Az időjárás is megsiratta az elhunyt katonákat: a 17. Honvéd Gyalogezred hőseire emlékeztek Fehérváron

Megemlékező műsorral és koszorúzással tisztelegtek a Fejér Megyei Honvéd Nyugállományúak Székesfehérvári Klubja és a Krajczáros Alapítvány szervezésében péntek délután a Magyar Királyi 17. Honvéd Gyalogezred katonái előtt. A megemlékezésen Székesfehérvár Önkormányzatát Róth Péter és Horváth Miklós Csaba alpolgármester képviselte.
2025.07.18. 19:41 |
Az időjárás is megsiratta az elhunyt katonákat: a 17. Honvéd Gyalogezred hőseire emlékeztek Fehérváron

Mintha az időjárás is elszomorodott volna a 2. isonzói csata kezdőnapjára, és a harcokban életüket vesztett magyar katonákra gondolva, úgy eredt el az eső a Zichy ligetben péntek délután, röviddel a 17 órára kitűzött megemlékezés előtt.

A szakadó eső miatt az emlékezést az egykori Tiszti Klub épületében tartották meg, ami méltó helyszíne volt a rendezvénynek, hiszen – amint Németh István, a Krajczáros Alapítvány kuratóriumi elnöke felidézte – annak idején ez az épület volt a 17-esek kaszárnyája, innen indultak 1914 augusztusában a frontra és 1918 novemberében ide is érkeztek vissza. 

A megjelenteket a Honvéd Nyugállományúak Klubjának elnöke, Posztl Mihály nyá. alezredes köszöntötte, majd Róth Péter alpolgármester osztotta meg emlékező gondolatait.

„Azt kívánom, hogy amikor nyáron a pihenésre utazó magyar autósok elérik a szlovén-olasz határt, és felnéznek a határ környékét ölelő dombokra, vagy lenéznek az Isonzó-folyó völgyére, minél többen gondoljanak vissza az egykor itt harcolt magyar katonákra!” – fogalmazott Székesfehérvár alpolgármestere, hozzáfűzve, szinte alig van olyan székesfehérvári család, amelynek történetében ne bukkanna fel az Isonzo földrajzi név az első világháború kapcsán. S egyúttal talán azt is kívánhatjuk, ha már a felmenőink sorsa ilyen tragikusan alakult, hogy a leszármazottaiknak soha ne kelljen hasonló helyzetbe kerülniük.

A megemlékezésen Pocsai Julianna adta elő Zilahy Lajos Katonatemetés című versét, majd a Fejér Megyei Honvéd Nyugállományúak Klubja Nőszirom vegyeskarának műsora következett, végül a Tóparti Gimnázium tanulója, Tóth Laura szavalta el Vihar Béla Egy katona megy a hóban című versét.

Az ünnepségen – amelyen részt vett a gyalogezred részére zászlót adományozó Simon László egykori megyei közgyűlési képviselő fia, ifjabb Simon László is – megemlékeztek a gyalogezred két ikonikus alakjáról, Sipos Gyula ezredesről és Pour Gyula századosról is.

A Szózat közös eléneklése, majd a Magyar takarodó után a tiszteletadás a gyalogezred Zichy ligeti szobránál zárult, ahol a résztvevők elhelyezték az emlékezés koszorúit.

Székesfehérvár Önkormányzata nevében Róth Péter és Horváth Miklós Csaba alpolgármester koszorúzott. Lerótták tiszteletüket többek között a Honvéd Hagyományőrző Egyesület, a Doni Bajtársi és Kegyeleti Szövetség, a Történelmi Vitézi Rend, a Fejér Megyei Honvéd Nyugállományúak Székesfehérvári Klubja és a Krajczáros Alapítvány képviselői is.

Várostörténet

  1. Városrészek címerei

    Városrészek címerei címmel új előadássorozat indul Székesfehérváron, amelynek első állomása Feketehegy–Szárazrét lesz január 29-én, csütörtökön 16 órakor. Címertan, helytörténet és városi identitás egy délutánba sűrítve – mindazoknak, akiket érdekel, mit jelentenek a környezetünkben nap mint nap felbukkanó jelképek.

    2026.01.26.
  2. Egy gimnázium első 200 éve

    Székesfehérváron a középfokú oktatás immár több mint háromszáz éves múltra tekint vissza. Az első intézmény a mai ciszterci gimnázium elődje volt, amelyet 1724-ben a jezsuita rend indított el. A helyén álló tekintélyes méretű, kétemeletes épület nemrég megújult. Ennek apropóján érdemes elidőznünk a múltban.

    2026.01.22.
  3. Az utolsó aranyágacska

    A XIV. évszázad igazán nem indult jól hazánk történetében. Alig telt el két hét belőle, királytemetésre készült Magyarország. 725 éve ezen a téli napon hunyt el III. András király (1290–1301). A mintegy harminchat esztendős halottat sirató gyász nem „csak” egy ember, hanem az első magyar uralkodóház életének végét övezte.

    2026.01.15.
  4. Egy szoborállítás előzményei

    Székesfehérvár mindig is büszkén vallotta magát Szent István városának, ám elsőként megkoronázott uralkodónkra nagyon sokáig nem emlékeztetett köztéri alkotás. A szoborállítás gondolata csak a 19. század végén merült fel komolyan, ám érdemi tettek ezt sem követték és az elképzelés csak 1938-ban valósult meg.

    2026.01.15.