Csendes mécsesgyújtással emlékeztek a II. világháború székesfehérvári áldozataira

Szombaton este közös mécsesgyújtással emlékeztek arra, hogy 80 évvel ezelőtt, 1945. március 22-én véget értek a II. világháború harcai Székesfehérváron. A fehérvári civil áldozatok száma megközelítette az 1200 főt, a hadműveletek következtében a város 7198 lakóháza közül 799 lakóház teljesen romba dőlt, és 5140 lakóház szenvedett súlyosabb sérülést.
2025.03.22. 19:49 |
Csendes mécsesgyújtással emlékeztek a II. világháború székesfehérvári áldozataira

Szombaton este dr. Cser-Palkovics András polgármester vezetésével Székesfehérvár Önkormányzata közös mécsesgyújtással emlékezett a második világháború székesfehérvári áldozataira a Hiemer-ház melletti II. világháborús „csonka harang” emlékműnél.

A megemlékezésen részt vett Vargha Tamás, Székesfehérvár országgyűlési képviselője, Róth Péter, Székesfehérvár alpolgármestere és a Fejér Vármegyei Önkormányzat képviselője is, a vármegye nevében dr. Molnár Krisztián elnök helyezett el mécsest. Szintén megemlékezett Buday Attila, a Fejér Vármegyei Kormányhivatal főigazgatója. Mécsest helyzetek el a Székesfehérvár Rendőrkapitányság, és a Magyar Honvédség képviselői, valamint Székesfehérvár Megyei Jogú Város Közgyűlésének önkormányzati képviselői is. A mécsesek emlékeztettek arra, hogy 80 évvel ezelőtt, 1945 március 22-e estéjén jelentette a 21. szovjet gárdalövészhadtest, hogy Székesfehérvárt végleg elfoglalták, ezzel véget értek a pusztító harcok.

A bejelentés mintegy négy hónapos ostromállapot befejezését jelentette, és ekkorra már harmadszorra volt súlyos harcok színhelye a város.

A fehérvári épületek 80 évvel ezelőtt romokban álltak, vagy jelentős részben súlyosan megrongálódtak. A harcok előtt közel 50 ezer lakosú városunknak alig több mint 12 ezer lakosa volt a háború befejezésekor. 

A négy hónapos ostrom fehérvári civil áldozatainak száma megközelítette az 1200 főt, a hadműveletek következtében a a város 7198 lakóháza közül 799 lakóház teljesen romba dőlt, 5140 lakóház szenvedett súlyosabb sérülést. Óriási károk keletkeztek a városi utakban, a mezőgazdaságban, az ipari üzemekben is.

A második világháború fehérvári áldozataira emlékezve nem felejthetjük el városunk zsidó polgárait, Székesfehérváron 2075-an éltek a holokauszt tragédiáját megelőzően, de a deportálások poklát összesen 289-en élték túl.

Várostörténet

  1. 674 éve történt

    Az I. (Nagy) Lajos király 1351. évi törvényeként is ismert cikkelyek számos más ponton kiegészítették II. András Aranybulláját. Ezek közül az ősiség rögzítése mellett – amely egészen 1848-ig szabályozta a magyar öröklési rendszert – a kilenced beszedésének kötelezettsége és a pallosjog – egyébként már szintén évtizedekkel korábban meglévő – gyakorlatának írásba foglalása a legismertebbek.

    2025.12.11.
  2. Zsigmond király halála

    Luxemburgi Zsigmond IV. Károly német-római császár (1355–1378) negyedik feleségétől, Pomerániai Erzsébettől származó fia volt. Károly császár négy házassága igen termékenynek bizonyult. Öt leánya és hét fia született, de az utóbbiak közül mindössze hárman érték meg a felnőtt kort.

    2025.12.09.
  3. Városismereti séta

    A Siklósi Gyula Várostörténeti Kutatóközpont városismereti sétasorozatának ez évi utolsó alkalmára invitálja az érdeklődőket. Az idei év utolsó sétája 2025. december 11-én, csütörtökön 14 órakor indul az Országalmától. Az adventi hangulatba illeszkedő tematikájú séta során a résztvevők két, egykor rendházként működő épületet látogathatnak meg. 

    2025.12.07.
  4. A koronázó bazilika titkai

    A Városháza Dísztermében mutatták be Szabó Zoltán építészettörténész koronázó bazilikáról szóló két újabb kötetét, melyek témáját egyrészt az egykori bazilikában megtalált uralkodói, főnemesi és egyházi sírok, másrészt a középkori földrengések, fehérvári tűzvészek, illetve a koronázó templom átépítésének összefüggései adják.

    2025.12.04.