2. Várostörténet

Városismereti séta indul június 11-én szerdán a Liszt Ferenc utcából

A Siklósi Gyula Várostörténeti Kutatóközpont szervezésében megvalósuló program során a résztvevők többek között megtekintik a Palotai kaput a barbakánnal és a környezetében lévő városfalakat, valamint Siklósi Gyula régészprofesszor első fehérvári ásatásának helyszínét is.
2025.06.10. 09:17 |
Városismereti séta indul június 11-én szerdán a Liszt Ferenc utcából

A városismereti séta résztvevői június 11-én 15 órakor találkoznak a Liszt Ferenc utca végén található Székesfehérvár („SZFV”) feliratnál.

A résztvevők megtekintik a Palotai kaput a barbakánnal és a környezetében lévő városfalakat, majd átsétálnak az egykori Sziget városrészbe, a mai Palotavárosba. A Vasvári Általános Iskolában meglátogatják a Siklósi Gyula régészprofesszor nevét viselő történelmi Pincegalériát, ahol többek között a középkori Székesfehérvár makettje látható.

A séták ingyenesek, de regisztrációhoz kötöttek. Regisztrálni a varostortenetiseta@gmail.com címen lehet.

Innen továbbhaladva a Siklósi Gyula Várostörténeti Kutatóközpont által végzett talajradaros kutatást tekintik meg a résztvevők. A séta zárásaként Siklósi Gyula régészprofesszor első fehérvári ásatásának helyszínét, az egykori johannita rendház területét ismerhetik meg a résztvevők. Itt őrizték az 1222-ben kiadott Aranybulla egy példányát. A hely szelleme Schmöltz Margit írónőt is megihlette, a Kő kövön című sikerkönyve többnyire ezen a helyszínen játszódik. A sétát Kulcsárné Németh Marianna idegenvezető vezeti, a programon részt vesz Teiszler Éva történész és Kulcsár Mihály régész.  

Várostörténet

Összes

  1. Az utolsó magyar születésű király

    1526-ban ezen a napon koronázták királlyá Szapolyai Jánost Székesfehérváron, miután november 5-én az országgyűlés királlyá választotta. 1514-ben Szapolyai János verte le Temesvárnál a parasztfelkelést és Dózsa Györgyöt alvezéreivel együtt kegyetlen kínzások közt kivégeztette. 1526-ban pedig Szolimán szultán támadásakor az erdélyi hadakkal elindult, de a Mohácsi csatába nem érkezett meg.

    2026.11.11.

  2. 500 éve temették el II. Lajost

    A török elleni küzdelemben a középkori Magyar Királyság két uralkodóját veszítette el: 1444. november 10-én hunyt el a várnai csatában az akkor húsz éves I. Ulászló magyar király (1440–1444), majd 1526. augusztus 29-én az ugyancsak huszadik életévében járó II. Lajos (1516–1526) Mohácsnál.

    2026.11.10.

  3. Felsővárosi történelem

    Székesfehérváron a török alóli felszabadítás a legnagyobb pusztítást a Budai külvárosban tette: a blokád és a hadműveletek is menekülésre késztették a lakosságot. Ezzel kapcsolatos az 1686-os nagy tűzvész. A Rákóczi-féle felkelés idején kezdett újjátelepülni főként a környék uradalmaiból származó jobbágyokkal, de a harcok során hamarosan felégették, s 1712-ben a tanács lebonttatta a rebellis időkben felhúzott földkunyhókat.

    2026.11.09.

  4. Kovács Jenőre emlékeztek

    Tíz évvel ezelőtt hunyt el Kovács Jenő, Székesfehérvár köztiszteletben álló, kedvelt órásmestere, akinek munkáját lépten-nyomon őrzi a Belváros. Családjának tagjai, barátai, tisztelői rá emlékeztek vasárnap este a Kossuth udvarban. Az ünnepségen Spányi Antal megyés püspök és dr. Cser-Palkovics András polgármester idézte fel a mester alakját, városgyarapító munkásságát.

    2026.11.08.