-
674 éve történt
Az I. (Nagy) Lajos király 1351. évi törvényeként is ismert cikkelyek számos más ponton kiegészítették II. András Aranybulláját. Ezek közül az ősiség rögzítése mellett – amely egészen 1848-ig szabályozta a magyar öröklési rendszert – a kilenced beszedésének kötelezettsége és a pallosjog – egyébként már szintén évtizedekkel korábban meglévő – gyakorlatának írásba foglalása a legismertebbek.
2025.12.11. -
Zsigmond király halála
Luxemburgi Zsigmond IV. Károly német-római császár (1355–1378) negyedik feleségétől, Pomerániai Erzsébettől származó fia volt. Károly császár négy házassága igen termékenynek bizonyult. Öt leánya és hét fia született, de az utóbbiak közül mindössze hárman érték meg a felnőtt kort.
2025.12.09. -
Városismereti séta
A Siklósi Gyula Várostörténeti Kutatóközpont városismereti sétasorozatának ez évi utolsó alkalmára invitálja az érdeklődőket. Az idei év utolsó sétája 2025. december 11-én, csütörtökön 14 órakor indul az Országalmától. Az adventi hangulatba illeszkedő tematikájú séta során a résztvevők két, egykor rendházként működő épületet látogathatnak meg.
2025.12.07. -
A koronázó bazilika titkai
A Városháza Dísztermében mutatták be Szabó Zoltán építészettörténész koronázó bazilikáról szóló két újabb kötetét, melyek témáját egyrészt az egykori bazilikában megtalált uralkodói, főnemesi és egyházi sírok, másrészt a középkori földrengések, fehérvári tűzvészek, illetve a koronázó templom átépítésének összefüggései adják.
2025.12.04.
334 éve ezen a napon szabadult fel a török uralom alól Székesfehérvár
Buda 1686-ban történt visszafoglalását követően Székesfehérvárt is hamarosan ostromzár alá fogták a császári csapatok, valójában azonban kiéheztették a falakon belül élőket. A hosszas blokád éhínséget eredményezett, és a kilátástalan helyzetben lévő törökök tárgyalásokat kezdtek a vár kapitulációjáról, 1688. május 19-én pedig a török helyőrség végleg elhagyta Isztolni Belgrádot.

A 334. évforduló alkalmából rendezett ünnepi megemlékezés az 1600-as évek zenei emlékeiből készült összeállítással kezdődött Berki Lilla, Cserta Balázs, Kneifel György és Varró János előadásában.

A Nemzeti Emlékhelyen dr. Cser-Palkovics András mondott ünnepi beszédet. Az elmúlt időszak fehérvári eseményei közül a Fehérvár köszönti katonáit és az Emlékhelyek Napját emelte ki a polgármester. Mint mondta, mindkettőnek van tanúsága a mai megemlékezés kapcsán.
„A Magyar Honvédelem Napjához kapcsolódva nemcsak a ma katonáit köszöntjük és fejezzük ki hálánkat azért, hogy mi békében élhetünk, hanem gondolunk a múlt hőseire is. Ők, akik szabadságot, nemzeti érdekeket védve életüket áldozták ezért a hazáért, városunk szabadságáért. A másik esemény az Emlékhelyek Napja volt. Ha körbenézünk, látjuk annak a korszaknak az „eredményét”.
"Mi, fehérváriak pontosan tudjuk, hogy több száz éven át itt egy folyamatosan növekvő és szerepét tekintve is kiemelkedő jelentőségű koronázó templom állt, majd jött egy másik kultúra és ezt elsöpörte. Nyilván, saját korszakaiban nem biztos, hogy elődeink is mindig mindent helyesen cselekedtek, de mégis csak ennek a kornak köszönhető, hogy jelképesen ez a templom és a középkori Székesfehérvár is szinte teljes egészében megsemmisült. Ma az egykori fehérváriakra emlékezünk, az elfoglalt és visszafoglalt város lakóira, azokra, akik a harcokat és a pusztítást követően aztán újraépítették Székesfehérvárt.”

A megemlékezés koszorúzással zárult, amelyen Székesfehérvár Önkormányzata és a Fejér Megyei Kormányhivatal nevében dr. Cser-Palkovics András polgármester és dr. Petrin László főigazgató, a Magyar Honvédség székesfehérvári helyőrségében szolgáló egységek képviselői, a városi közgyűlés tagjai, a civil szervezetek és a Vasvári Pál Általános Iskola diákjai tisztelegtek a hősök emléke előtt.