334 éve ezen a napon szabadult fel a török uralom alól Székesfehérvár

Székesfehérvár török uralom alóli felszabadítása, a város visszavételének 334. évfordulója alkalmából tartottak megemlékező ünnepséget csütörtökön a Nemzeti Emlékhelynél.
2025.05.19. 06:25 |
334 éve ezen a napon szabadult fel a török uralom alól Székesfehérvár

Buda 1686-ban történt visszafoglalását követően Székesfehérvárt is hamarosan ostromzár alá fogták a császári csapatok, valójában azonban kiéheztették a falakon belül élőket. A hosszas blokád éhínséget eredményezett, és a kilátástalan helyzetben lévő törökök tárgyalásokat kezdtek a vár kapitulációjáról, 1688. május 19-én pedig a török helyőrség végleg elhagyta Isztolni Belgrádot.

A 334. évforduló alkalmából rendezett ünnepi megemlékezés az 1600-as évek zenei emlékeiből készült összeállítással kezdődött Berki Lilla, Cserta Balázs, Kneifel György és Varró János előadásában.

A Nemzeti Emlékhelyen dr. Cser-Palkovics András mondott ünnepi beszédet. Az elmúlt időszak fehérvári eseményei közül a Fehérvár köszönti katonáit és az Emlékhelyek Napját emelte ki a polgármester. Mint mondta, mindkettőnek van tanúsága a mai megemlékezés kapcsán.

„A Magyar Honvédelem Napjához kapcsolódva nemcsak a ma katonáit köszöntjük és fejezzük ki hálánkat azért, hogy mi békében élhetünk, hanem gondolunk a múlt hőseire is. Ők, akik szabadságot, nemzeti érdekeket védve életüket áldozták ezért a hazáért, városunk szabadságáért. A másik esemény az Emlékhelyek Napja volt. Ha körbenézünk, látjuk annak a korszaknak az „eredményét”.

"Mi, fehérváriak pontosan tudjuk, hogy több száz éven át itt egy folyamatosan növekvő és szerepét tekintve is kiemelkedő jelentőségű koronázó templom állt, majd jött egy másik kultúra és ezt elsöpörte. Nyilván, saját korszakaiban nem biztos, hogy elődeink is mindig mindent helyesen cselekedtek, de mégis csak ennek a kornak köszönhető, hogy jelképesen ez a templom és a középkori Székesfehérvár is szinte teljes egészében megsemmisült. Ma az egykori fehérváriakra emlékezünk, az elfoglalt és visszafoglalt város lakóira, azokra, akik a harcokat és a pusztítást követően aztán újraépítették Székesfehérvárt.”

A megemlékezés koszorúzással zárult, amelyen Székesfehérvár Önkormányzata és a Fejér Megyei Kormányhivatal nevében dr. Cser-Palkovics András polgármester és dr. Petrin László főigazgató, a Magyar Honvédség székesfehérvári helyőrségében szolgáló egységek képviselői, a városi közgyűlés tagjai, a civil szervezetek és a Vasvári Pál Általános Iskola diákjai tisztelegtek a hősök emléke előtt.

Várostörténet

  1. Századeleji pillanatképek

    Legendaszámba megy a történet, amely szerint a Székesfehérvári Egyházmegye 15. főpásztora első hivatalos útján a hajnali vonattal érkezett a városba, majd besétált a Püspöki palotába, ahol csak a csodálkozó portást találta. Puritán ember volt, és az maradt élete végéig.

    2026.01.30.
  2. Városrészek címerei

    Városrészek címerei címmel új előadássorozat indul Székesfehérváron, amelynek első állomása Feketehegy–Szárazrét lesz január 29-én, csütörtökön 16 órakor. Címertan, helytörténet és városi identitás egy délutánba sűrítve – mindazoknak, akiket érdekel, mit jelentenek a környezetünkben nap mint nap felbukkanó jelképek.

    2026.01.26.
  3. Egy gimnázium első 200 éve

    Székesfehérváron a középfokú oktatás immár több mint háromszáz éves múltra tekint vissza. Az első intézmény a mai ciszterci gimnázium elődje volt, amelyet 1724-ben a jezsuita rend indított el. A helyén álló tekintélyes méretű, kétemeletes épület nemrég megújult. Ennek apropóján érdemes elidőznünk a múltban.

    2026.01.22.
  4. Az utolsó aranyágacska

    A XIV. évszázad igazán nem indult jól hazánk történetében. Alig telt el két hét belőle, királytemetésre készült Magyarország. 725 éve ezen a téli napon hunyt el III. András király (1290–1301). A mintegy harminchat esztendős halottat sirató gyász nem „csak” egy ember, hanem az első magyar uralkodóház életének végét övezte.

    2026.01.15.