-
734 éve, 1290. július 23-án koronázták meg az utolsó Árpád-házi királyt, III. Andrást
II. András király (1205–1235) 1234 májusában vette nőül utolsó, harmadik feleségét, Estei Beatrixet. A királyné nem sokkal a király halála előtt lett állapotos, udvari körökben azonban azt rebesgették, hogy nem az idősödő király, hanem Apod fia Dénes nádor (1231–1234) gyermekét hordja a szíve alatt.
2024.07.23. -
682 éve koronázták I. Nagy Lajost
I. Károly király 1342. július 16-án bekövetkezett halála, majd uralkodóhoz méltó temetése után (1342. július 19. Székesfehérvár, Nagyboldogasszony-bazilika) fia, Lajos herceg lépett a magyar trónra. Az ifjú király tényleg ideális körülmények között lépett trónra: az államkincstár dugig volt az apja uralkodása alatt föltárt nemesfémbányák jövedelmeiből, belső ellenzék lényegében nem létezett, érdemi külső ellenség pedig nem fenyegette az ország határait.
2024.07.21. -
621 éve Fehérváron temették
Károly Róbert királyt a nagy oltár mellett, királyi díszbe öltözötten helyezték örök nyugalomra. Temetésének napján a székesfehérvári bazilika számos fogadalmi adományban, ajándékban és felajánlásban részesült. A temetési menet három díszparipája aranyozott, ékkövekkel kirakott felszerelésükkel, és lovasaik fegyverzetével együtt szintén a templomé lett.
2024.07.20. -
584 éve, 1440. július 17-én koronázták királlyá I. Ulászlót Székesfehérváron
1440. július 17-én koronázták meg I. Ulászló királyt. Uralkodását beárnyékolta az országot megosztó polgárháború, amit a két hónappal korábban megkoronázott V. László hívei ellen vívott meglehetősen rövid uralkodása alatt.
2024.07.17.
Ma lenne 90 éves Kovács Ferenc mesteredző a Videoton örökös tiszteletbeli elnöke
![Ma lenne 90 éves Kovács Ferenc mesteredző a Videoton örökös tiszteletbeli elnöke](/_upload/images/news/77472/kovacsferenc01.jpg)
Kovács Ferenc 1934. január 7-én született Budapesten. Az MTK saját nevelésű játékosaként 1954-ben mutatkozott be az élvonalban. Kétszeres magyar bajnok és Közép-Európai Kupa-győztes volt. Legnagyobb nemzetközi sikerét utolsó teljes idényében érte el 1964-ben, amikor döntőbe jutottak a Kupagyőztesek Európa Kupájában. Játszott a 3-3-as döntetlennel végződött brüsszeli fináléban és a megismételt antwerpeni mérkőzésen is, ahol végül a portugál Sporting Lisboa 1-0-ra győzött.
Edzői pályafutását 1965-ben az MTK utánpótlásában kezdte, majd 1968 és 1969 között, két idényen át vezetőedző volt. Az első szezonban tanítványai megnyerték a Magyar Népköztársasági Kupát.
Három időszakban is volt a Videoton vezetőedzője: 1972 és 1977 között megszilárdította a székesfehérvári csapat helyét az élvonalban, sőt az 1975/76-os idényben az utolsó pillanatig nagy versenyben volt a bajnoki címért a Ferencvárossal, de végül a második hellyel kellett beérnie.
A nyolcvanas évek közepén két bajnoki harmadik hely mellett az 1985-ös UEFA Kupa-döntőbe jutás volt edzői pályafutásának csúcsa. Ő az egyetlen magyar, aki futballistaként és szakemberként is nemzetközi kupadöntőben szerepelt magyar csapattal.
Harmadik fehérvári edzői időszaka mindössze egy idényig tartott 1987/88-ban.
1977-ben a bajnok Vasas SC irányítását vette át Illovszky Rudolftól, közben a világbajnokságra készülő magyar válogatottnál Baróti Lajos szövetségi kapitány segítője is volt. Az argentínai torna után a leköszönő Baróti helyett ő lett a szakvezető, az 1979-es lemondásáig nyolc mérkőzésen két győzelem, négy döntetlen és két vereség volt a mérlege.
Egerben 1970 és 1972, Debrecenben 1980 és 1983, Szegeden pedig 1989 és 1990 között dolgozott, majd két évig az Újpestnél lett vezetőedző. Az 1986/87-es idényben a spanyol Las Palmas edzője volt. A mesteredző a 2018. május 30-án bekövetkezett halála előtt is aktívan élt, a labdarúgásnak szentelte mindennapjait: 2008 óta a Videoton FC tiszteletbeli elnöke volt, illetve a magyar szövetségben is dolgozott.