-
Orvos és történetíró – Dr. Lauschmann Gyula, városának szerelmese
Székesfehérvár régmúltja mindig is a helyi értelmiség érdeklődésének középpontjában állt, de a várostörténeti kutatások igazán a 19. század második felében kaptak lendületet. Csapó Kálmán 1861-ben adta ki a legkorábbi időktől induló kis könyvét, amelyet három évtizeddel később egy orvos fiatalember, bizonyos dr. Lauschmann Gyula történeti tárgyú írásai és előadásai követtek.
2026.07.27. -
736 éve, 1290. július 23-án koronázták meg az utolsó Árpád-házi királyt, III. Andrást
II. András király (1205–1235) 1234 májusában vette nőül utolsó, harmadik feleségét, Estei Beatrixet. A királyné nem sokkal a király halála előtt lett állapotos, udvari körökben azonban azt rebesgették, hogy nem az idősödő király, hanem Apod fia Dénes nádor (1231–1234) gyermekét hordja a szíve alatt.
2026.07.23. -
Fedezze fel Székesfehérvár múltját
Székesfehérvár történelme évszázadokon át formálta nemcsak a várost, hanem az egész országot. A város múltja számtalan izgalmas történetet, különleges helyszínt és kevésbé ismert érdekességet rejt, amelyek ma is ott élnek utcáinkban, épületeinkben és köztereinken.A Várostörténeti írásokat ITT találja!
2026.07.21. -
684 éve koronázták I. Nagy Lajost
I. Károly király 1342. július 16-án bekövetkezett halála, majd uralkodóhoz méltó temetése után (1342. július 19. Székesfehérvár, Nagyboldogasszony-bazilika) fia, Lajos herceg lépett a magyar trónra. Az ifjú király tényleg ideális körülmények között lépett trónra: az államkincstár dugig volt az apja uralkodása alatt föltárt nemesfémbányák jövedelmeiből, belső ellenzék lényegében nem létezett, érdemi külső ellenség pedig nem fenyegette az ország határait.
2026.07.21.
639 éve, ezen a napon koronázták magyar királlyá Zsigmondot Székesfehérváron
A becslések szerint ekkor mintegy 3000 lelket számlált Székesfehérvár.
Luxemburgi Zsigmond magyar, német és cseh király, német-római császár, a késő középkori Európa egyik legjelentősebb személyisége, a hercegi birtokáról elnevezett német eredetű Luxemburgi-ház tagja.
Zsigmond nevéhez fűződik az utolsó összeurópai keresztes hadjárat megszervezése (1396), a nagy nyugati egyházszakadás felszámolása (1417) és a huszitizmus elleni harc megkezdése.
Magyarországon 1395-ig első feleségével, Nagy Lajos király leányával, Máriával együtt ült a királyi trónon. Magyar királyként elsősorban Dalmácia elvesztésével, fényes visegrádi, budai és székesfehérvári építkezéseivel, illetve az Oszmán Birodalommal szembeni defenzívába vonulással, a végvárrendszer kiépítésével, valamint törvényeinek előremutató jellegével írta be magát a történelembe. Fiúörökös hiányában királyságaiban utódjául lánya férjét, a tehetséges Habsburg Albertet jelölte meg. Több mint ötven évig viselte a magyar koronát, ezzel a magyar történelem második leghosszabb ideig regnáló uralkodója volt.