Koszorú a flossenbürgi koncentrációs táborban meghalt fehérváriak emlékére

A flossenbürgi koncentrációs tábor felszabadításának 80. évfordulója alkalmából tartottak megemlékezést vasárnap délután. Ide hurcolták és itt gyilkolták meg azokat a fehérvári építőmunkásokat is - 672 magyar emberrel együtt -, akiknek a Csutora temetőben található az emlékművük. Az elhunytak emlékére Székesfehérvár koszorúját is elhelyezték az egykori tábor területén található "Halál Völgye" emlékhelyen.
2025.04.28. 07:50 |
Koszorú a flossenbürgi koncentrációs táborban meghalt fehérváriak emlékére

Székesfehérvár koszorúját - leszármazotti érintettség okán - az alább írás szerzője helyezte el Magyarország koszorúja mellett, ott ahol a táborban elhunytak maradványai találhatók.

1938 és 1945 között több mint százezer embert tartottak fogva embertelen körülmények között a flossenbürgi koncentrációs táborban és altáboraiban.

A fogva tartottak közül több mint harmincezer ember nem élte túl a kegyetlen kényszermunkát. 1944-45 telén a betegségek, az éhezés és a kimerültség következtében haltak meg a legtöbben a táborban.

Abt Károly, Skoda János, Stéger Ferenc, Marton István, Horváth István, Szücs Gyula, Palkovics József és Lőwinger Ferenc neve olvasható a Csutora temető egyes parcellájának emlékművén. Ők az egykori Magyar Építőipari Munkások székesfehérvári csoportjának tagjai voltak és egyikük kivételével mindannyian a fossenbürgi koncentrációs táborban és altáboraiban haltak meg. 1944 november elején otthonaikból hurcolták el őket. Először a Komáromi Erődben kialakított gyűjtőhelyre hajtották, majd onnan vagonokban szállították tovább őket a flossenbürgi koncentrációs táborba. Volt aki néhány héten belül meghalt közülük és volt, aki öt hónapot szenvedett embertelen körülmények között.

Az egykori koncentrációs tábor helyén működő emlékhely internetes oldalán, a "Halottak könyvében" találhatók információk a fehérvárról elhurcoltakról is.

A megemlékezésen az egykori foglyok leszármazottai mellett Markus Söder bajor miniszterelnök, Tobias Reiß a bajor parlament alelnöke, Claudia Roth Kultúráért és Médiáért felelős német szövetségi kormánybiztos is megemlékezett a tábor felszabadulásának nyolcvanadik évfordulójáról. Húsz országból, mintegy ezren rótták le kegyeletüket és emlékeztettek arra, hogy ilyen szörnyűség soha többé nem fordulhat elő.

Várostörténet

  1. Azonosították II. (Vak) Béla király maradványait

    A székesfehérvári Nemzeti Emlékhelyen az egykori Nagyboldogasszony-bazilika helyén található osszárium több mint 400 genomjának elemzésével három új férfiági Árpád-házi vonalat azonosítottak, és ezzel kétséget kizáróan sikerült meghatározni II. (Vak) Béla király maradványait is.

    2026.06.15.
  2. Vörösmarty emlékezete Fehérváron

    Vörösmarty Mihály, a magyar irodalomtörténet egyik legkiemelkedőbb alakja 1855-ben hunyta le a szemét, testi bajai mellett mélabútól sújtottan. Szűkebb hazája soha nem feledte a költőt, s amint lehetett, Fejér vármegye szobor állításával tisztelgett nagysága előtt. Az emlékműnek is beillő alkotást gyermek- és ifjúkorának fontos helyszínén, Székesfehérváron avatták fel 1866. május 6-án, több évnyi előkészületet követően.

    2026.06.14.
  3. A Fekete Sas múltja

    Az Ady Endre utcában járva egy nagy, egykor impozáns épület mellett halad el a szemlélő. Homlokzatán emléktábla jelzi: 1848-ban fontos eseményeknek adott otthont, a főbejárat előtti járdán pedig két botlatókő őrzi az utolsó polgári tulajdonos és felesége emlékét. A Fekete Sasnak, Fehérvár egykori közéleti és kulturális központjának évszázados története van.

    2026.06.10.
  4. Temetői séta

    A Városszépítő- és Védő Egyesület június 10-én, szerdán 17:00-kor rendhagyó történelemórára várja az érdeklődőket a Hosszú-temetőben. Poklosi Péter tanár úr, az egyesület elnöke az ott nyugvó neves személyiségek síremlékeivel és a temető művészi értékű alkotásaival ismerteti meg a résztvevőket. Az érdeklődőknek a Palotai úti Hosszú-temető kápolnájánál lesz a találkozó a programra.

    2026.06.10.