-
Tavaszi városismereti séták
A Siklósi Gyula Várostörténeti Kutatóközpont tovább folytatja a tavaly év vége óta a téli hideg miatt ideiglenesen szünetelő városismereti sétáit. A tavasz és a jó idő beköszöntével folytatódik a népszerű rendezvénysorozat, amelynek rendszeres látógatói már megtapasztalhatták, hogy nemcsak különleges helyszínekre látogathatnak el, hanem érdekes történetekkel, valamint a legújabb régészeti és történeti kutatási eredményekkel is megismerkedhetnek.
2026.04.16. -
A fehérvári kékfestők
A török kor majd’ másfél évszázada alatt városunk iparosai jobbára a Szigetben, a Palota- és Rácvárosban laktak. Közéjük szerbek, kisebb számban németek érkeztek. A városrész ipara a 18. századtól a hagyományos kézműves mesterségeken alapult. A vízigényes szakmák ebbe a városrészbe települtek, így a kékfestés is, amelynek története a Belvároshoz közeli részen kezdődött.
2026.04.13. -
45 utáni megszállás Fehérváron
Hazánkban évtizedeken át létezett egy kiemelt nap: április 4., a felszabadulás ünnepe, annak emlékére, hogy a szovjet Vörös Hadsereg ekkor kergette ki az utolsó német katonát Nemesmedvesnél. Ugyan állami ünnep 1950-ben lett, az emlékállítás már a háború végén elkezdődött. Közvetlen keleti szomszédaink „ideiglenes” itttartózkodását pedig sokáig nem lehetett megszállásnak nevezni.
2026.04.04. -
Fehérvári szecesszió
Egyes stílusirányzatok kifejezetten megosztók lehetnek: van, aki gyönyörűnek találja például a gazdagon díszített barokk templomokat, más sokkal inkább az egyszerűséget, a letisztult formákat kedveli. A szecesszió hasonló megítélés alá esik, Székesfehérváron is.
2026.04.02.
639 éve, ezen a napon koronázták magyar királlyá Zsigmondot Székesfehérváron
A becslések szerint ekkor mintegy 3000 lelket számlált Székesfehérvár.
Luxemburgi Zsigmond magyar, német és cseh király, német-római császár, a késő középkori Európa egyik legjelentősebb személyisége, a hercegi birtokáról elnevezett német eredetű Luxemburgi-ház tagja.
Zsigmond nevéhez fűződik az utolsó összeurópai keresztes hadjárat megszervezése (1396), a nagy nyugati egyházszakadás felszámolása (1417) és a huszitizmus elleni harc megkezdése.
Magyarországon 1395-ig első feleségével, Nagy Lajos király leányával, Máriával együtt ült a királyi trónon. Magyar királyként elsősorban Dalmácia elvesztésével, fényes visegrádi, budai és székesfehérvári építkezéseivel, illetve az Oszmán Birodalommal szembeni defenzívába vonulással, a végvárrendszer kiépítésével, valamint törvényeinek előremutató jellegével írta be magát a történelembe. Fiúörökös hiányában királyságaiban utódjául lánya férjét, a tehetséges Habsburg Albertet jelölte meg. Több mint ötven évig viselte a magyar koronát, ezzel a magyar történelem második leghosszabb ideig regnáló uralkodója volt.