Árpád-kori maradványokra bukkantak Szabadbattyánban a fehérvári régészek

A Szent István Király Múzeum régészei egy Árpád-kori település maradványaira akadtak rá Szabadbattyánban, a Szabadbattyán – Balatonfüred közötti vasútvonal villamosítási munkái kapcsán végzett helyszíni kutatás alkalmával. Az ezidáig feltárt maradványoknál készült képeket a múzeum Facebook-oldalán tette közzé.
2021.04.16. 11:47 |
Árpád-kori maradványokra bukkantak Szabadbattyánban a fehérvári régészek

Árpád-kori település maradványaira akadtak rá Szabadbattyánban a Szent István Király Múzeum régészei.

A Várkapitányság Zrt. megbízásából végeznek régészeti megfigyelési munkákat Fejér megyében, a Szabadbattyán és Balatonfüred közötti vasútvonal villamosítási munkálatai kapcsán a Szent István Király Múzeum Örökségvédelmi és Tudományos osztályának munkatársai.
„A földmunkák során a múlt heti viszontagságos időben egy Árpád-kori település részletét sikerült megfognunk Szabadbattyán határában. A feltárt objektumokat árkok és néhány tárológödör teszik ki.” – adta hírül a tegnapi napon Facebook-oldalán a múzeum.  Ahogy írják, egy szeméttároló gödör átégett betöltésében számos kerámiatöredék mellett egy csontból készült ár és egy fenőkő is előkerült.

Várostörténet

  1. Királykúton a makett

    Mostantól a Királykút Emlékházban nézhető meg az egykori székesfehérvári koronázóbazilika 1:75 méretarányú makettje. A hatalmas templom 12. századi állapotát bemutató – még 2013-ban készített – modellt a Fejér Szövetség ajándékozta Székesfehérvárnak. Az épületrekonstrukciót Földi Zoltán önkormányzati képviselő vette át csütörtökön.

    2026.07.30.
  2. 931 éve, 1095. július 29-én hunyt el Szent László király

    Lovag és király volt, majd szent lett. Mátyásig a legnépszerűbb magyar uralkodó volt. Ám 1040 körül, amikor az apjának menedéket adó Lengyelországban világra jött, Géza nevű bátyja után másodikként, ebből vajmi keveset lehetett sejteni. Természetesen I. (Szent) László királyunkról van szó, aki 930 évvel ezelőtt e napon hunyt el.

    2026.07.29.
  3. Orvos és történetíró – Dr. Lauschmann Gyula, városának szerelmese

    Székesfehérvár régmúltja mindig is a helyi értelmiség érdeklődésének középpontjában állt, de a várostörténeti kutatások igazán a 19. század második felében kaptak lendületet. Csapó Kálmán 1861-ben adta ki a legkorábbi időktől induló kis könyvét, amelyet három évtizeddel később egy orvos fiatalember, bizonyos dr. Lauschmann Gyula történeti tárgyú írásai és előadásai követtek.

    2026.07.27.
  4. 736 éve, 1290. július 23-án koronázták meg az utolsó Árpád-házi királyt, III. Andrást

    II. András király (1205–1235) 1234 májusában vette nőül utolsó, harmadik feleségét, Estei Beatrixet. A királyné nem sokkal a király halála előtt lett állapotos, udvari körökben azonban azt rebesgették, hogy nem az idősödő király, hanem Apod fia Dénes nádor (1231–1234) gyermekét hordja a szíve alatt.

    2026.07.23.