A Pávás ház és az Árpád fürdő egy 1910-ben kiadott képeslapon
A 19-20. század fordulójának sajátos irányzata egyaránt megjelent a képző-, az építő- és az iparművészetben. A francia szóhasználatban Art Nouveau-nak, a német nyelvben Jugendstilnek nevezett művészeti törekvés és mozgalom a Kárpát-medencében is teret hódított magának. Hazai sikerét főleg Bécs közelségének és a Monarchia légkörének köszönhette. Mintakincsét természeti formákból merítette, dekoratív, lendületes vonalvezetésű fő motívumai között legtöbbször a növények és a mértani formák bukkannak fel.
Lakóház, fürdő, templom és mozi
Székesfehérváron az első szecessziós épületeket a 20. század elején emelték. Az egyik legkorábbi példa a Csöppentzky Mihály ügyvéd, közigazgatási bizottsági tag által 1905-1909 között építtetett Pávás ház, amely a homlokzati díszítéséről kapta a nevét. Tervezése és kivitelezése Fröschl Ferenc helyi építész keze munkája. Helyén egy földszintes bérház állt. Ezt teljesen elbontották, csak a pincéje maradt meg. A ház még lepergő homlokzatával együtt is gyönyörű, a virágos stukkódíszek, a szintén virágos ráccsal ellátott bejárati fakapu, a fölötte a hullámos vonalvezetésű díszítménnyel, az emeleti ablakok és a hármas osztású, kovácsoltvas mellvédű balkon, a hullámos-karéjos oromzat megállásra késztetik az arra járót. Képzeljünk el emellé egy színes belső festést és azt, hogy a vasrácsokat eredetileg élénk kék színnel festették be. Csöppentzky uram nemcsak a városvezetés jeles tagja volt: a század első évtizedeiben ellátta egyebek mellett a palotavárosi olvasókör alelnöki és a polgári dalkör elnöki tisztségét is. Tekintélyének és vagyonának köszönhetően – a legnagyobb adófizetők közé tartozott – lehetősége volt az egykori laktanya és kiszolgáló épületeinek bontása után felszabaduló területen építkezni, nem is akármilyen szomszédságban.
A szecesszió stílusjegyei jelennek meg némely épület bejáratán, például a Koronázó téri egykori földhivatalén.
A város török alóli felszabadulása után a mai Kossuth utca kanyarjában létesült a Császári Élelmezési Hivatal épülete. Elbontására azután nyílt lehetőség, hogy a városban állomásozó ezredek számára Say Ferenc építész tervei alapján megvalósultak az új laktanyák és azokhoz tartozó kiszolgáló épületek a Zichy ligetben és a Budai úton. A megüresedett helyen sorra kezdődtek el az építkezések. A Pávás ház szomszédságában 1905-ben indultak a munkálatok, a terveket a néhány évvel korábban a Szent György Kórházat megalkotó Hübner Jenő jegyezte. Az Árpád Fürdő 1905. december 31-én nyitotta meg kapuit a nagyközönség előtt. A Székesfehérvári Kereskedelmi Bank Rt. üzemeltetésében hamar népszerű lett, az 1920-as évek elején átalakították, majd 1922-ben kisebb melléképületekkel, valamint egy 50 szobás szállodával, színház- és étteremmel toldották meg. 1926-ban, a Várkörút rendezésekor alakították ki a kerthelyiséget és a nyári mozit, hogy ezzel is növeljék a forgalmat. Ekkor kezdeményezték gyógyfürdővé nyilvánítását. A fürdő legnevesebb vendége Blaha Lujza volt, aki harmadik férje, Splényi Ödön révén székesfehérvári rokonsággal is rendelkezett, s gyakran utazott ide gyógykezeltetni magát.
A fürdőnek nemcsak kovácsoltvas kerítése, de külső és belső díszítése is gazdag szecessziós motívumokban. A vízhez kapcsolódnak az ablakok feletti kagylódíszítések és a bejárat fölött magasan elhelyezett, első pillantásra nehezen észrevehető békák.
A szecesszió nem hagyta érintetlenül egyik legismertebb képzőművészünket és építészünket, Bory Jenőt sem. A vízivárosi Jézus Szíve templom homlokzatán és belső kialakításában a stílus jó néhány jegye megfigyelhető. A tervezés során valószínűleg Bory elképzelése érvényesült, mivel társa, az ugyancsak Fehérváron született Fábián Gáspár inkább a történeti stílusokat részesítette előnyben. Azért egy kivétel akad az önálló tervezései között, mégpedig a Petőfi utcai egykori Uránia mozi, amelyet 1915-ben nyitottak meg, annak a háznak a helyén, amelyben Petőfi Sándor vándorszínészként lakott a városban tartózkodása idején.
Az Uránia mozi ma már csak képeslapokon, régi fényképeken látható.
Bank és áruház
Say Ferenc nemcsak laktanyákat és lakóházakat tervezett Székesfehérváron, hanem fontos középületeket is. Ilyen volt a Kereskedelmi Bank Nádor utcai palotája. Építése 1905-ben kezdődött, előtte a telken egy emeletes lakó- és bérház állt, földszintjén üzletekkel. Utóbbi helyiségek még sokáig megmaradtak, és a lakások közül sem mindegyiket számolták fel, de az épület nagy részét már a bank használta. Hogy ma már teljesen más a homlokzat, annak oka a harmincas évek városfejlesztési munkáiban keresendő. Molnár Tibor városi főmérnök és Schmidl Ferenc műszaki tanácsos szerették volna, ha a belváros jelentős középületei modernebb, egyszerűbb arculatot kapnak. Éppen ezért meghívták műegyetemi professzorukat, Kotsis Ivánt, segítsen nekik a tervezésben, és megnyerték az ügynek kollégájukat, Göde Ferencet is. Leglátványosabb közös munkájuk a Városháza tömbjének megújítása volt, ám komoly homlokzati és szerkezeti átalakításokat is végeztek a funkcionalitás jegyében. Ennek lett egyik „áldozata” a Kereskedelmi Bank fiókja, amelynek szecessziós elemeit Schmidl tervei nyomán új, mai szemmel nézve szocreálba hajló, valójában modernista díszítéssel látták el 1937-ben.
Ilyen volt eredetileg a bank Say Ferenc által tervezett épülete.
Tőgl Gyula kereskedőnek a bankkal nagyjából egy időben épült földszintes háza átvészelte ezt az időszakot. Homlokzatán ma is az eredeti gyönyörű napraforgóminta fut körbe. Talán azért maradhatott meg így, mert magánház, ráadásul a kevésbé forgalmas, keskeny Bástya utcában áll. Kapuját sem cserélték az elmúlt bő évszázad során. Érdemes felkeresni, hiszen a belváros egyik éke, bár sokan nem is tudnak róla.
A Kereskedelmi Bank sorsára jutott 1937-ben egy másik nagy épület is: a Deák Áruház. A céget még 1843-ban alapította Deutsch Manó kereskedő. Üzlete kezdetben egy kis földszintes házikó volt a Zichy-palota szomszédságában, amelyet utódai a századforduló előtt egyemeletesre bővítettek, és mivel egyre népszerűbb lett, ezt is kinőtték. Deutschék – későbbi nevükön Deákék – 1910-ben már többszintes, impozáns, szecessziós stílusban felépült, üveg-acél félgömb kupolával koronázott áruházzal büszkélkedhettek. Aztán bő két és fél évtized múlva már a kupola bontásáról és a díszek leszedéséről készültek fényképfelvételek. Molnár Tibor mindent akkurátusan dokumentált. Igazán nem haragudhatunk rá és munkatársaira, hiszen a lendületes kialakítású épületek nem illettek igazán a környezetükbe, ekkoriban már más volt a „divat”, és legalább képeken megmaradtak.
Így nézett ki Deákék áruháza 1910-től a harmincas évek derekáig.
Ami megmaradt
A nagy átalakítások leginkább a szűk belváros közhasználatú épületeit érintették, ezért a Bástya utcain túl 2026-ban is létezik Székesfehérváron szecessziós lakóház: az Ady Endre utcában, a szállodától nem messze áll.
Más stílusban épültek ugyan, mégis szecessziós jegyeket mutat több lakó- és bérház kapuja, bejárata a Budai úton, a Kégl György utcában, sőt, a Zichy ligetben is. Ezek között a növényi és a geometrikus díszítmények egyaránt megtalálhatók. Az Oskola utcában egy emeleti homlokzat kapott nem annyira feltűnő, egészen visszafogott díszítést.
Két bejárat: a Kégl György utcában és a Budai úton.
A szecesszió megjelent a szobrászatban és síremlékművészetben is. Ha valaki a Bory-vár környékén jár, érdemes megnéznie az ifj. Havranek Antal által a múlt század elején faragott Mária-szobrot. A talapzatán látható liliomok a szűzi tisztaság jelképei. Mancz János Rákóczi utcai emléktáblája szintén Havranek-alkotás, felső részében növényi mintákkal. A síremlékek közül jó megközelíthetőségük okán két példát érdemes kiemelni: a vendéglős Latzkovits Béla és családja csúcsán lekerekített fekete obeliszkjét a Berényi úti Csutora temetőben és a homoksori református temető egyik legszebb sírboltját, amelyben Szép Károly és családja nyugszik.
Szép Károly családi sírboltja a homoksori református temetőben.
Talán ebből a rövid összeállításból is látszik, hogy a szecesszió valamikor szerves része volt Székesfehérvár építészetének, s öröksége még mindig látható.
