-
Az Aranybulla ünnepe
A II. András magyar király által 1222-ben, a székesfehérvári országgyűlésen kiadott Aranybullát gyakorta hasonlítják az angolok 1215-ös Magna Cartájához. Ennek alapja az, hogy a bulla volt a magyar nemzet első alkotmányos dokumentuma, míg a Magna Carta az angolok első alkotmányos okiratának tekinthető.
2024.04.24. -
Székesfehérvár a frontvonalban
Pénteken délután nyílt meg a HM Hadtörténeti Intézet és Múzeum, valamint a Szent István Király Múzeum Székesfehérvár a frontvonalban 1944 - 1945 című közös kamara kiállítása. A tárlat több mint egy évig látogatható, keddtől vasárnapig, 10 és 18 óra között. A belépés díjtalan.
2024.04.05. -
Az anyósok kedvenc leshelye
Székesfehérvár egyes belvárosi épületeit jellegzetes sarokerkélyek díszítik, melyek nem csak mutatósak, de komoly társadalmi szerepük is volt régen. Március 30-án, szombaton 10.00 órakor indul a Tourinform Iroda által szervezett séta, melynek keretében mindent megtudhatunk a különleges balkonokról.
2024.03.28. -
Az anyai ágat vizsgálják
Béla macsói herceg maradványainak genetikai vizsgálatával folytatja munkáját a Magyarságkutató Intézet (MKI) Archeogenetikai Kutatóközpontja. Béla macsói herceg genetikai vizsgálata azzal a reménnyel kecsegtet, hogy IV. Béla számos gyermekének a genetikai meghatározásához további támpontokat lehet nyerni.
2024.03.22.
334 éve ezen a napon szabadult fel a török uralom alól Székesfehérvár
Buda 1686-ban történt visszafoglalását követően Székesfehérvárt is hamarosan ostromzár alá fogták a császári csapatok, valójában azonban kiéheztették a falakon belül élőket. A hosszas blokád éhínséget eredményezett, és a kilátástalan helyzetben lévő törökök tárgyalásokat kezdtek a vár kapitulációjáról, 1688. május 19-én pedig a török helyőrség végleg elhagyta Isztolni Belgrádot.
A 334. évforduló alkalmából rendezett ünnepi megemlékezés az 1600-as évek zenei emlékeiből készült összeállítással kezdődött Berki Lilla, Cserta Balázs, Kneifel György és Varró János előadásában.
A Nemzeti Emlékhelyen dr. Cser-Palkovics András mondott ünnepi beszédet. Az elmúlt időszak fehérvári eseményei közül a Fehérvár köszönti katonáit és az Emlékhelyek Napját emelte ki a polgármester. Mint mondta, mindkettőnek van tanúsága a mai megemlékezés kapcsán.
„A Magyar Honvédelem Napjához kapcsolódva nemcsak a ma katonáit köszöntjük és fejezzük ki hálánkat azért, hogy mi békében élhetünk, hanem gondolunk a múlt hőseire is. Ők, akik szabadságot, nemzeti érdekeket védve életüket áldozták ezért a hazáért, városunk szabadságáért. A másik esemény az Emlékhelyek Napja volt. Ha körbenézünk, látjuk annak a korszaknak az „eredményét”.
"Mi, fehérváriak pontosan tudjuk, hogy több száz éven át itt egy folyamatosan növekvő és szerepét tekintve is kiemelkedő jelentőségű koronázó templom állt, majd jött egy másik kultúra és ezt elsöpörte. Nyilván, saját korszakaiban nem biztos, hogy elődeink is mindig mindent helyesen cselekedtek, de mégis csak ennek a kornak köszönhető, hogy jelképesen ez a templom és a középkori Székesfehérvár is szinte teljes egészében megsemmisült. Ma az egykori fehérváriakra emlékezünk, az elfoglalt és visszafoglalt város lakóira, azokra, akik a harcokat és a pusztítást követően aztán újraépítették Székesfehérvárt.”
A megemlékezés koszorúzással zárult, amelyen Székesfehérvár Önkormányzata és a Fejér Megyei Kormányhivatal nevében dr. Cser-Palkovics András polgármester és dr. Petrin László főigazgató, a Magyar Honvédség székesfehérvári helyőrségében szolgáló egységek képviselői, a városi közgyűlés tagjai, a civil szervezetek és a Vasvári Pál Általános Iskola diákjai tisztelegtek a hősök emléke előtt.