Bemutatták a koronázóbazilika kőfaragványairól készült fotóalbumot

Az egykori koronázóbazilika míves faragványait és gyönyörű kőemlékeit felvonultató fotóalbum bemutatóját csütörtökön tartották a Koronázó Bazilika Nemzeti Emlékhely Látogatóközpontban.

Solium Regni - fotóalbum jelent meg a koronázóbazilika kőfaragványairól

A fotóalbum, amely egyszerre mesél a középkori mesterek tudásáról, a királyi bazilika egykori pompájáról és Székesfehérvár történelmi jelentőségéről is, hamarosan megvásárolható lesz a Szent István Király Múzeum kiállítóhelyein. Ajánjluk minden székesfehérvári és a város határán túl élő figyelmébe is!

„Ritkán van alkalom, amikor egy olyan kötetet mutathatunk be, amely a művészi igényesség mellett nem csak a közönség igényeit szolgálja ki, de egyben a szakmának is szól. Ez a három „paraméter” egyszerre találkozik a Solium Regni című kötetben. A fotóalbum még csak most jött ki a nyomdából, máris nevezték a Best Print Hungary díjra, ami a nyomdaipar, a könyves szakma egyik fontos elismerése.” – emelte ki a kerekasztal-beszélgetést megelőzően Kovács Loránd Olivér, a Szent István Király Múzeum szakmai igazgatója.

„Amikor megálmodtuk ennek az épületnek a megmentését, az volt a célunk, hogy valamilyen szép, megőrzésre méltó, értékes dolgot fogadhasson majd be. A koronázóbazilika kövei, faragványai itt végre méltó helyre kerültek, s a kutatásukra is lehetőség van. Ez a kiállítás és ez a könyv is azt üzeni azonban, hogy van még dolgunk, hiszen a kerek évforduló, 2038 kötelez bennünket.” – emelte ki köszöntőjében dr. Cser-Palkovics András, megköszönve mindenkinek a munkáját, aki a szép kiállítású könyv létrehozásában közreműködött. Székesfehérvár polgármestere szimbolikusnak nevezte, hogy éppen a Királyi Napok előestéjén mutatják be a kiadványt, s egyúttal azt kívánta, nyerje el a könyv a legnagyobb díjat, azt, hogy sok-sok olvasó forgatja majd.

A köszöntőket követően Pokrovenszki Krisztián, a Szent István Király Múzeum főigazgatója várta kerekasztal-beszélgetése az alkotókat. A fizikailag is súlyos, vastag, drága papírra nyomtatott kiadvány fotóit Vágó Ádám tervezőgrafikus és fotós készítette, akit a legtöbben talán „A Kárpát-medence ősi kincsei – A kőkortól a honfoglalásig” című, 2015-ben megjelent nagyszabású album alapján ismerhetnek. „Ezeknek az ősi építőköveknek lelkük van, meg kell velük ismerkedni, forgatni kell őket. Nem lehet csak úgy lefotózni, mint egy poharat vagy bármilyen más használati tárgyat.” – mutatott rá a beszélgetésen Vágó Ádám. A fotós azt is elárulta, azért sem volt egyszerű a képkészítés, mert bizonyos kőtömböket, vagy nagyobb faragványokat egyáltalán nem volt lehetőség mozgatni, így a helyszínen kellett olyan műtermi feltéteket teremteni, amelyek segítségével a kövek a legszebb „arcukat” mutathatták. Az építőkövek fekete háttér előtt, megvilágítva lettek lefotózva, s így megmutatják minden szépségüket.

Szőllősy Csilla régész, a kötet szerkesztője pedig arról beszélt, mindig is imádta a könyveket, így szívesen vállalta a fotóalbum szerkesztését. Arra a kérdésre, mi nagyobb boldogság: ezeréves városfalakat felfedezni, feltárni a Jókai utcában, vagy egy ilyen könyvet elkészíteni, diplomatikus választ adott. Ebből azért kiderült, hogy hatalmas öröm volt a nyomdából megérkezett, gyönyörű kiadványt kézbe venni. "Ez egy olyan könyv, amit nem lehet csak úgy állva lapozgatni, ehhez le kell ülni!” - tette hozzá a szerkesztő, aki szerint egy tanulmánykötet szerkesztéséhez képest – amikor a sok tízezer szót már szinte fejből tudja – valójában most könnyebb dolga volt, ráadásul a fotókat is öröm volt közben nézegetni.

„Amikor a Magyar Nemzeti Múzeumban dolgoztam, mindig nehéz volt meggyőzni több kollégámat, hogy hozzáértő fotóst kérjünk fel a tárgyfotózáshoz. Hiszen csak néhány kattintás - mondták, és kész is vagyunk. Pedig egy-egy ilyen kiadvány célja talán az is, hogy olyan képek készüljenek, amelyek láttán már nem is érez akkora vágyat az ember, hogy az adott műtárgyat kézbe vegye. Merthogy a fotó oly sokat elmond róla.” – hangsúlyozta a beszélgetésen Dr. Szende László történész. A Társadalmi Kapcsolatokért és Kultúráért Felelős Minisztérium Közgyűjteményi főosztályvezetője szerint Vágó Ádám fotói gyönyörűek lettek, s igen plasztikusan mutatják meg a laikusoknak is azokat a faragott motívumokat – például a stilizált akantuszleveleket, vagy a pikkelyes szörnyalakokat –, amelyek alapján egyértelműen kimondható, hogy európai szintű művészek dolgoztak a koronázóbazilika kövein, akiket csak egy uralkodó lehetett képes megfizetni.