Koszorú a flossenbürgi koncentrációs táborban meghalt fehérváriak emlékére

A flossenbürgi koncentrációs tábor felszabadításának 80. évfordulója alkalmából tartottak megemlékezést vasárnap délután. Ide hurcolták és itt gyilkolták meg azokat a fehérvári építőmunkásokat is - 672 magyar emberrel együtt -, akiknek a Csutora temetőben található az emlékművük. Az elhunytak emlékére Székesfehérvár koszorúját is elhelyezték az egykori tábor területén található "Halál Völgye" emlékhelyen.
2025.04.28. 07:50 |
Koszorú a flossenbürgi koncentrációs táborban meghalt fehérváriak emlékére

Székesfehérvár koszorúját - leszármazotti érintettség okán - az alább írás szerzője helyezte el Magyarország koszorúja mellett, ott ahol a táborban elhunytak maradványai találhatók.

1938 és 1945 között több mint százezer embert tartottak fogva embertelen körülmények között a flossenbürgi koncentrációs táborban és altáboraiban.

A fogva tartottak közül több mint harmincezer ember nem élte túl a kegyetlen kényszermunkát. 1944-45 telén a betegségek, az éhezés és a kimerültség következtében haltak meg a legtöbben a táborban.

Abt Károly, Skoda János, Stéger Ferenc, Marton István, Horváth István, Szücs Gyula, Palkovics József és Lőwinger Ferenc neve olvasható a Csutora temető egyes parcellájának emlékművén. Ők az egykori Magyar Építőipari Munkások székesfehérvári csoportjának tagjai voltak és egyikük kivételével mindannyian a fossenbürgi koncentrációs táborban és altáboraiban haltak meg. 1944 november elején otthonaikból hurcolták el őket. Először a Komáromi Erődben kialakított gyűjtőhelyre hajtották, majd onnan vagonokban szállították tovább őket a flossenbürgi koncentrációs táborba. Volt aki néhány héten belül meghalt közülük és volt, aki öt hónapot szenvedett embertelen körülmények között.

Az egykori koncentrációs tábor helyén működő emlékhely internetes oldalán, a "Halottak könyvében" találhatók információk a fehérvárról elhurcoltakról is.

A megemlékezésen az egykori foglyok leszármazottai mellett Markus Söder bajor miniszterelnök, Tobias Reiß a bajor parlament alelnöke, Claudia Roth Kultúráért és Médiáért felelős német szövetségi kormánybiztos is megemlékezett a tábor felszabadulásának nyolcvanadik évfordulójáról. Húsz országból, mintegy ezren rótták le kegyeletüket és emlékeztettek arra, hogy ilyen szörnyűség soha többé nem fordulhat elő.

Várostörténet

  1. A koronázó bazilika titkai

    A Városháza Dísztermében mutatták be Szabó Zoltán építészettörténész koronázó bazilikáról szóló két újabb kötetét, melyek témáját egyrészt az egykori bazilikában megtalált uralkodói, főnemesi és egyházi sírok, másrészt a középkori földrengések, fehérvári tűzvészek, illetve a koronázó templom átépítésének összefüggései adják.

    2025.12.04.
  2. Városismereti séta

    A Siklósi Gyula Várostörténeti Kutatóközpont városismereti sétasorozatának ez évi utolsó alkalmára invitálja az érdeklődőket. Az idei év utolsó sétája 2025. december 11-én, csütörtökön 14 órakor indul az Országalmától. Az adventi hangulatba illeszkedő tematikájú séta során a résztvevők két, egykor rendházként működő épületet látogathatnak meg. 

    2025.12.04.
  3. Országnak nagy örömével

    Első szent királyunk királlyá koronázásának 1025. évfordulójához kapcsolódóan rendezett pénteken konferenciát a Siklósi Gyula Várostörténeti Kutatóközpont és a Szent István Király Múzeum. A konferencián a legújabb kutatási eredményekről is szó esett a 11. századi városfallal, illetve a koronázó bazilika Szent István-kori építkezéseivel kapcsolatban.

    2025.11.28.
  4. Csitáry Helytörténeti Verseny

    A hagyományteremtő szándékkal rendezett Csitáry G. Emil Helytörténeti Verseny döntője a Tóparti Gimnáziumban volt. Az általános iskolai felső tagozatos tanulóknak kiírt Becsület és munka mottójú versenyt az 5-6. osztályos korcsoportban a Vörösmarty Mihály Általános Iskola 6.b csapata nyerte, míg a 7-8. osztályos korosztályban a II. Rákóczi Ferenc Magyar-Angol Két Tanítási Nyelvű Általános Iskola Nyertesek (Rákóczi 8.) fantázianevű formációja győzött.

    2025.11.25.