Néhányan a Bory-leszármazottak közül az alsó várudvaron 2018 nyarán. Ma 42 fővel az ük- és szépunokák vannak a legtöbben.
Az első
A családi legendáriumban sok, a gyermekekhez kapcsolódó történet maradt fenn, s van köztük olyan is, ami egy szobor elkészítésének mikéntjéről mesél. Felsőfokú építészeti tanulmányait követően Bory Jenő egy évet szolgált önkéntes katonaként Bécsben, majd – bár felajánlották neki a székesfehérvári mérnöki hivatal vezetését – beiratkozott a Mintarajziskolába, ahol főleg Székely Bertalan óráit látogatta. A rajz helyett azonban inkább az agyag segítségével, plasztikusan oldotta meg a feladatokat. Kisplasztikáiból néhány később megszületett nagyban is. Első műve a Bandika volt, amellyel a Képzőművészeti Társulat 1906-os kiállításán mutatkozott be. Modelljéül egy izgő-mozgó kisfiú szolgált, aki sehogy sem akart egy helyben megülni, ezért hazaküldték. A fiatal művész másnap visszahívta édesanyjával együtt, és miután elfüggönyözte a szobát, egy almát adott a fiúcska kezébe, hogy nyugton maradjon. Míg Bandika az almát figyelte, ő ügyesen megmintázta. Az elkészült alkotáson egy almát láthatunk a jobb kezében, de a háta mögé dugott baljában is van egy. Ez még játékosabbá teszi a figurát.
Felirat a Bory-vár egyik falán
Saját gyermekek
A Mintarajziskola nemcsak művészeti szempontból volt meghatározó Bory Jenő számára. Itt ismerkedett meg ugyanis Komócsin Ilonával, aki Szeged város ösztöndíjasaként lett Székely növendéke. 1907-ben kötöttek házasságot Székesfehérváron, közös életüket budapesti otthonukban kezdték. 1910-ben születtek meg ikerlányaik: Ilona és Klára, majd 1914-ben harmadik gyermekük, György. Létezik egy elképzelés arról, hogy az építész a vízivárosi Jézus Szíve templom homlokzati kiképzésében a mester gyermekeire utal, mondván: a két haragtorony lányait, a laterna, azaz a kupola tetején emelt, a természetes megvilágítást szolgáló tornyocska pedig fiát jelképezi. Ez már csak azért sem lehetséges, mert a templomot 1911 szeptemberében szentelte fel Prohászka Ottokár megyéspüspök, amikor György még gondolatban sem létezett.
Van azonban a Bory-várnak egy olyan építménye, amelyre érvényes ez a megállapítás, sőt, szimbolikájában a gyermekeken túl a házaspár is megjelenik. Ez a lakótorony. A legkisebb kupola Györgyre, az egy szinttel feljebb lévő kettős Ilonára és Klárára, míg a kétcsúcsú tető a szülőkre utal. A kakasos az asszony, mert – Bory Jenő tréfás megállapítása szerint – „a hölgyek mindig arra fordulnak, amerre a szél fúj”.
A lakótorony az árkádsor felől
Születés
A városi strandfürdő modern létesítményét 1934-ben adták át a nagyközönségnek. Megnyitása óta kedves dísze a gyermekmedence mellett álló szobor: egy gyermek egy gólya hátán. Bory Jenő 1922-ben készítette el az életnagyságú szobrot, és a Műcsarnok kiállításán mutatta be. Hogy miért alkotta meg ezt az érdekes kompozíciót? Magyarázata szerint a huszárt is a gólya hozza, mint a többi gyereket, csakhogy ő már születése után a madár hátán ül, vagyis gólyagol. A szobor talapzatán egy gyermekfejet formázó vízköpő látható. Az alkotás egy másik példányát Budapesten, a Szent János Kórház radiológiai pavilonja előtt helyezték el 1937-ben, kétméteres budakeszi mészkő talapzatán gyermekfejekkel. Eredeti gipszöntvénye, ahogy a többi szoboré is, a Bory-várban áll. Vízhez kapcsolódó témát jelenít meg a Széchenyi Technikum udvarában 2013-ban elhelyezett Szárcsás gyermek című alkotás.
A Huszár születik szobor egy 1955-ben kiadott képeslapon
A székesfehérvári Szent György Kórház nőgyógyászati épületét 1927-től díszítette az Anya gyermekével dombormű. Ekkor három külön épületben működött a gyermekosztály, a szülészet és a nőgyógyászat. A három osztály 2004 óta egy közös helyen, a régi baleseti épületében működik. Ide, a főbejárat folyosójára helyezték át Bory Jenő reliefjét. Egy másik példánya 1930-ban egy Győr-nádorvárosi lakóház homlokzatára került.
Halál és gyász
Borsányi Ilonka 1917. január 28-án született Borsányi István kőművessegéd és Vagyóczki Mária Lujza gyermekeként. A család az Olaj utcában lakott, majd az Attila utcába költöztek. Ilonkát 1930-ban egy halálos betegség, a korban gyakori tüdőgümőkór (TBC) támadta meg, és augusztus 18-án kioltotta az életét. Mindössze 13 esztendős volt.
Borsányi Ilonka halotti anyakönyvi bejegyzése 1930-ból
A Csutora temetőben helyezték örök nyugalomra, síremléke ma is ott található, hozzátartozóitól nem messze. A sírja fölött emelkedő, Térdelő angyalnak is nevezett beton alkotást Bory Jenő készítette, valószínűleg egy régi eredetű baráti kapcsolatból fakadóan. A Bory-várban ugyanis a nyári szünetekben segítője egy bizonyos Vagyóczky Ferenc keramikus, restaurátor, Bory főiskolai munkatársa és asszisztense volt, akiről még egy szobát is elnevezett. Itt lakott a közös munkálatok idején. Hogy Ferenc milyen rokonságban állt Ilonka anyai felmenőivel, az egyelőre tisztázásra vár, de a névegyezés aligha véletlen. Az 1930-40-es években élt egy Vagyoczky Ferenc az Attila utcában, Borsányiéktól nem is olyan messze, Máriának pedig volt egy Ferenc nevű testvére. Talán ugyanarról a személyről van szó.
A kozterkep.hu adatbázis szerint Bory Jenőnek több mint 100 alkotása található a Kárpát-medence településein, ebből 34 Székesfehérváron. Az országot járva érdemes ezeket keresni, és a Bory-várban megtekinteni a másolatukat, köztük a gyermekekről készült művekét is.
