-
Királykúton a makett
Mostantól a Királykút Emlékházban nézhető meg az egykori székesfehérvári koronázóbazilika 1:75 méretarányú makettje. A hatalmas templom 12. századi állapotát bemutató – még 2013-ban készített – modellt a Fejér Szövetség ajándékozta Székesfehérvárnak. Az épületrekonstrukciót Földi Zoltán önkormányzati képviselő vette át csütörtökön.
2026.07.30. -
931 éve, 1095. július 29-én hunyt el Szent László király
Lovag és király volt, majd szent lett. Mátyásig a legnépszerűbb magyar uralkodó volt. Ám 1040 körül, amikor az apjának menedéket adó Lengyelországban világra jött, Géza nevű bátyja után másodikként, ebből vajmi keveset lehetett sejteni. Természetesen I. (Szent) László királyunkról van szó, aki 930 évvel ezelőtt e napon hunyt el.
2026.07.29. -
Orvos és történetíró – Dr. Lauschmann Gyula, városának szerelmese
Székesfehérvár régmúltja mindig is a helyi értelmiség érdeklődésének középpontjában állt, de a várostörténeti kutatások igazán a 19. század második felében kaptak lendületet. Csapó Kálmán 1861-ben adta ki a legkorábbi időktől induló kis könyvét, amelyet három évtizeddel később egy orvos fiatalember, bizonyos dr. Lauschmann Gyula történeti tárgyú írásai és előadásai követtek.
2026.07.27. -
736 éve, 1290. július 23-án koronázták meg az utolsó Árpád-házi királyt, III. Andrást
II. András király (1205–1235) 1234 májusában vette nőül utolsó, harmadik feleségét, Estei Beatrixet. A királyné nem sokkal a király halála előtt lett állapotos, udvari körökben azonban azt rebesgették, hogy nem az idősödő király, hanem Apod fia Dénes nádor (1231–1234) gyermekét hordja a szíve alatt.
2026.07.23.
334 éve ezen a napon szabadult fel a török uralom alól Székesfehérvár
Buda 1686-ban történt visszafoglalását követően Székesfehérvárt is hamarosan ostromzár alá fogták a császári csapatok, valójában azonban kiéheztették a falakon belül élőket. A hosszas blokád éhínséget eredményezett, és a kilátástalan helyzetben lévő törökök tárgyalásokat kezdtek a vár kapitulációjáról, 1688. május 19-én pedig a török helyőrség végleg elhagyta Isztolni Belgrádot.

A 334. évforduló alkalmából rendezett ünnepi megemlékezés az 1600-as évek zenei emlékeiből készült összeállítással kezdődött Berki Lilla, Cserta Balázs, Kneifel György és Varró János előadásában.

A Nemzeti Emlékhelyen dr. Cser-Palkovics András mondott ünnepi beszédet. Az elmúlt időszak fehérvári eseményei közül a Fehérvár köszönti katonáit és az Emlékhelyek Napját emelte ki a polgármester. Mint mondta, mindkettőnek van tanúsága a mai megemlékezés kapcsán.
„A Magyar Honvédelem Napjához kapcsolódva nemcsak a ma katonáit köszöntjük és fejezzük ki hálánkat azért, hogy mi békében élhetünk, hanem gondolunk a múlt hőseire is. Ők, akik szabadságot, nemzeti érdekeket védve életüket áldozták ezért a hazáért, városunk szabadságáért. A másik esemény az Emlékhelyek Napja volt. Ha körbenézünk, látjuk annak a korszaknak az „eredményét”.
"Mi, fehérváriak pontosan tudjuk, hogy több száz éven át itt egy folyamatosan növekvő és szerepét tekintve is kiemelkedő jelentőségű koronázó templom állt, majd jött egy másik kultúra és ezt elsöpörte. Nyilván, saját korszakaiban nem biztos, hogy elődeink is mindig mindent helyesen cselekedtek, de mégis csak ennek a kornak köszönhető, hogy jelképesen ez a templom és a középkori Székesfehérvár is szinte teljes egészében megsemmisült. Ma az egykori fehérváriakra emlékezünk, az elfoglalt és visszafoglalt város lakóira, azokra, akik a harcokat és a pusztítást követően aztán újraépítették Székesfehérvárt.”

A megemlékezés koszorúzással zárult, amelyen Székesfehérvár Önkormányzata és a Fejér Megyei Kormányhivatal nevében dr. Cser-Palkovics András polgármester és dr. Petrin László főigazgató, a Magyar Honvédség székesfehérvári helyőrségében szolgáló egységek képviselői, a városi közgyűlés tagjai, a civil szervezetek és a Vasvári Pál Általános Iskola diákjai tisztelegtek a hősök emléke előtt.