Csendes mécsesgyújtással emlékeztek a II. világháború székesfehérvári áldozataira

Szombaton este közös mécsesgyújtással emlékeztek arra, hogy 80 évvel ezelőtt, 1945. március 22-én véget értek a II. világháború harcai Székesfehérváron. A fehérvári civil áldozatok száma megközelítette az 1200 főt, a hadműveletek következtében a város 7198 lakóháza közül 799 lakóház teljesen romba dőlt, és 5140 lakóház szenvedett súlyosabb sérülést.
2025.03.22. 19:49 |
Csendes mécsesgyújtással emlékeztek a II. világháború székesfehérvári áldozataira

Szombaton este dr. Cser-Palkovics András polgármester vezetésével Székesfehérvár Önkormányzata közös mécsesgyújtással emlékezett a második világháború székesfehérvári áldozataira a Hiemer-ház melletti II. világháborús „csonka harang” emlékműnél.

A megemlékezésen részt vett Vargha Tamás, Székesfehérvár országgyűlési képviselője, Róth Péter, Székesfehérvár alpolgármestere és a Fejér Vármegyei Önkormányzat képviselője is, a vármegye nevében dr. Molnár Krisztián elnök helyezett el mécsest. Szintén megemlékezett Buday Attila, a Fejér Vármegyei Kormányhivatal főigazgatója. Mécsest helyzetek el a Székesfehérvár Rendőrkapitányság, és a Magyar Honvédség képviselői, valamint Székesfehérvár Megyei Jogú Város Közgyűlésének önkormányzati képviselői is. A mécsesek emlékeztettek arra, hogy 80 évvel ezelőtt, 1945 március 22-e estéjén jelentette a 21. szovjet gárdalövészhadtest, hogy Székesfehérvárt végleg elfoglalták, ezzel véget értek a pusztító harcok.

A bejelentés mintegy négy hónapos ostromállapot befejezését jelentette, és ekkorra már harmadszorra volt súlyos harcok színhelye a város.

A fehérvári épületek 80 évvel ezelőtt romokban álltak, vagy jelentős részben súlyosan megrongálódtak. A harcok előtt közel 50 ezer lakosú városunknak alig több mint 12 ezer lakosa volt a háború befejezésekor. 

A négy hónapos ostrom fehérvári civil áldozatainak száma megközelítette az 1200 főt, a hadműveletek következtében a a város 7198 lakóháza közül 799 lakóház teljesen romba dőlt, 5140 lakóház szenvedett súlyosabb sérülést. Óriási károk keletkeztek a városi utakban, a mezőgazdaságban, az ipari üzemekben is.

A második világháború fehérvári áldozataira emlékezve nem felejthetjük el városunk zsidó polgárait, Székesfehérváron 2075-an éltek a holokauszt tragédiáját megelőzően, de a deportálások poklát összesen 289-en élték túl.

Várostörténet

  1. 85 éves idén a Köfém

    Éppen száz esztendeje, 1926-ban indult meg a bauxit kitermelése a gánti bányában. 1938-ban Ajka mellett, majd Mosonmagyaróváron timföldgyárat, Csepelen kohót, Kőbányán feldolgozó üzemet építettek. Kincsesbányán 1942-ben kezdődött a földalatti termelés. Közben a székesfehérvári Ráchegyen egy új üzem alapjait rakták le.

    2026.05.01.
  2. Penteléről a vármegye élére

    120 évvel ezelőtt fontos változás történt Fejér vármegye életében: 1906. április 21-én gróf Széchényi Viktor lett az új főispán. A sárpentelei birtokos nem akármilyen ősöktől származott, hiszen a Nemzeti Múzeum alapítója, gróf Széchényi Ferenc dédunokájaként oldalági felmenői között tudhatta a legnagyobb magyart, Széchenyi Istvánt.

    2026.04.27.
  3. Az Aranybulla napja

    A történelmi jelentőségű dokumentum kibocsátásának 804. évfordulója tiszteletére csendes virágelhelyezésre került sor az Aranybulla-emlékműnél, a Csúcsos-hegyen. Hazánk alkotmányfejlődésének egyik legfontosabb mérföldköve az Aranybulla, melyet II. András király bocsátott ki 1222. április 24-én, a székesfehérvári országgyűlésben. 

    2026.04.24.
  4. Az Aranybulla ünnepe

    A II. András magyar király által 1222-ben, a székesfehérvári országgyűlésen kiadott Aranybullát gyakorta hasonlítják az angolok 1215-ös Magna Cartájához. Ennek alapja az, hogy a bulla volt a magyar nemzet első alkotmányos dokumentuma, míg a Magna Carta az angolok első alkotmányos okiratának tekinthető.

    2026.04.24.