Régi magyarországi emlékek Székesfehérváron - konferencia a Városházán

Irodalomtörténeti konferenciának ad otthon két napon át a Városháza Díszterme. Az Aegis Művészetért és Kultúráért Alapítvány „Régi magyarországi emlékek Székesfehérváron (1001-1830)” című, az Európai Szociális Alap által támogatott rendezvényének célja, hogy tudományosan mutassa be Székesfehérvár történelmét, kulturális emlékeit és irodalmát úgy, hogy minden korosztály számára könnyen befogadható legyen.

A konferencia résztvevőit a város nevében Lehrner Zsolt alpolgármester köszöntötte. Az eseményt méltatva kiemelte, fontos az a hozzáadott érték, amellyel a helyiek tudása is bővül. „Mi, fehérváriak katonaként, a városért a török ellenében küzdő hős vicekapitányként ismerjük Wathay Ferencet. Köztéri szobra nem messze innen található, és évről-évre megemlékezünk róla, valamint bajtársairól. Nagyon izgalmas lesz, hogy a konferencia egyik előadása kapcsán megismerhetjük egy másik oldaláról is: alkotóként, az irodalmi és nyelvtörténeti szempontból is jelentős műve, az úgynevezett Wathay-kódex révén.” A köszöntőt követően megkezdődött az I. szekció előadássorozata.

Régi magyarországi emlékek Székesfehérváron - konferencia a Városházán

Minden irodalomtörténeti korszakban, Wathaytól Csoóri Sándorig, Székesfehérvárnak és a régiónak olyan alkotói voltak, akik a magyar irodalom élvonalához tartoztak, emelte ki a konferencia nyitóelőadója, dr. Bakonyi István. A József Attila-díjas irodalomtörténész Wathay Ferencről, Virág Benedekről, Ányos Pálról és Vörösmarty Mihályról szólt röviden, megemlítve azokat a kortárs szerzőket, akik irodalmi műveikben megjelenítik a dicső elődöket.

Kovács Attila, a Teleki Blanka Gimnázium és Általános Iskola gimnáziumi tanára Wathay Ferenc, a székesfehérvári katonaköltő előadásában ismertette a fehérvári vicekapitány életútját. A végvárakon szolgáló katona Fehérvár eleste után, az isztambuli rabság éveiben válik költővé, és ekkor születik verseinek saját kézzel írt és festett gyűjteménye a Wathay-kódex. Az előadásban elhangzott, az életműben a reneszánsz és a barokk stílusjegyek egyaránt megjelennek.

A kétnapos konferencia október 13-án, szerdán 10 órakor a II. szekcióüléssel folytatódik. Csörsz Rumen István, a Bölcsészettudományi Kutatóközpont, Irodalomtudományi Intézet tudományos főmunkatársa Fejér vármegye közköltészete nyomában (1770–1830) címmel tart előadást, a XVIII. századi hitszónokokról, prédikációkról szól Maczák Ibolya, az MTA-PPKE Barokk Irodalom és Lelkiség Kutatócsoport munkatársa. Vörösmarty iskolás éveiről készült kutatását Vámos Violetta doktoranda ismerteti. A konferencia záróelőadását Tóth Gergely történész, a Bölcsészettudományi Kutatóközpont, Történettudományi Intézet tudományos főmunkatársának Bél Mátyás a töröktől visszafoglalt Székesfehérvárról című előadása zárja.