2. Várostörténet

A lovagkirály szentté avatásáról szóló írással emlékezik a Várostörténeti Kutatóközpont

László nap alkalmából I. László király szentté avatásáról emlékezik meg a lovagkirályról, az Árpád-házi uralkodók temetkezési szokásairól és Székesfehérvár szakrális szerepéről a Siklósi Gyula Várostörténeti Kutatóközpont. Az intézmény közösségi oldalán megjelent írást Szabados György és Teiszler Éva történészek készítették.
2021.06.28. 14:48 |
A lovagkirály szentté avatásáról szóló írással emlékezik a Várostörténeti Kutatóközpont

„Boldog László király kiragyogva kimagaslott Magyarország királyainak fényes nemzetségéből. […] alkotóereje szorgalmából azon években, midőn uralkodott, az állam, sőt az egész Pannónia annyira rendezetten s meggyarapodva virágzott, hogy boldog István király ideje óta törvények, szabadság és bőség tekintetében soha még ily csodálatosan nem csillogott.” – így jellemzik a Szent László-legenda kezdő mondatai az egykori uralkodót. I. László király élete 1095 nyarán ért véget. Az 56–58 éves kort ért Szent Istvántól alig lemaradva, mintegy 55 esztendősen tért meg őseihez, ami a dinasztián belül nem volt szokványos.

Az Árpád-ház több tagja Székesfehérvárt választotta végső nyughelyéül. Ezt a szokást I. (Szent) István (997–1038) vezette be, aki egyszerre volt az utolsó magyar nagyfejedelem és az első magyar király. Mindazonáltal idő kellett, míg a fehérvári temetkezésből valódi szokás, hagyomány kerekedett. László sem Fehérvárt választotta végső nyughelyéül. (…) Felmerül a kérdés, hogy miért kellett Szent István sírba helyezése, 1038 után egészen 1116-ig várni a következő uralkodói temetésre Székesfehérvárott. XI. századi királyaink testét ugyanis mind máshová helyezték végső nyugalomra: Lászlóhoz hasonlóan általában oda, ahol egyházat alapítottak (illetve láttak el adománnyal) ….

Szabados György és Teiszler Éva, a Siklósi Gyula Várostörténeti Kutatóközpont történész munkatársai írásának folytatását a várostörténeti Kutatóközpont közösségi oldalán olvashatják.

Várostörténet

Összes

  1. Temetői séta

    A Városszépítő- és Védő Egyesület június 10-én, szerdán 17:00-kor rendhagyó történelemórára várja az érdeklődőket a Hosszú-temetőben. Poklosi Péter tanár úr, az egyesület elnöke az ott nyugvó neves személyiségek síremlékeivel és a temető művészi értékű alkotásaival ismerteti meg a résztvevőket. Az érdeklődőknek a Palotai úti Hosszú-temető kápolnájánál lesz a találkozó a programra.

    2026.06.10.

  2. Az Országzászló nyomában

    1936. május 24-én megtelt a vármegyei és városi múzeum előtti tér. A tömeg ünnepélyes eseményre gyűlt össze: két kiváló építész, Rimanóczy Gyula és Schmidl Ferenc munkájának eredményeként a térrel együtt ekkor avatták fel az Országzászló emlékművet, amely a következő évtizedekben számos alak- és funkcióváltozáson ment át.

    2026.06.08.

  3. Városismereti verseny

    Több évtizedre visszanyúló hagyományt terjesztett ki iskolai rendezvényből városi rendezvénnyé a Székesfehérvári SZC I. István Technikum. Az államalapító királyunk nevét viselő iskolában minden tanév végén több száz diákot megmozgató városismereti versenyt rendeznek az iskola tanárának, Guber Istvánnak szervezésében és vezetésével. 

    2026.06.02.

  4. Ki volt Saára Gyula?

    Immár 15 éve annak, hogy Székesfehérvár önkormányzata meghirdette a Saára Gyula Útfelújítási Programot. A városi alapból azóta számos út és járda újult meg, a fejlesztések pedig folytatódnak. De ki volt a program névadója, mit érdemes tudnunk róla és koráról? Milyen események fűződnek a munkásságához?

    2026.05.26.