2. Várostörténet

Városismereti séta indul június 11-én szerdán a Liszt Ferenc utcából

A Siklósi Gyula Várostörténeti Kutatóközpont szervezésében megvalósuló program során a résztvevők többek között megtekintik a Palotai kaput a barbakánnal és a környezetében lévő városfalakat, valamint Siklósi Gyula régészprofesszor első fehérvári ásatásának helyszínét is.
2025.06.10. 09:17 |
Városismereti séta indul június 11-én szerdán a Liszt Ferenc utcából

A városismereti séta résztvevői június 11-én 15 órakor találkoznak a Liszt Ferenc utca végén található Székesfehérvár („SZFV”) feliratnál.

A résztvevők megtekintik a Palotai kaput a barbakánnal és a környezetében lévő városfalakat, majd átsétálnak az egykori Sziget városrészbe, a mai Palotavárosba. A Vasvári Általános Iskolában meglátogatják a Siklósi Gyula régészprofesszor nevét viselő történelmi Pincegalériát, ahol többek között a középkori Székesfehérvár makettje látható.

A séták ingyenesek, de regisztrációhoz kötöttek. Regisztrálni a varostortenetiseta@gmail.com címen lehet.

Innen továbbhaladva a Siklósi Gyula Várostörténeti Kutatóközpont által végzett talajradaros kutatást tekintik meg a résztvevők. A séta zárásaként Siklósi Gyula régészprofesszor első fehérvári ásatásának helyszínét, az egykori johannita rendház területét ismerhetik meg a résztvevők. Itt őrizték az 1222-ben kiadott Aranybulla egy példányát. A hely szelleme Schmöltz Margit írónőt is megihlette, a Kő kövön című sikerkönyve többnyire ezen a helyszínen játszódik. A sétát Kulcsárné Németh Marianna idegenvezető vezeti, a programon részt vesz Teiszler Éva történész és Kulcsár Mihály régész.  

Várostörténet

Összes

  1. Kotsis Iván fehérvári épületei

    Amikor a székesfehérvári városvezetés, élén Csitáry G. Emil polgármesterrel, az 1930-as évek elején több évtizednyi huzavona után elhatározta a Városháza bővítését, a két fiatal építész, Molnár Tibor és Schmidl Ferenc nagy lelkesedéssel fogadták a feladatot. Azt azonban tudták, hogy a munkálatok megtervezéséhez egy nagy tapasztalattal bíró szaktekintélyre van szükség, aki a tudása mellett a nevét is adja a vállalkozáshoz. 

    2026.08.10.

  2. „Mondd el fiaidnak!”

    A Várkörút és a Rákóczi utca kereszteződésében egy nagy fekete kőtábla emlékeztet az egykori zsinagógára és az 1944-ben elhurcolt zsidóságra. Ha a helyi izraelita közösségről van szó, a legtöbben a vészkorszakot és az azt közvetlenül megelőző éveket idézik fel. Talán azért, mert nem ismerik a korábbi időket, mint ahogy sokan azt sem tudják: ma is létezik hitközség a városban.

    2026.08.06.

  3. A hajdani öreghegyi nyaralókról

    Az egykori Fiskális dűlő az Öreghegy, a város legrégebbi szőlőhegyének kapuja. Nevét arról kapta, hogy présházas telkeit többnyire városi tisztviselők, hivatalnokok vásárolták meg, amelyeken kisebb-nagyobb szőlőhegyi lakokat, több esetben neves építészek által tervezett villákat építtettek, kereszteket és más emlékeket emeltek. A környéket egy rövidebb sétával bejárva számos érdekességre bukkanhatunk.

    2026.08.02.

  4. Királykúton a makett

    Mostantól a Királykút Emlékházban nézhető meg az egykori székesfehérvári koronázóbazilika 1:75 méretarányú makettje. A hatalmas templom 12. századi állapotát bemutató – még 2013-ban készített – modellt a Fejér Szövetség ajándékozta Székesfehérvárnak. Az épületrekonstrukciót Földi Zoltán önkormányzati képviselő vette át csütörtökön.

    2026.07.30.