-
A koronázó bazilika titkai
A Városháza Dísztermében mutatták be Szabó Zoltán építészettörténész koronázó bazilikáról szóló két újabb kötetét, melyek témáját egyrészt az egykori bazilikában megtalált uralkodói, főnemesi és egyházi sírok, másrészt a középkori földrengések, fehérvári tűzvészek, illetve a koronázó templom átépítésének összefüggései adják.
2025.12.04. -
Városismereti séta
A Siklósi Gyula Várostörténeti Kutatóközpont városismereti sétasorozatának ez évi utolsó alkalmára invitálja az érdeklődőket. Az idei év utolsó sétája 2025. december 11-én, csütörtökön 14 órakor indul az Országalmától. Az adventi hangulatba illeszkedő tematikájú séta során a résztvevők két, egykor rendházként működő épületet látogathatnak meg.
2025.12.04. -
Országnak nagy örömével
Első szent királyunk királlyá koronázásának 1025. évfordulójához kapcsolódóan rendezett pénteken konferenciát a Siklósi Gyula Várostörténeti Kutatóközpont és a Szent István Király Múzeum. A konferencián a legújabb kutatási eredményekről is szó esett a 11. századi városfallal, illetve a koronázó bazilika Szent István-kori építkezéseivel kapcsolatban.
2025.11.28. -
Csitáry Helytörténeti Verseny
A hagyományteremtő szándékkal rendezett Csitáry G. Emil Helytörténeti Verseny döntője a Tóparti Gimnáziumban volt. Az általános iskolai felső tagozatos tanulóknak kiírt Becsület és munka mottójú versenyt az 5-6. osztályos korcsoportban a Vörösmarty Mihály Általános Iskola 6.b csapata nyerte, míg a 7-8. osztályos korosztályban a II. Rákóczi Ferenc Magyar-Angol Két Tanítási Nyelvű Általános Iskola Nyertesek (Rákóczi 8.) fantázianevű formációja győzött.
2025.11.25.
Csendes mécsesgyújtással emlékeztek a II. világháború székesfehérvári áldozataira
Szombaton este dr. Cser-Palkovics András polgármester vezetésével Székesfehérvár Önkormányzata közös mécsesgyújtással emlékezett a második világháború székesfehérvári áldozataira a Hiemer-ház melletti II. világháborús „csonka harang” emlékműnél.

A bejelentés mintegy négy hónapos ostromállapot befejezését jelentette, és ekkorra már harmadszorra volt súlyos harcok színhelye a város.
A fehérvári épületek 80 évvel ezelőtt romokban álltak, vagy jelentős részben súlyosan megrongálódtak. A harcok előtt közel 50 ezer lakosú városunknak alig több mint 12 ezer lakosa volt a háború befejezésekor.
A négy hónapos ostrom fehérvári civil áldozatainak száma megközelítette az 1200 főt, a hadműveletek következtében a a város 7198 lakóháza közül 799 lakóház teljesen romba dőlt, 5140 lakóház szenvedett súlyosabb sérülést. Óriási károk keletkeztek a városi utakban, a mezőgazdaságban, az ipari üzemekben is.
A második világháború fehérvári áldozataira emlékezve nem felejthetjük el városunk zsidó polgárait, Székesfehérváron 2075-an éltek a holokauszt tragédiáját megelőzően, de a deportálások poklát összesen 289-en élték túl.
