„Videoton, veled az úton!” - Kovács Ferenc emlékműve fogadja a Sóstói Stadionba érkezőket

Nagy Benedek alkotását az egykori játékostársak, az utánpótlás fiataljai, a Vidi szurkolói és a sportágat kedvelő fehérváriak előtt dr. Cser-Palkovics András polgármester, Balogh Attila, a Fehérvár FC ügyvezetője, Csongrádi Ferenc egykori csapatkapitány, Juhász Roland sportigazgató, valamint a mesteredző fia, Kovács Ferenc leplezte le.

Zúgott a „Videoton, Videoton! Hejj! Hejj!” vasárnap koraeste a Sóstói Stadion bejárata előtt, ahol ünnepélyes keretek között leplezték le a Kovács Ferenc mesteredző emlékére készült szobrot.

A Videoton örökös tiszteletbeli elnöke 1934. január 7-én született Budapesten. Az MTK saját nevelésű játékosaként 1954-ben mutatkozott be az első osztályban, és több mint 10 éven keresztül viselte a kék-fehér mezt. A kék-fehérekkel bajnok, Kupagyőztesek Európa Kupája-döntős és kétszer Közép-európai Kupa győztes lett, 1960-ban a római olimpián a válogatottal felállhatott a dobogó harmadik fokára. Edzői karrierjét is az MTK-nál kezdte, a Videotont három időszakban is irányította. Először 1972 és 1977 között, majd 1983-tól 1986-ig is a fehérváriak kispadján ült, ezt követően a Las Palmas után visszatért Sóstóra 1987-1988-ban is ő felelt a piros-kékek szakmai munkájáért.

Felavatták a Sóstón Kovács Ferenc mesteredző szobrát

Legnagyobb sikereit a Videotonnal érte el Kovács Ferenc: magyar bajnoki ezüstérmes lett 1976-ban, bronzérmet 1984-ben és 1985-ben is nyert a csapattal.

Az 1984/85-ös szezonban pedig a klub és máig a magyar klublabdarúgás legnagyobb sikerét érte el, hiszen az UEFA Kupa döntőjéig vezette a Vidit, ahol végül a Real Madrid bizonyult jobbnak. Visszavonulása után sem szakadt el a focitól és a klubtól sem, 2008-tól tiszteletbeli elnöke volt a Fehérvárnak, valamint az MLSZ-ben is dolgozott. A 2018-as bajnoki cím megszerzését még a helyszínen követte végig, de az éremátadást már csak az égből figyelhette, 2018. május 30-án tragikus hirtelenséggel elhunyt.

„Kovács Ferenc nemcsak a Videoton, hanem a magyar labdarúgás történetében is nagyot alkotott. A klubbal, a szurkolókkal közösen álmodott jövőképünk első állomása Nagy Benedek alkotása, hiszen a tervünk az, hogy itt, a stadion körül a klub történetének legjelesebb személyiségeit valamilyen módon megelevenítsük. Szeretnénk megmutatni ennek a klubnak, illetve a klub és a város kapcsolatának történetét, azokat az értékeket, amelyek miatt mi Videotonon-szurkolók vagyunk, ami miatt jóban és rosszban is kitartunk a csapat mellett.” – hangsúlyozta köszöntőjében dr. Cser-Palkovics András. Kovács Ferenc személyét, mesteredzői munkáját felidézve emlékezett meg a város polgármestere az 1983-as szezonról, amikor a fehérvári csapat majdnem kiesett az NBI-ből, majd ezt követően az 1984/85-ös évadban elérte azt a sikert, amelyre valamennyien büszkék lehettünk. „Amikor idejövünk a Sóstói Stadionba, leülünk Feri bácsi mellé a kispadra gyermekeinkkel, unokáinkkal, dédunokáinkkal, akkor ezeket az évtizedeket is felidézve el tudjuk mesélni, mit jelent a Videoton-családhoz tartozni, miért szurkolunk ennek a csapatnak. Az egykori vezetőedzőnek a magyar foci, az utánpótlás-nevelés, a Videoton jelene és jövője volt a legfontosabb. Mindent köszönünk, Feri bácsi!” zárta beszédét Székesfehérvár polgármestere.

„Örömteli, hogy méltó emléket állíthatunk Kovács Ferencnek, akivel csapatunk eddigi legnagyobb sikerét érte el. Távozása nagy űrt hagyott maga után. Szakmai tudása mellett embersége, barátsága is nagyon hiányzik. Mindig egyenes ember volt, aki elmondta a véleményét, és jótanácsaival segítette a klubot. Sajnos a stadion átadását már nem érhette meg, és tiszteletünk jeléül a központi boksz az ő nevét viseli.” - emlékezett Balogh Attila, a Fehérvár FC ügyvezetője, aki köszönetet mondott a városnak, hogy lehetőség nyílt arra, hogy méltó módon emlékezzenek meg a szakemberről.

De jó újra hallani, hogy zúg a „Videoton, veled az úton, veled a jóban, veled a bánatban.” – kezdte visszaemlékezését Csongrádi Ferenc, az 1984/85-ös UEFA-futballcsapat csapatkapitánya, aki felidézte pályája indulását, hogyan kapott bizalmat 18 évesen Kovács Ferenc edzőtől. Az 1974-től 1984-ig terjedő időszak sikereit és nehézségeit, majd azt az eufórikus időszakot, amikor az UEFA-mérkőzések idejére mindig megteltek a lelátók és a Sóstói Stadion kicsinek bizonyult. Igazi futball-lázban égett a város. „Jöttek életünk legszebb mérkőzései. Kovács Ferenc csendesen, de nagyon örült a sikereinknek. Büszke volt a csapat eredményére, és csak ennyit mondott: „Ez bejött!” Szerencsések voltunk és hálásak vagyunk, hogy vezetéseddel ennek a csapatnak a tagjai lehettünk. Büszkén állunk most itt a szobrod előtt, amely az idők végezetéig emlékeztetni fog mindenkit becsületes, kemény, áldozatos munkádra és az együtt töltött szép évekre.”

Az ünnepi beszédeket követően Nagy Benedek alkotását az egykori játékostársak, az utánpótlás fiataljai, a Vidi szurkolói és a sportágat kedvelő fehérváriak előtt dr. Cser-Palkovics András polgármester, Balogh Attila, a Fehérvár FC ügyvezetője, Csongrádi Ferenc egykori csapatkapitány, Juhász Roland sportigazgató, valamint a mesteredző fia, Kovács Ferenc leplezte le.

A leleplezést követően Kozma Imre atya, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat alapító elnöke szentelte fel Kovács Ferenc emlékművét.