-
Városrészek címerei
Városrészek címerei címmel új előadássorozat indul Székesfehérváron, amelynek első állomása Feketehegy–Szárazrét lesz január 29-én, csütörtökön 16 órakor. Címertan, helytörténet és városi identitás egy délutánba sűrítve – mindazoknak, akiket érdekel, mit jelentenek a környezetünkben nap mint nap felbukkanó jelképek.
2026.01.26. -
Egy gimnázium első 200 éve
Székesfehérváron a középfokú oktatás immár több mint háromszáz éves múltra tekint vissza. Az első intézmény a mai ciszterci gimnázium elődje volt, amelyet 1724-ben a jezsuita rend indított el. A helyén álló tekintélyes méretű, kétemeletes épület nemrég megújult. Ennek apropóján érdemes elidőznünk a múltban.
2026.01.22. -
Az utolsó aranyágacska
A XIV. évszázad igazán nem indult jól hazánk történetében. Alig telt el két hét belőle, királytemetésre készült Magyarország. 725 éve ezen a téli napon hunyt el III. András király (1290–1301). A mintegy harminchat esztendős halottat sirató gyász nem „csak” egy ember, hanem az első magyar uralkodóház életének végét övezte.
2026.01.15. -
Egy szoborállítás előzményei
Székesfehérvár mindig is büszkén vallotta magát Szent István városának, ám elsőként megkoronázott uralkodónkra nagyon sokáig nem emlékeztetett köztéri alkotás. A szoborállítás gondolata csak a 19. század végén merült fel komolyan, ám érdemi tettek ezt sem követték és az elképzelés csak 1938-ban valósult meg.
2026.01.15.
Az időjárás is megsiratta az elhunyt katonákat: a 17. Honvéd Gyalogezred hőseire emlékeztek Fehérváron
Mintha az időjárás is elszomorodott volna a 2. isonzói csata kezdőnapjára, és a harcokban életüket vesztett magyar katonákra gondolva, úgy eredt el az eső a Zichy ligetben péntek délután, röviddel a 17 órára kitűzött megemlékezés előtt.
A szakadó eső miatt az emlékezést az egykori Tiszti Klub épületében tartották meg, ami méltó helyszíne volt a rendezvénynek, hiszen – amint Németh István, a Krajczáros Alapítvány kuratóriumi elnöke felidézte – annak idején ez az épület volt a 17-esek kaszárnyája, innen indultak 1914 augusztusában a frontra és 1918 novemberében ide is érkeztek vissza.

A megjelenteket a Honvéd Nyugállományúak Klubjának elnöke, Posztl Mihály nyá. alezredes köszöntötte, majd Róth Péter alpolgármester osztotta meg emlékező gondolatait.
„Azt kívánom, hogy amikor nyáron a pihenésre utazó magyar autósok elérik a szlovén-olasz határt, és felnéznek a határ környékét ölelő dombokra, vagy lenéznek az Isonzó-folyó völgyére, minél többen gondoljanak vissza az egykor itt harcolt magyar katonákra!” – fogalmazott Székesfehérvár alpolgármestere, hozzáfűzve, szinte alig van olyan székesfehérvári család, amelynek történetében ne bukkanna fel az Isonzo földrajzi név az első világháború kapcsán. S egyúttal talán azt is kívánhatjuk, ha már a felmenőink sorsa ilyen tragikusan alakult, hogy a leszármazottaiknak soha ne kelljen hasonló helyzetbe kerülniük.
A megemlékezésen Pocsai Julianna adta elő Zilahy Lajos Katonatemetés című versét, majd a Fejér Megyei Honvéd Nyugállományúak Klubja Nőszirom vegyeskarának műsora következett, végül a Tóparti Gimnázium tanulója, Tóth Laura szavalta el Vihar Béla Egy katona megy a hóban című versét.
Az ünnepségen – amelyen részt vett a gyalogezred részére zászlót adományozó Simon László egykori megyei közgyűlési képviselő fia, ifjabb Simon László is – megemlékeztek a gyalogezred két ikonikus alakjáról, Sipos Gyula ezredesről és Pour Gyula századosról is.
A Szózat közös eléneklése, majd a Magyar takarodó után a tiszteletadás a gyalogezred Zichy ligeti szobránál zárult, ahol a résztvevők elhelyezték az emlékezés koszorúit.
Székesfehérvár Önkormányzata nevében Róth Péter és Horváth Miklós Csaba alpolgármester koszorúzott. Lerótták tiszteletüket többek között a Honvéd Hagyományőrző Egyesület, a Doni Bajtársi és Kegyeleti Szövetség, a Történelmi Vitézi Rend, a Fejér Megyei Honvéd Nyugállományúak Székesfehérvári Klubja és a Krajczáros Alapítvány képviselői is.