Árpád-kori maradványokra bukkantak Szabadbattyánban a fehérvári régészek

A Szent István Király Múzeum régészei egy Árpád-kori település maradványaira akadtak rá Szabadbattyánban, a Szabadbattyán – Balatonfüred közötti vasútvonal villamosítási munkái kapcsán végzett helyszíni kutatás alkalmával. Az ezidáig feltárt maradványoknál készült képeket a múzeum Facebook-oldalán tette közzé.
2021.04.16. 11:47 |
Árpád-kori maradványokra bukkantak Szabadbattyánban a fehérvári régészek

Árpád-kori település maradványaira akadtak rá Szabadbattyánban a Szent István Király Múzeum régészei.

A Várkapitányság Zrt. megbízásából végeznek régészeti megfigyelési munkákat Fejér megyében, a Szabadbattyán és Balatonfüred közötti vasútvonal villamosítási munkálatai kapcsán a Szent István Király Múzeum Örökségvédelmi és Tudományos osztályának munkatársai.
„A földmunkák során a múlt heti viszontagságos időben egy Árpád-kori település részletét sikerült megfognunk Szabadbattyán határában. A feltárt objektumokat árkok és néhány tárológödör teszik ki.” – adta hírül a tegnapi napon Facebook-oldalán a múzeum.  Ahogy írják, egy szeméttároló gödör átégett betöltésében számos kerámiatöredék mellett egy csontból készült ár és egy fenőkő is előkerült.

Várostörténet

  1. Az utolsó magyar születésű király

    1526-ban ezen a napon koronázták királlyá Szapolyai Jánost Székesfehérváron, miután november 5-én az országgyűlés királlyá választotta. 1514-ben Szapolyai János verte le Temesvárnál a parasztfelkelést és Dózsa Györgyöt alvezéreivel együtt kegyetlen kínzások közt kivégeztette. 1526-ban pedig Szolimán szultán támadásakor az erdélyi hadakkal elindult, de a Mohácsi csatába nem érkezett meg.

    2026.11.11.
  2. 500 éve temették el II. Lajost

    A török elleni küzdelemben a középkori Magyar Királyság két uralkodóját veszítette el: 1444. november 10-én hunyt el a várnai csatában az akkor húsz éves I. Ulászló magyar király (1440–1444), majd 1526. augusztus 29-én az ugyancsak huszadik életévében járó II. Lajos (1516–1526) Mohácsnál.

    2026.11.10.
  3. Felsővárosi történelem

    Székesfehérváron a török alóli felszabadítás a legnagyobb pusztítást a Budai külvárosban tette: a blokád és a hadműveletek is menekülésre késztették a lakosságot. Ezzel kapcsolatos az 1686-os nagy tűzvész. A Rákóczi-féle felkelés idején kezdett újjátelepülni főként a környék uradalmaiból származó jobbágyokkal, de a harcok során hamarosan felégették, s 1712-ben a tanács lebonttatta a rebellis időkben felhúzott földkunyhókat.

    2026.11.09.
  4. Kovács Jenőre emlékeztek

    Tíz évvel ezelőtt hunyt el Kovács Jenő, Székesfehérvár köztiszteletben álló, kedvelt órásmestere, akinek munkáját lépten-nyomon őrzi a Belváros. Családjának tagjai, barátai, tisztelői rá emlékeztek vasárnap este a Kossuth udvarban. Az ünnepségen Spányi Antal megyés püspök és dr. Cser-Palkovics András polgármester idézte fel a mester alakját, városgyarapító munkásságát.

    2026.11.08.