Csendes mécsesgyújtással emlékeztek a II. világháború székesfehérvári áldozataira

Szombaton este közös mécsesgyújtással emlékeztek arra, hogy 80 évvel ezelőtt, 1945. március 22-én véget értek a II. világháború harcai Székesfehérváron. A fehérvári civil áldozatok száma megközelítette az 1200 főt, a hadműveletek következtében a város 7198 lakóháza közül 799 lakóház teljesen romba dőlt, és 5140 lakóház szenvedett súlyosabb sérülést.
2025.03.22. 19:49 |
Csendes mécsesgyújtással emlékeztek a II. világháború székesfehérvári áldozataira

Szombaton este dr. Cser-Palkovics András polgármester vezetésével Székesfehérvár Önkormányzata közös mécsesgyújtással emlékezett a második világháború székesfehérvári áldozataira a Hiemer-ház melletti II. világháborús „csonka harang” emlékműnél.

A megemlékezésen részt vett Vargha Tamás, Székesfehérvár országgyűlési képviselője, Róth Péter, Székesfehérvár alpolgármestere és a Fejér Vármegyei Önkormányzat képviselője is, a vármegye nevében dr. Molnár Krisztián elnök helyezett el mécsest. Szintén megemlékezett Buday Attila, a Fejér Vármegyei Kormányhivatal főigazgatója. Mécsest helyzetek el a Székesfehérvár Rendőrkapitányság, és a Magyar Honvédség képviselői, valamint Székesfehérvár Megyei Jogú Város Közgyűlésének önkormányzati képviselői is. A mécsesek emlékeztettek arra, hogy 80 évvel ezelőtt, 1945 március 22-e estéjén jelentette a 21. szovjet gárdalövészhadtest, hogy Székesfehérvárt végleg elfoglalták, ezzel véget értek a pusztító harcok.

A bejelentés mintegy négy hónapos ostromállapot befejezését jelentette, és ekkorra már harmadszorra volt súlyos harcok színhelye a város.

A fehérvári épületek 80 évvel ezelőtt romokban álltak, vagy jelentős részben súlyosan megrongálódtak. A harcok előtt közel 50 ezer lakosú városunknak alig több mint 12 ezer lakosa volt a háború befejezésekor. 

A négy hónapos ostrom fehérvári civil áldozatainak száma megközelítette az 1200 főt, a hadműveletek következtében a a város 7198 lakóháza közül 799 lakóház teljesen romba dőlt, 5140 lakóház szenvedett súlyosabb sérülést. Óriási károk keletkeztek a városi utakban, a mezőgazdaságban, az ipari üzemekben is.

A második világháború fehérvári áldozataira emlékezve nem felejthetjük el városunk zsidó polgárait, Székesfehérváron 2075-an éltek a holokauszt tragédiáját megelőzően, de a deportálások poklát összesen 289-en élték túl.

Várostörténet

  1. Nyugodalmuk örök

    Mária Terézia királynő 1777-ben kiadott rendelete értelmében megszűnt a több évszázados hazai szokás, a lakott területen belül és a templomok körüli sírkertekben történő temetkezés. Ekkoriban, a külvárosokban jöttek létre Székesfehérvár ma ismert temetői, köztük az egyik legkorábbi, a felsővárosi plébánia tulajdonában, majd kezelésében lévő Feltámadás, népies nevén Csutora temető.

    2026.10.30.
  2. Magyar hadifogolysors

    A második világháború magyar hadifoglyainak sorsáról tart előadást Babucs Zoltán hadtörténész november 3-án, kedden 17 órakor a Vörösmarty Mihály Könyvtár olvasótermében. A Siklósi Gyula Várostörténeti Kutatóközpont rendezvényén szó lesz az angolszász hadifogság mindennapjairól, a szovjet lágerek szörnyűségeinél is nehezebb megpróbáltatásokat kellett átélniük a hadifoglyoknak.

    2026.10.29.
  3. A város első fényírója

    A mai értelemben vett fényképezés kezdetei az 1830-as évekbe nyúlnak vissza. Magyarországon 1840-ben készült el az első dagerrotípia, s bár Székesfehérvár e tekintetben is az élen járt, a legkorábbi fennmaradt felvételek az 1860-as évek elejéről származnak. Az évtized kezdetén nyitotta meg műtermét a város első fényképésze, Pribék Antal, aki nemcsak emiatt került be a történeti emlékezetbe.

    2026.10.27.
  4. Uradalmak ölelésében

    Október végén folytatódik a Városok Városa című beszélgetéssorozat, a Szent István Király Múzeum Rendház épületben. A tízalkalmas program során Székesfehérvár történetének különböző korszakait járja végig vendégei segítségével dr. Demeter Zsófia történész. 

    2026.10.26.