Az időjárás is megsiratta az elhunyt katonákat: a 17. Honvéd Gyalogezred hőseire emlékeztek Fehérváron

Megemlékező műsorral és koszorúzással tisztelegtek a Fejér Megyei Honvéd Nyugállományúak Székesfehérvári Klubja és a Krajczáros Alapítvány szervezésében péntek délután a Magyar Királyi 17. Honvéd Gyalogezred katonái előtt. A megemlékezésen Székesfehérvár Önkormányzatát Róth Péter és Horváth Miklós Csaba alpolgármester képviselte.
2025.07.18. 19:41 |
Az időjárás is megsiratta az elhunyt katonákat: a 17. Honvéd Gyalogezred hőseire emlékeztek Fehérváron

Mintha az időjárás is elszomorodott volna a 2. isonzói csata kezdőnapjára, és a harcokban életüket vesztett magyar katonákra gondolva, úgy eredt el az eső a Zichy ligetben péntek délután, röviddel a 17 órára kitűzött megemlékezés előtt.

A szakadó eső miatt az emlékezést az egykori Tiszti Klub épületében tartották meg, ami méltó helyszíne volt a rendezvénynek, hiszen – amint Németh István, a Krajczáros Alapítvány kuratóriumi elnöke felidézte – annak idején ez az épület volt a 17-esek kaszárnyája, innen indultak 1914 augusztusában a frontra és 1918 novemberében ide is érkeztek vissza. 

A megjelenteket a Honvéd Nyugállományúak Klubjának elnöke, Posztl Mihály nyá. alezredes köszöntötte, majd Róth Péter alpolgármester osztotta meg emlékező gondolatait.

„Azt kívánom, hogy amikor nyáron a pihenésre utazó magyar autósok elérik a szlovén-olasz határt, és felnéznek a határ környékét ölelő dombokra, vagy lenéznek az Isonzó-folyó völgyére, minél többen gondoljanak vissza az egykor itt harcolt magyar katonákra!” – fogalmazott Székesfehérvár alpolgármestere, hozzáfűzve, szinte alig van olyan székesfehérvári család, amelynek történetében ne bukkanna fel az Isonzo földrajzi név az első világháború kapcsán. S egyúttal talán azt is kívánhatjuk, ha már a felmenőink sorsa ilyen tragikusan alakult, hogy a leszármazottaiknak soha ne kelljen hasonló helyzetbe kerülniük.

A megemlékezésen Pocsai Julianna adta elő Zilahy Lajos Katonatemetés című versét, majd a Fejér Megyei Honvéd Nyugállományúak Klubja Nőszirom vegyeskarának műsora következett, végül a Tóparti Gimnázium tanulója, Tóth Laura szavalta el Vihar Béla Egy katona megy a hóban című versét.

Az ünnepségen – amelyen részt vett a gyalogezred részére zászlót adományozó Simon László egykori megyei közgyűlési képviselő fia, ifjabb Simon László is – megemlékeztek a gyalogezred két ikonikus alakjáról, Sipos Gyula ezredesről és Pour Gyula századosról is.

A Szózat közös eléneklése, majd a Magyar takarodó után a tiszteletadás a gyalogezred Zichy ligeti szobránál zárult, ahol a résztvevők elhelyezték az emlékezés koszorúit.

Székesfehérvár Önkormányzata nevében Róth Péter és Horváth Miklós Csaba alpolgármester koszorúzott. Lerótták tiszteletüket többek között a Honvéd Hagyományőrző Egyesület, a Doni Bajtársi és Kegyeleti Szövetség, a Történelmi Vitézi Rend, a Fejér Megyei Honvéd Nyugállományúak Székesfehérvári Klubja és a Krajczáros Alapítvány képviselői is.

Várostörténet

  1. Kis irodalmi séta

    Székesfehérvár történetében a kultúra, így az irodalom is fontos helyet foglal el. A város számos írónak, költőnek adott otthont. Néhányan heteket, mások hónapokat, sőt, éveket töltöttek itt. Egyesek életük jelentős részét a városban élték le. Emléküket ma táblák és szobrok, sőt, utca- és térneveink is őrzik.

    2026.09.12.
  2. Varkocs emlékére

    Csendes koszorúzást tartottak csütörtökön délelőtt Székesfehérvár Belvárosában Varkocs György tiszteletére. Székesfehérvár hős várkapitánya 1543. szeptember 3-án, a törökök ellen vívott küzdelemben vesztette életét.

    2026.09.03.
  3. Székesfehérvár bölcsőtől a sírig - 1031. szeptember 2-án hunyt el Szent Imre herceg

    Az Intelmekben testet öltő atyai gondoskodás dacára a „legfőbb hatalom” másként döntött: István királynak, az apának meg kellett érnie felnőtt fia elvesztését is. Imre herceg 1031. szeptember 2-án halt meg.

    2026.09.02.
  4. Öreghegyi emlékek a XX. századból

    Székesfehérvár legrégebbi szőlőhegye ma is kiváló termőterület, de mára sokkal inkább lakott, sűrűn beépített városrészként él a köztudatban. Az építkezések a múlt században indultak meg igazán, amikor a város vezetése felhagyott a kintlakás több évszázados tiltásával, 1929-ben pedig az addigi dűlőutak a trianoni békediktátum által elszakított felvidéki települések nevét kapták. A présházak és nyaralók mellett megjelentek a lakóházak, s ez magával hozta az iskolaépítéseket.

    2026.08.28.