2. Várostörténet

Akinek az Isten két szem helyett négyet adott – 885 éve halt meg II. (Vak) Béla magyar király

1141. február 13-án egy szomorú sorsú, mégis sikeres magyar király tért meg őseihez. II. (Vak) Béla (1131–1141) élete nagy részében gyámolításra szorult, uralkodóként azonban erős országot teremtett, királysága területét gyarapította, termékeny apaként pedig a dinasztia további életét biztosította az Álmos-ág trónfoglalásával.
2026.02.13. 07:01 |
Akinek az Isten két szem helyett négyet adott – 885 éve halt meg II. (Vak) Béla magyar király

A teljes írás a Siklósi Gyula Várostörténeti Kutatóközpont közösségi oldalán olvasható! 

Vak Béla köztudomásúan nagybátyja, Könyves Kálmán király (1095–1116) kegyetlen ítélete folytán, de végsősoron apja, Álmos herceg bűnének ártatlan áldozataként szenvedte el (apjával együtt) a megvakíttatást 1115-ben, amikor még csak 6–7 éves gyermek volt.

Kálmán és Álmos testvérharca így rövid ideig az előbbi javára dőlt el: rövid ideig, mert Kálmán fia, II. István (1116–1131) nem hagyott hátra utódot, vagyis a dinasztián belül ágváltással kellett számolni. Figyelemre méltó tény, hogy sem Kálmán állítólagos fia, Borisz (akit házasságtörés miatt elűzött második felesége szült), sem Kálmán leányának fia, Saul nem tudta megszerezni a koronát, amit nem egészen két hónappal II. István halála után, 1131. április 28-án II. Béla fejére helyeztek Székesfehérvárott, a Szűz Mária Bazilikában. II. Béla sikerén a legitimációs-dinasztikus magyar politikai felfogás ismerszik meg: egy vak ember az Árpád-házi vérvonal megkérdőjelezhetetlensége által felülkerekedik tetterős ellenfelein, akik vagy nem tartoznak fiágon a dinasztiához (Saul), vagy ezt aligha lehet róluk elhinni (Borisz). Béla ebbéli értékét az is növelte, hogy nemcsak a múlt kötötte őt az Árpád-házhoz, de a jövő ekkor már őhozzá tudta kötni az Árpád-házat: mire trónra jutott, már apa lett.

Várostörténet

Összes

  1. Tavaszi városismereti séták

    A Siklósi Gyula Várostörténeti Kutatóközpont tovább folytatja a tavaly év vége óta a téli hideg miatt ideiglenesen szünetelő városismereti sétáit. A tavasz és a jó idő beköszöntével folytatódik a népszerű rendezvénysorozat, amelynek rendszeres látógatói már megtapasztalhatták, hogy nemcsak különleges helyszínekre látogathatnak el, hanem érdekes történetekkel, valamint a legújabb régészeti és történeti kutatási eredményekkel is megismerkedhetnek.

    2026.04.16.

  2. A fehérvári kékfestők

    A török kor majd’ másfél évszázada alatt városunk iparosai jobbára a Szigetben, a Palota- és Rácvárosban laktak. Közéjük szerbek, kisebb számban németek érkeztek. A városrész ipara a 18. századtól a hagyományos kézműves mesterségeken alapult. A vízigényes szakmák ebbe a városrészbe települtek, így a kékfestés is, amelynek története a Belvároshoz közeli részen kezdődött.

    2026.04.13.

  3. 45 utáni megszállás Fehérváron

    Hazánkban évtizedeken át létezett egy kiemelt nap: április 4., a felszabadulás ünnepe, annak emlékére, hogy a szovjet Vörös Hadsereg ekkor kergette ki az utolsó német katonát Nemesmedvesnél. Ugyan állami ünnep 1950-ben lett, az emlékállítás már a háború végén elkezdődött. Közvetlen keleti szomszédaink „ideiglenes” itttartózkodását pedig sokáig nem lehetett megszállásnak nevezni.

    2026.04.04.

  4. Fehérvári szecesszió

    Egyes stílusirányzatok kifejezetten megosztók lehetnek: van, aki gyönyörűnek találja például a gazdagon díszített barokk templomokat, más sokkal inkább az egyszerűséget, a letisztult formákat kedveli. A szecesszió hasonló megítélés alá esik, Székesfehérváron is.

    2026.04.02.