-
Középkori Fehérvár lengyel szemmel
Március 19-én, csütörtökön 17 órától kezdődik Teiszler Éva: A középkori Székesfehérvár lengyel szemmel című könyvének bemutatója a Városháza Dísztermében. A Siklósi Gyula Várostörténeti Kutatóközpont kiadványaként megjelenő kötet a városunkban is megfordult 15. századi lengyel történetíró, Jan Długosz Székesfehérvárról szóló leírásait tartalmazza.
2026.03.16. -
Városrészi címerek
Március 12-én csütörtökön 17 órától az Öreghegyi Közösségi Házban folytatódik a városrészek címerei sorozat. Szászi József címertan-kutató előadásán közelebb kerülünk Székesfehérvár városrészeinek történetéhez és jelképrendszeréhez.
2026.03.11. -
Szőgyény-Marich Júlia, a példás jótevő
Mintegy ezer fős tömeg gyűlt össze 1929. december 9-én a Szent Imre templom előtt. Azért jöttek, hogy részt vegyenek egy emléktábla avatásán, felidézve, mi mindent tett városáért ez a jólelkű nemes hölgy, Szőgyény-Marich Júlia.
2026.03.08. -
Ki volt Pollermann Pál?
A székesfehérvári Gille Sándor fényképhagyatéka 2023 óta kutatható az interneten az örökösök jóvoltából. Felvételei várostörténeti szempontból is értékesek, felkeltik az érdeklődők figyelmét. Ebből egy különleges témát emelünk most ki: Pollermann Pál műlépgyáros munkásságát.
2026.03.03.
Városismereti séta indul június 11-én szerdán a Liszt Ferenc utcából
A városismereti séta résztvevői június 11-én 15 órakor találkoznak a Liszt Ferenc utca végén található Székesfehérvár („SZFV”) feliratnál.
A résztvevők megtekintik a Palotai kaput a barbakánnal és a környezetében lévő városfalakat, majd átsétálnak az egykori Sziget városrészbe, a mai Palotavárosba. A Vasvári Általános Iskolában meglátogatják a Siklósi Gyula régészprofesszor nevét viselő történelmi Pincegalériát, ahol többek között a középkori Székesfehérvár makettje látható.
A séták ingyenesek, de regisztrációhoz kötöttek. Regisztrálni a varostortenetiseta@gmail.com címen lehet.
Innen továbbhaladva a Siklósi Gyula Várostörténeti Kutatóközpont által végzett talajradaros kutatást tekintik meg a résztvevők. A séta zárásaként Siklósi Gyula régészprofesszor első fehérvári ásatásának helyszínét, az egykori johannita rendház területét ismerhetik meg a résztvevők. Itt őrizték az 1222-ben kiadott Aranybulla egy példányát. A hely szelleme Schmöltz Margit írónőt is megihlette, a Kő kövön című sikerkönyve többnyire ezen a helyszínen játszódik. A sétát Kulcsárné Németh Marianna idegenvezető vezeti, a programon részt vesz Teiszler Éva történész és Kulcsár Mihály régész.