László nap alkalmából I. László király szentté avatásáról emlékezik meg a lovagkirályról, az Árpád-házi uralkodók temetkezési szokásairól és Székesfehérvár szakrális szerepéről a Siklósi Gyula Várostörténeti Kutatóközpont. Az intézmény közösségi oldalán megjelent írást Szabados György és Teiszler Éva történészek készítették.
Látogatóközpont és Kiállítótér nyílt ma a Magyar Szent Család nyomában tematikus zarándokút fejlesztése projekt részeként a Püspöki Palota mellett. A Szent István, Boldog Gizella és fiuk, Szent Imre nyomába eredő vallási és kulturális turisták számára innovatív eszközök segítenek közvetíteni az örökül hagyott szellemiséget: hirdetve a család szerepének a fontosságát, a keresztény magyar zarándoklatok bölcsőjének a városában.
Az Árpád-házi lovagkirály alakját, dicső tetteit idézték fel, és koszorúzással tisztelegtek a magyar lövészek védőszentje, Szent László király emléke előtt pénteken a Prohászka ligetben. A megemlékezésen Kaposvári Zoltán László vezérőrnagy és Spányi Antal megyéspüspök mondtak ünnepi beszédet.
Egy út, hét állomás – mottóval elkészült a Magyar Szent Család Tematikus Zarándokút, amelyet ünnepélyes keretek között június 26-án, szombaton 18 órakor adnak át a Múzeumok Éjszakáján, a Székesfehérvári Egyházmegyei Látogatóközpontban.
A Kárpát-medencében élő fiatalokat, alkotói csoportokat szólítja meg a Szent László nyomában című hadtörténelmi, honvédelmi témájú alkotói pályázat. A HTBK, a KEMPP és a nagyváradi Tanoda Egyesület által meghirdetett versenynek három kategóriája van, a rajz- és a fotópályázat beadási határidejét újabb egy hónappal, május 30-ig meghosszabbították. A harmadik kategóriánál változatlanul szeptember 1-ig várják a pályaműveket.
Kilencedik alkalommal hirdették meg a Szent László nyomában című hadtörténelmi, honvédelmi témájú alkotói pályázatot a Kárpát-medencében élő fiatalok számára. Három kategória van, melyek közül a hagyományos rajzpályázat és az online fotópályázat határidejét április 30-ig meghosszabbították a szervezők. A harmadik kategória határideje változatlanul szeptember 1.
Hétfőn este folytatódott a Közéleti és Kulturális Szalon rendezvénysorozata az Almássy-telepi Krisztus Király Plébánián, ahol magyar szentek és boldogok közelgő emléknapja alkalmából Vakler Lajos, rendező-szerkesztő Szent László nyomában Erdélyben című dokumentumfilmjét vetítették.
1235 őszén királyi temetésre és királyi koronázásra készült Magyarország. Az újabb királyváltás egy szokatlanul hosszú korszak után következett be: I. (Szent) István (997–1038) után csak II. András (1205–1235) részesült a sors azon kegyelmében, hogy három évtizednél több időt tölthetett a magyar trónon.
Az Intelmekben testet öltő atyai gondoskodás dacára a „legfőbb hatalom” másként döntött: István királynak, az apának meg kellett érnie felnőtt fia elvesztését is. Imre herceg 1031. szeptember 2-án halt meg.
937 éve ezen a napon avatták szentté Székesfehérváron Istvánt, az első magyar királyt. Halála után 45 évvel és 5 nappal kezdődött utóéletének a felemeltetéssel szentesített nyilvános szakasza. A Szent István-i életmű lényege a kereszténység jegyében létrehozott jogfolytonos magyar állam.