-
Századeleji pillanatképek
Legendaszámba megy a történet, amely szerint a Székesfehérvári Egyházmegye 15. főpásztora első hivatalos útján a hajnali vonattal érkezett a városba, majd besétált a Püspöki palotába, ahol csak a csodálkozó portást találta. Puritán ember volt, és az maradt élete végéig.
2026.01.30. -
Városrészek címerei
Városrészek címerei címmel új előadássorozat indul Székesfehérváron, amelynek első állomása Feketehegy–Szárazrét lesz január 29-én, csütörtökön 16 órakor. Címertan, helytörténet és városi identitás egy délutánba sűrítve – mindazoknak, akiket érdekel, mit jelentenek a környezetünkben nap mint nap felbukkanó jelképek.
2026.01.26. -
Egy gimnázium első 200 éve
Székesfehérváron a középfokú oktatás immár több mint háromszáz éves múltra tekint vissza. Az első intézmény a mai ciszterci gimnázium elődje volt, amelyet 1724-ben a jezsuita rend indított el. A helyén álló tekintélyes méretű, kétemeletes épület nemrég megújult. Ennek apropóján érdemes elidőznünk a múltban.
2026.01.22. -
Az utolsó aranyágacska
A XIV. évszázad igazán nem indult jól hazánk történetében. Alig telt el két hét belőle, királytemetésre készült Magyarország. 725 éve ezen a téli napon hunyt el III. András király (1290–1301). A mintegy harminchat esztendős halottat sirató gyász nem „csak” egy ember, hanem az első magyar uralkodóház életének végét övezte.
2026.01.15.
Teszteld a tudásod! - kvíz nyereményekért a török alóli felszabadulásról
A 332 évvel ezelőtti eseményekről kedden délelőtt emlékeztek meg a Nemzeti Emlékhelyen.
Buda 1686-os visszavívását követően Székesfehérvárt is ostromzár alá fogták a szövetséges csapatok. Harci cselekmény kevés történt Fehérvár falai alatt, valójában több mint egy esztendőnyi bekerítés alatt kiéheztették a várvédőket, akik kilátástalan helyzetükben tárgyalásokat kezdtek a vár feladásáról. Végül, 1688. május 19-én a török helyőrség végleg elhagyta városunkat. Az 1688-as visszafoglalást követő napon, a város főterén Te Deumot celebráltak, hogy 144 évnyi fogság után végre felszabadult Székesfehérvár. Ennek emlékére közel két évtizeden keresztül, egészen a Rákóczi-szabadságharcig fennmaradt ez a szokás.
Az oszmánok itt tartózkodásuk alatt mecsetet, minareteket és fürdőket emeltek, azonban ezek mindegyikét elpusztították az 1688-as végleges visszavétel után a város középkori keresztény emlékeivel egyetemben. Napjainkban Güzeldzse Rüsztem pasa fürdőjének romjai, valamint a Szent Anna-kápolna falképei és a tetején levő iszlám félhold emlékeztetnek az egykori hódoltatókra.