-
Azonosították II. (Vak) Béla király maradványait
A székesfehérvári Nemzeti Emlékhelyen az egykori Nagyboldogasszony-bazilika helyén található osszárium több mint 400 genomjának elemzésével három új férfiági Árpád-házi vonalat azonosítottak, és ezzel kétséget kizáróan sikerült meghatározni II. (Vak) Béla király maradványait is.
2026.06.15. -
Vörösmarty emlékezete Fehérváron
Vörösmarty Mihály, a magyar irodalomtörténet egyik legkiemelkedőbb alakja 1855-ben hunyta le a szemét, testi bajai mellett mélabútól sújtottan. Szűkebb hazája soha nem feledte a költőt, s amint lehetett, Fejér vármegye szobor állításával tisztelgett nagysága előtt. Az emlékműnek is beillő alkotást gyermek- és ifjúkorának fontos helyszínén, Székesfehérváron avatták fel 1866. május 6-án, több évnyi előkészületet követően.
2026.06.14. -
A Fekete Sas múltja
Az Ady Endre utcában járva egy nagy, egykor impozáns épület mellett halad el a szemlélő. Homlokzatán emléktábla jelzi: 1848-ban fontos eseményeknek adott otthont, a főbejárat előtti járdán pedig két botlatókő őrzi az utolsó polgári tulajdonos és felesége emlékét. A Fekete Sasnak, Fehérvár egykori közéleti és kulturális központjának évszázados története van.
2026.06.10. -
Temetői séta
A Városszépítő- és Védő Egyesület június 10-én, szerdán 17:00-kor rendhagyó történelemórára várja az érdeklődőket a Hosszú-temetőben. Poklosi Péter tanár úr, az egyesület elnöke az ott nyugvó neves személyiségek síremlékeivel és a temető művészi értékű alkotásaival ismerteti meg a résztvevőket. Az érdeklődőknek a Palotai úti Hosszú-temető kápolnájánál lesz a találkozó a programra.
2026.06.10.
334 éve ezen a napon szabadult fel a török uralom alól Székesfehérvár
Buda 1686-ban történt visszafoglalását követően Székesfehérvárt is hamarosan ostromzár alá fogták a császári csapatok, valójában azonban kiéheztették a falakon belül élőket. A hosszas blokád éhínséget eredményezett, és a kilátástalan helyzetben lévő törökök tárgyalásokat kezdtek a vár kapitulációjáról, 1688. május 19-én pedig a török helyőrség végleg elhagyta Isztolni Belgrádot.

A 334. évforduló alkalmából rendezett ünnepi megemlékezés az 1600-as évek zenei emlékeiből készült összeállítással kezdődött Berki Lilla, Cserta Balázs, Kneifel György és Varró János előadásában.

A Nemzeti Emlékhelyen dr. Cser-Palkovics András mondott ünnepi beszédet. Az elmúlt időszak fehérvári eseményei közül a Fehérvár köszönti katonáit és az Emlékhelyek Napját emelte ki a polgármester. Mint mondta, mindkettőnek van tanúsága a mai megemlékezés kapcsán.
„A Magyar Honvédelem Napjához kapcsolódva nemcsak a ma katonáit köszöntjük és fejezzük ki hálánkat azért, hogy mi békében élhetünk, hanem gondolunk a múlt hőseire is. Ők, akik szabadságot, nemzeti érdekeket védve életüket áldozták ezért a hazáért, városunk szabadságáért. A másik esemény az Emlékhelyek Napja volt. Ha körbenézünk, látjuk annak a korszaknak az „eredményét”.
"Mi, fehérváriak pontosan tudjuk, hogy több száz éven át itt egy folyamatosan növekvő és szerepét tekintve is kiemelkedő jelentőségű koronázó templom állt, majd jött egy másik kultúra és ezt elsöpörte. Nyilván, saját korszakaiban nem biztos, hogy elődeink is mindig mindent helyesen cselekedtek, de mégis csak ennek a kornak köszönhető, hogy jelképesen ez a templom és a középkori Székesfehérvár is szinte teljes egészében megsemmisült. Ma az egykori fehérváriakra emlékezünk, az elfoglalt és visszafoglalt város lakóira, azokra, akik a harcokat és a pusztítást követően aztán újraépítették Székesfehérvárt.”

A megemlékezés koszorúzással zárult, amelyen Székesfehérvár Önkormányzata és a Fejér Megyei Kormányhivatal nevében dr. Cser-Palkovics András polgármester és dr. Petrin László főigazgató, a Magyar Honvédség székesfehérvári helyőrségében szolgáló egységek képviselői, a városi közgyűlés tagjai, a civil szervezetek és a Vasvári Pál Általános Iskola diákjai tisztelegtek a hősök emléke előtt.