honvédség

2025. január 1-jével – Székesfehérvári központtal – a szárazföldi és a légierő parancsnokságának, valamint az egykori Összhaderőnemi Műveletvezető és Irányító Központnak az integrációjával létrejött a Magyar Honvédség Összhaderőnemi Műveleti Parancsnoksága. A szervezet ünnepi alakuló állománygyűlését hétfőn tartották a Nagysándor József Laktanya rendezvénytermében.

Székesfehérvár 1944. december 23-án került a szovjetek kezére, a karácsonytól január 21-22-ig terjedő időszak a város életének legsötétebb időszakai közé tartozik, a lakosság elhurcolása, kifosztása, a gyújtogatás és a nők elleni nemi erőszak mindennapos volt. Ennek vetett véget egy rövid időre a január 18-án indított Konrad 3 hadművelet, amelynek eredményeként a német-magyar csapatok január 21-22-én visszafoglalták Székesfehérvárt.

Nyolcvankettő éve, 1943. január 12-én kezdődött a második világháborúban a szovjet Vörös Hadsereg támadása a Don-kanyarban, amelynek során napok alatt szinte teljesen megsemmisült a 200 ezer fős 2. magyar hadsereg.
Január 12-én, vasárnap az urivi áttörés 82. és a Don-kanyar Emlékkápolna felszentelésének 31. évfordulóján lobbannak fel az emléktűz lángjai.

A Magyar Királyi „Szent István” 3. Honvéd Gyalogezred egykori laktanyájának falán elhelyezett emléktáblánál rótták le tiszteletüket pénteken reggel a doni hősök előtt a Honvéd Hagyományőrző Egyesület, a Doni Bajtársi és Kegyeleti Szövetség, a Történelmi Vitézi Rend, valamint a Lánczos Kornél Gimnázium képviselői. Innen indult útjára a DON-82 Emlékmenet is.

Székesfehérváron az 1944 december 22-től egészen 1945 január 21-ig tartó, első szovjet megszállás időszaka alatt rettenetes és kegyetlen bűnöket szenvedtek el az akkori fehérváriak. A szovjetek által végrehajtott rémtettek, a brutalitás és a lakosság ellen irányuló kegyetlenség egyike volt a második világháború legszörnyűbb eseményeinek. Az alábbi írást csak erős idegzetű olvasóinknak ajánljuk!