2. Várostörténet

Régi magyarországi emlékek Székesfehérváron - konferencia a Városházán

„Régi magyarországi emlékek Székesfehérváron (1001-1830)” címmel konferenciát szervez az Aegis Művészetért és Kultúráért Alapítvány. Az október 12-én, kedden 13 órakor kezdődő eseménynek a Városháza Díszterme ad otthont. A rendezvényen előadnak a korszakkal foglalkozó kutatók, a témák között Vörösmarty Mihály életműve, Bél Mátyás alkotásai, Wathay Ferenc és fő munkája is szerepet kapnak.
2021.10.12. 17:03 |
Régi magyarországi emlékek Székesfehérváron - konferencia a Városházán

Irodalomtörténeti konferenciának ad otthon két napon át a Városháza Díszterme. Az Aegis Művészetért és Kultúráért Alapítvány „Régi magyarországi emlékek Székesfehérváron (1001-1830)” című, az Európai Szociális Alap által támogatott rendezvényének célja, hogy tudományosan mutassa be Székesfehérvár történelmét, kulturális emlékeit és irodalmát úgy, hogy minden korosztály számára könnyen befogadható legyen.

A konferencia résztvevőit a város nevében Lehrner Zsolt alpolgármester köszöntötte. Az eseményt méltatva kiemelte, fontos az a hozzáadott érték, amellyel a helyiek tudása is bővül. „Mi, fehérváriak katonaként, a városért a török ellenében küzdő hős vicekapitányként ismerjük Wathay Ferencet. Köztéri szobra nem messze innen található, és évről-évre megemlékezünk róla, valamint bajtársairól. Nagyon izgalmas lesz, hogy a konferencia egyik előadása kapcsán megismerhetjük egy másik oldaláról is: alkotóként, az irodalmi és nyelvtörténeti szempontból is jelentős műve, az úgynevezett Wathay-kódex révén.” A köszöntőt követően megkezdődött az I. szekció előadássorozata.

Régi magyarországi emlékek Székesfehérváron - konferencia a Városházán
Régi magyarországi emlékek Székesfehérváron - konferencia a Városházán

Minden irodalomtörténeti korszakban, Wathaytól Csoóri Sándorig, Székesfehérvárnak és a régiónak olyan alkotói voltak, akik a magyar irodalom élvonalához tartoztak, emelte ki a konferencia nyitóelőadója, dr. Bakonyi István. A József Attila-díjas irodalomtörténész Wathay Ferencről, Virág Benedekről, Ányos Pálról és Vörösmarty Mihályról szólt röviden, megemlítve azokat a kortárs szerzőket, akik irodalmi műveikben megjelenítik a dicső elődöket.

Kovács Attila, a Teleki Blanka Gimnázium és Általános Iskola gimnáziumi tanára Wathay Ferenc, a székesfehérvári katonaköltő előadásában ismertette a fehérvári vicekapitány életútját. A végvárakon szolgáló katona Fehérvár eleste után, az isztambuli rabság éveiben válik költővé, és ekkor születik verseinek saját kézzel írt és festett gyűjteménye a Wathay-kódex. Az előadásban elhangzott, az életműben a reneszánsz és a barokk stílusjegyek egyaránt megjelennek.

A kétnapos konferencia október 13-án, szerdán 10 órakor a II. szekcióüléssel folytatódik. Csörsz Rumen István, a Bölcsészettudományi Kutatóközpont, Irodalomtudományi Intézet tudományos főmunkatársa Fejér vármegye közköltészete nyomában (1770–1830) címmel tart előadást, a XVIII. századi hitszónokokról, prédikációkról szól Maczák Ibolya, az MTA-PPKE Barokk Irodalom és Lelkiség Kutatócsoport munkatársa. Vörösmarty iskolás éveiről készült kutatását Vámos Violetta doktoranda ismerteti. A konferencia záróelőadását Tóth Gergely történész, a Bölcsészettudományi Kutatóközpont, Történettudományi Intézet tudományos főmunkatársának Bél Mátyás a töröktől visszafoglalt Székesfehérvárról című előadása zárja.

Várostörténet

Összes

  1. Századeleji pillanatképek

    Legendaszámba megy a történet, amely szerint a Székesfehérvári Egyházmegye 15. főpásztora első hivatalos útján a hajnali vonattal érkezett a városba, majd besétált a Püspöki palotába, ahol csak a csodálkozó portást találta. Puritán ember volt, és az maradt élete végéig.

    2026.01.30.

  2. Városrészek címerei

    Városrészek címerei címmel új előadássorozat indul Székesfehérváron, amelynek első állomása Feketehegy–Szárazrét lesz január 29-én, csütörtökön 16 órakor. Címertan, helytörténet és városi identitás egy délutánba sűrítve – mindazoknak, akiket érdekel, mit jelentenek a környezetünkben nap mint nap felbukkanó jelképek.

    2026.01.26.

  3. Egy gimnázium első 200 éve

    Székesfehérváron a középfokú oktatás immár több mint háromszáz éves múltra tekint vissza. Az első intézmény a mai ciszterci gimnázium elődje volt, amelyet 1724-ben a jezsuita rend indított el. A helyén álló tekintélyes méretű, kétemeletes épület nemrég megújult. Ennek apropóján érdemes elidőznünk a múltban.

    2026.01.22.

  4. Az utolsó aranyágacska

    A XIV. évszázad igazán nem indult jól hazánk történetében. Alig telt el két hét belőle, királytemetésre készült Magyarország. 725 éve ezen a téli napon hunyt el III. András király (1290–1301). A mintegy harminchat esztendős halottat sirató gyász nem „csak” egy ember, hanem az első magyar uralkodóház életének végét övezte.

    2026.01.15.