Koszorú a flossenbürgi koncentrációs táborban meghalt fehérváriak emlékére

A flossenbürgi koncentrációs tábor felszabadításának 80. évfordulója alkalmából tartottak megemlékezést vasárnap délután. Ide hurcolták és itt gyilkolták meg azokat a fehérvári építőmunkásokat is - 672 magyar emberrel együtt -, akiknek a Csutora temetőben található az emlékművük. Az elhunytak emlékére Székesfehérvár koszorúját is elhelyezték az egykori tábor területén található "Halál Völgye" emlékhelyen.
2025.04.28. 07:50 |
Koszorú a flossenbürgi koncentrációs táborban meghalt fehérváriak emlékére

Székesfehérvár koszorúját - leszármazotti érintettség okán - az alább írás szerzője helyezte el Magyarország koszorúja mellett, ott ahol a táborban elhunytak maradványai találhatók.

1938 és 1945 között több mint százezer embert tartottak fogva embertelen körülmények között a flossenbürgi koncentrációs táborban és altáboraiban.

A fogva tartottak közül több mint harmincezer ember nem élte túl a kegyetlen kényszermunkát. 1944-45 telén a betegségek, az éhezés és a kimerültség következtében haltak meg a legtöbben a táborban.

Abt Károly, Skoda János, Stéger Ferenc, Marton István, Horváth István, Szücs Gyula, Palkovics József és Lőwinger Ferenc neve olvasható a Csutora temető egyes parcellájának emlékművén. Ők az egykori Magyar Építőipari Munkások székesfehérvári csoportjának tagjai voltak és egyikük kivételével mindannyian a fossenbürgi koncentrációs táborban és altáboraiban haltak meg. 1944 november elején otthonaikból hurcolták el őket. Először a Komáromi Erődben kialakított gyűjtőhelyre hajtották, majd onnan vagonokban szállították tovább őket a flossenbürgi koncentrációs táborba. Volt aki néhány héten belül meghalt közülük és volt, aki öt hónapot szenvedett embertelen körülmények között.

Az egykori koncentrációs tábor helyén működő emlékhely internetes oldalán, a "Halottak könyvében" találhatók információk a fehérvárról elhurcoltakról is.

A megemlékezésen az egykori foglyok leszármazottai mellett Markus Söder bajor miniszterelnök, Tobias Reiß a bajor parlament alelnöke, Claudia Roth Kultúráért és Médiáért felelős német szövetségi kormánybiztos is megemlékezett a tábor felszabadulásának nyolcvanadik évfordulójáról. Húsz országból, mintegy ezren rótták le kegyeletüket és emlékeztettek arra, hogy ilyen szörnyűség soha többé nem fordulhat elő.

Várostörténet

  1. 674 éve történt

    Az I. (Nagy) Lajos király 1351. évi törvényeként is ismert cikkelyek számos más ponton kiegészítették II. András Aranybulláját. Ezek közül az ősiség rögzítése mellett – amely egészen 1848-ig szabályozta a magyar öröklési rendszert – a kilenced beszedésének kötelezettsége és a pallosjog – egyébként már szintén évtizedekkel korábban meglévő – gyakorlatának írásba foglalása a legismertebbek.

    2025.12.11.
  2. Zsigmond király halála

    Luxemburgi Zsigmond IV. Károly német-római császár (1355–1378) negyedik feleségétől, Pomerániai Erzsébettől származó fia volt. Károly császár négy házassága igen termékenynek bizonyult. Öt leánya és hét fia született, de az utóbbiak közül mindössze hárman érték meg a felnőtt kort.

    2025.12.09.
  3. Városismereti séta

    A Siklósi Gyula Várostörténeti Kutatóközpont városismereti sétasorozatának ez évi utolsó alkalmára invitálja az érdeklődőket. Az idei év utolsó sétája 2025. december 11-én, csütörtökön 14 órakor indul az Országalmától. Az adventi hangulatba illeszkedő tematikájú séta során a résztvevők két, egykor rendházként működő épületet látogathatnak meg. 

    2025.12.07.
  4. A koronázó bazilika titkai

    A Városháza Dísztermében mutatták be Szabó Zoltán építészettörténész koronázó bazilikáról szóló két újabb kötetét, melyek témáját egyrészt az egykori bazilikában megtalált uralkodói, főnemesi és egyházi sírok, másrészt a középkori földrengések, fehérvári tűzvészek, illetve a koronázó templom átépítésének összefüggései adják.

    2025.12.04.