Csendes mécsesgyújtással emlékeztek a II. világháború székesfehérvári áldozataira

Szombaton este közös mécsesgyújtással emlékeztek arra, hogy 80 évvel ezelőtt, 1945. március 22-én véget értek a II. világháború harcai Székesfehérváron. A fehérvári civil áldozatok száma megközelítette az 1200 főt, a hadműveletek következtében a város 7198 lakóháza közül 799 lakóház teljesen romba dőlt, és 5140 lakóház szenvedett súlyosabb sérülést.
2025.03.22. 19:49 |
Csendes mécsesgyújtással emlékeztek a II. világháború székesfehérvári áldozataira

Szombaton este dr. Cser-Palkovics András polgármester vezetésével Székesfehérvár Önkormányzata közös mécsesgyújtással emlékezett a második világháború székesfehérvári áldozataira a Hiemer-ház melletti II. világháborús „csonka harang” emlékműnél.

A megemlékezésen részt vett Vargha Tamás, Székesfehérvár országgyűlési képviselője, Róth Péter, Székesfehérvár alpolgármestere és a Fejér Vármegyei Önkormányzat képviselője is, a vármegye nevében dr. Molnár Krisztián elnök helyezett el mécsest. Szintén megemlékezett Buday Attila, a Fejér Vármegyei Kormányhivatal főigazgatója. Mécsest helyzetek el a Székesfehérvár Rendőrkapitányság, és a Magyar Honvédség képviselői, valamint Székesfehérvár Megyei Jogú Város Közgyűlésének önkormányzati képviselői is. A mécsesek emlékeztettek arra, hogy 80 évvel ezelőtt, 1945 március 22-e estéjén jelentette a 21. szovjet gárdalövészhadtest, hogy Székesfehérvárt végleg elfoglalták, ezzel véget értek a pusztító harcok.

A bejelentés mintegy négy hónapos ostromállapot befejezését jelentette, és ekkorra már harmadszorra volt súlyos harcok színhelye a város.

A fehérvári épületek 80 évvel ezelőtt romokban álltak, vagy jelentős részben súlyosan megrongálódtak. A harcok előtt közel 50 ezer lakosú városunknak alig több mint 12 ezer lakosa volt a háború befejezésekor. 

A négy hónapos ostrom fehérvári civil áldozatainak száma megközelítette az 1200 főt, a hadműveletek következtében a a város 7198 lakóháza közül 799 lakóház teljesen romba dőlt, 5140 lakóház szenvedett súlyosabb sérülést. Óriási károk keletkeztek a városi utakban, a mezőgazdaságban, az ipari üzemekben is.

A második világháború fehérvári áldozataira emlékezve nem felejthetjük el városunk zsidó polgárait, Székesfehérváron 2075-an éltek a holokauszt tragédiáját megelőzően, de a deportálások poklát összesen 289-en élték túl.

Várostörténet

  1. Királykúton a makett

    Mostantól a Királykút Emlékházban nézhető meg az egykori székesfehérvári koronázóbazilika 1:75 méretarányú makettje. A hatalmas templom 12. századi állapotát bemutató – még 2013-ban készített – modellt a Fejér Szövetség ajándékozta Székesfehérvárnak. Az épületrekonstrukciót Földi Zoltán önkormányzati képviselő vette át csütörtökön.

    2026.07.30.
  2. 931 éve, 1095. július 29-én hunyt el Szent László király

    Lovag és király volt, majd szent lett. Mátyásig a legnépszerűbb magyar uralkodó volt. Ám 1040 körül, amikor az apjának menedéket adó Lengyelországban világra jött, Géza nevű bátyja után másodikként, ebből vajmi keveset lehetett sejteni. Természetesen I. (Szent) László királyunkról van szó, aki 930 évvel ezelőtt e napon hunyt el.

    2026.07.29.
  3. Orvos és történetíró – Dr. Lauschmann Gyula, városának szerelmese

    Székesfehérvár régmúltja mindig is a helyi értelmiség érdeklődésének középpontjában állt, de a várostörténeti kutatások igazán a 19. század második felében kaptak lendületet. Csapó Kálmán 1861-ben adta ki a legkorábbi időktől induló kis könyvét, amelyet három évtizeddel később egy orvos fiatalember, bizonyos dr. Lauschmann Gyula történeti tárgyú írásai és előadásai követtek.

    2026.07.27.
  4. 736 éve, 1290. július 23-án koronázták meg az utolsó Árpád-házi királyt, III. Andrást

    II. András király (1205–1235) 1234 májusában vette nőül utolsó, harmadik feleségét, Estei Beatrixet. A királyné nem sokkal a király halála előtt lett állapotos, udvari körökben azonban azt rebesgették, hogy nem az idősödő király, hanem Apod fia Dénes nádor (1231–1234) gyermekét hordja a szíve alatt.

    2026.07.23.