emlékhely Osszáriumának megnyitásával és virágelhelyezéssel kezdődnek a Királyi Napok szombati, augusztus 15-i rendezvényei. Délután Chile táncosai mutatkoznak be, valamint a Fehérvári Fúvós Fesztivál és koronázási szertartás is várja az érdeklődőket. Ugyancsak szombaton tartják a Nagyboldogasszony-napi ünnepi szentmisét.
Szimbolikus helyen, a Koronázó Bazilika Nemzeti Emlékhely Látogatóközpontban mutatták be csütörtökön kora este a Solium Regni című, igazán impozáns kivitelű fotóalbumot, amely az egykori Nagyboldogasszony-bazilika Árpád-kori kőfaragványairól készült fotókkal és az azokat magyarázó, könnyen érthető szövegekkel hozza közelebb az olvasóhoz a koronázóbazilika egykori, gazdag kőfaragvány-anyagát.
II. András király (1205–1235) 1234 májusában vette nőül utolsó, harmadik feleségét, Estei Beatrixet. A királyné nem sokkal a király halála előtt lett állapotos, udvari körökben azonban azt rebesgették, hogy nem az idősödő király, hanem Apod fia Dénes nádor (1231–1234) gyermekét hordja a szíve alatt.
I. Károly király 1342. július 16-án bekövetkezett halála, majd uralkodóhoz méltó temetése után (1342. július 19. Székesfehérvár, Nagyboldogasszony-bazilika) fia, Lajos herceg lépett a magyar trónra. Az ifjú király tényleg ideális körülmények között lépett trónra: az államkincstár dugig volt az apja uralkodása alatt föltárt nemesfémbányák jövedelmeiből, belső ellenzék lényegében nem létezett, érdemi külső ellenség pedig nem fenyegette az ország határait.
Veteránautó-kiállítás, báb- és nyomozós játék, interaktív kiállítások, tánc, muzsika és jókedv – 2026-ban is sokan voltak kíváncsiak a Múzeumok Éjszakája székesfehérvári programjaira. A rendezvény látogatói a megvásárolt karszalagokkal a Regőczi István Alapítvány a Koronavírus Árváiért szervezetet támogatták.