2. Várostörténet

Árpád-kori maradványokra bukkantak Szabadbattyánban a fehérvári régészek

A Szent István Király Múzeum régészei egy Árpád-kori település maradványaira akadtak rá Szabadbattyánban, a Szabadbattyán – Balatonfüred közötti vasútvonal villamosítási munkái kapcsán végzett helyszíni kutatás alkalmával. Az ezidáig feltárt maradványoknál készült képeket a múzeum Facebook-oldalán tette közzé.
2021.04.16. 11:47 |
Árpád-kori maradványokra bukkantak Szabadbattyánban a fehérvári régészek

Árpád-kori település maradványaira akadtak rá Szabadbattyánban a Szent István Király Múzeum régészei.

A Várkapitányság Zrt. megbízásából végeznek régészeti megfigyelési munkákat Fejér megyében, a Szabadbattyán és Balatonfüred közötti vasútvonal villamosítási munkálatai kapcsán a Szent István Király Múzeum Örökségvédelmi és Tudományos osztályának munkatársai.
„A földmunkák során a múlt heti viszontagságos időben egy Árpád-kori település részletét sikerült megfognunk Szabadbattyán határában. A feltárt objektumokat árkok és néhány tárológödör teszik ki.” – adta hírül a tegnapi napon Facebook-oldalán a múzeum.  Ahogy írják, egy szeméttároló gödör átégett betöltésében számos kerámiatöredék mellett egy csontból készült ár és egy fenőkő is előkerült.

Várostörténet

Összes

  1. 85 éves idén a Köfém

    Éppen száz esztendeje, 1926-ban indult meg a bauxit kitermelése a gánti bányában. 1938-ban Ajka mellett, majd Mosonmagyaróváron timföldgyárat, Csepelen kohót, Kőbányán feldolgozó üzemet építettek. Kincsesbányán 1942-ben kezdődött a földalatti termelés. Közben a székesfehérvári Ráchegyen egy új üzem alapjait rakták le.

    2026.05.01.

  2. Penteléről a vármegye élére

    120 évvel ezelőtt fontos változás történt Fejér vármegye életében: 1906. április 21-én gróf Széchényi Viktor lett az új főispán. A sárpentelei birtokos nem akármilyen ősöktől származott, hiszen a Nemzeti Múzeum alapítója, gróf Széchényi Ferenc dédunokájaként oldalági felmenői között tudhatta a legnagyobb magyart, Széchenyi Istvánt.

    2026.04.27.

  3. Az Aranybulla napja

    A történelmi jelentőségű dokumentum kibocsátásának 804. évfordulója tiszteletére csendes virágelhelyezésre került sor az Aranybulla-emlékműnél, a Csúcsos-hegyen. Hazánk alkotmányfejlődésének egyik legfontosabb mérföldköve az Aranybulla, melyet II. András király bocsátott ki 1222. április 24-én, a székesfehérvári országgyűlésben. 

    2026.04.24.

  4. Az Aranybulla ünnepe

    A II. András magyar király által 1222-ben, a székesfehérvári országgyűlésen kiadott Aranybullát gyakorta hasonlítják az angolok 1215-ös Magna Cartájához. Ennek alapja az, hogy a bulla volt a magyar nemzet első alkotmányos dokumentuma, míg a Magna Carta az angolok első alkotmányos okiratának tekinthető.

    2026.04.24.