Koszorú a flossenbürgi koncentrációs táborban meghalt fehérváriak emlékére

A flossenbürgi koncentrációs tábor felszabadításának 80. évfordulója alkalmából tartottak megemlékezést vasárnap délután. Ide hurcolták és itt gyilkolták meg azokat a fehérvári építőmunkásokat is - 672 magyar emberrel együtt -, akiknek a Csutora temetőben található az emlékművük. Az elhunytak emlékére Székesfehérvár koszorúját is elhelyezték az egykori tábor területén található "Halál Völgye" emlékhelyen.
2025.04.28. 07:50 |
Koszorú a flossenbürgi koncentrációs táborban meghalt fehérváriak emlékére

Székesfehérvár koszorúját - leszármazotti érintettség okán - az alább írás szerzője helyezte el Magyarország koszorúja mellett, ott ahol a táborban elhunytak maradványai találhatók.

1938 és 1945 között több mint százezer embert tartottak fogva embertelen körülmények között a flossenbürgi koncentrációs táborban és altáboraiban.

A fogva tartottak közül több mint harmincezer ember nem élte túl a kegyetlen kényszermunkát. 1944-45 telén a betegségek, az éhezés és a kimerültség következtében haltak meg a legtöbben a táborban.

Abt Károly, Skoda János, Stéger Ferenc, Marton István, Horváth István, Szücs Gyula, Palkovics József és Lőwinger Ferenc neve olvasható a Csutora temető egyes parcellájának emlékművén. Ők az egykori Magyar Építőipari Munkások székesfehérvári csoportjának tagjai voltak és egyikük kivételével mindannyian a fossenbürgi koncentrációs táborban és altáboraiban haltak meg. 1944 november elején otthonaikból hurcolták el őket. Először a Komáromi Erődben kialakított gyűjtőhelyre hajtották, majd onnan vagonokban szállították tovább őket a flossenbürgi koncentrációs táborba. Volt aki néhány héten belül meghalt közülük és volt, aki öt hónapot szenvedett embertelen körülmények között.

Az egykori koncentrációs tábor helyén működő emlékhely internetes oldalán, a "Halottak könyvében" találhatók információk a fehérvárról elhurcoltakról is.

A megemlékezésen az egykori foglyok leszármazottai mellett Markus Söder bajor miniszterelnök, Tobias Reiß a bajor parlament alelnöke, Claudia Roth Kultúráért és Médiáért felelős német szövetségi kormánybiztos is megemlékezett a tábor felszabadulásának nyolcvanadik évfordulójáról. Húsz országból, mintegy ezren rótták le kegyeletüket és emlékeztettek arra, hogy ilyen szörnyűség soha többé nem fordulhat elő.

Várostörténet

  1. 85 éves idén a Köfém

    Éppen száz esztendeje, 1926-ban indult meg a bauxit kitermelése a gánti bányában. 1938-ban Ajka mellett, majd Mosonmagyaróváron timföldgyárat, Csepelen kohót, Kőbányán feldolgozó üzemet építettek. Kincsesbányán 1942-ben kezdődött a földalatti termelés. Közben a székesfehérvári Ráchegyen egy új üzem alapjait rakták le.

    2026.05.01.
  2. Penteléről a vármegye élére

    120 évvel ezelőtt fontos változás történt Fejér vármegye életében: 1906. április 21-én gróf Széchényi Viktor lett az új főispán. A sárpentelei birtokos nem akármilyen ősöktől származott, hiszen a Nemzeti Múzeum alapítója, gróf Széchényi Ferenc dédunokájaként oldalági felmenői között tudhatta a legnagyobb magyart, Széchenyi Istvánt.

    2026.04.27.
  3. Az Aranybulla napja

    A történelmi jelentőségű dokumentum kibocsátásának 804. évfordulója tiszteletére csendes virágelhelyezésre került sor az Aranybulla-emlékműnél, a Csúcsos-hegyen. Hazánk alkotmányfejlődésének egyik legfontosabb mérföldköve az Aranybulla, melyet II. András király bocsátott ki 1222. április 24-én, a székesfehérvári országgyűlésben. 

    2026.04.24.
  4. Az Aranybulla ünnepe

    A II. András magyar király által 1222-ben, a székesfehérvári országgyűlésen kiadott Aranybullát gyakorta hasonlítják az angolok 1215-ös Magna Cartájához. Ennek alapja az, hogy a bulla volt a magyar nemzet első alkotmányos dokumentuma, míg a Magna Carta az angolok első alkotmányos okiratának tekinthető.

    2026.04.24.