2. Várostörténet

Részletes beszámoló a Jókai utcában feltárt 11. századi városfal kutatásáról

A Szent István Király Múzeum régészei még 2019-ben folytattak ásatást a mai Jókai u. 14. szám alatti területen, amellyel bizonyosságot nyert a városunkat egykoron körülölelő kőerődítés kora és 11. századi építése. 
2022.02.07. 20:40 |
Részletes beszámoló a Jókai utcában feltárt 11. századi városfal kutatásáról

A régészek tanulmánya az ásatásról már online is olvasható.

A kutatásokat Szücsi Frigyes régész koordinálta, és a régészeti tanulmány társszerzői rajta kívül a Szent István Király Múzeum régészei Szőllősy Csilla és Romát Sándor. A régészek tanulmánya az ásatásról már online is olvasható.

A Szent István Király Múzeum egy számos tudományágat felvonultató, 10 kutatóból álló csoportot szervezett az ásatási eredmények feldolgozására és értékelésére.

A Szent István Király Múzeum most megjelent évkönyvében, az Alba Regiában egy régészeti és három természettudományi tanulmányban olvashatók a kutatócsoport következtetései (A 2021-es múzeumi évkönyv beszerzésével kapcsolatban az ertekesites@szikm.hu címen érdeklődhetnek.)

A múzeum Régészeti Örökségvédelmi és Tudományos Osztályának híreit a Facebookon is megtalálja!

Várostörténet

Összes

  1. 85 éves idén a Köfém

    Éppen száz esztendeje, 1926-ban indult meg a bauxit kitermelése a gánti bányában. 1938-ban Ajka mellett, majd Mosonmagyaróváron timföldgyárat, Csepelen kohót, Kőbányán feldolgozó üzemet építettek. Kincsesbányán 1942-ben kezdődött a földalatti termelés. Közben a székesfehérvári Ráchegyen egy új üzem alapjait rakták le.

    2026.05.01.

  2. Penteléről a vármegye élére

    120 évvel ezelőtt fontos változás történt Fejér vármegye életében: 1906. április 21-én gróf Széchényi Viktor lett az új főispán. A sárpentelei birtokos nem akármilyen ősöktől származott, hiszen a Nemzeti Múzeum alapítója, gróf Széchényi Ferenc dédunokájaként oldalági felmenői között tudhatta a legnagyobb magyart, Széchenyi Istvánt.

    2026.04.27.

  3. Az Aranybulla napja

    A történelmi jelentőségű dokumentum kibocsátásának 804. évfordulója tiszteletére csendes virágelhelyezésre került sor az Aranybulla-emlékműnél, a Csúcsos-hegyen. Hazánk alkotmányfejlődésének egyik legfontosabb mérföldköve az Aranybulla, melyet II. András király bocsátott ki 1222. április 24-én, a székesfehérvári országgyűlésben. 

    2026.04.24.

  4. Az Aranybulla ünnepe

    A II. András magyar király által 1222-ben, a székesfehérvári országgyűlésen kiadott Aranybullát gyakorta hasonlítják az angolok 1215-ös Magna Cartájához. Ennek alapja az, hogy a bulla volt a magyar nemzet első alkotmányos dokumentuma, míg a Magna Carta az angolok első alkotmányos okiratának tekinthető.

    2026.04.24.