-
Századeleji pillanatképek
Legendaszámba megy a történet, amely szerint a Székesfehérvári Egyházmegye 15. főpásztora első hivatalos útján a hajnali vonattal érkezett a városba, majd besétált a Püspöki palotába, ahol csak a csodálkozó portást találta. Puritán ember volt, és az maradt élete végéig.
2026.01.30. -
Városrészek címerei
Városrészek címerei címmel új előadássorozat indul Székesfehérváron, amelynek első állomása Feketehegy–Szárazrét lesz január 29-én, csütörtökön 16 órakor. Címertan, helytörténet és városi identitás egy délutánba sűrítve – mindazoknak, akiket érdekel, mit jelentenek a környezetünkben nap mint nap felbukkanó jelképek.
2026.01.26. -
Egy gimnázium első 200 éve
Székesfehérváron a középfokú oktatás immár több mint háromszáz éves múltra tekint vissza. Az első intézmény a mai ciszterci gimnázium elődje volt, amelyet 1724-ben a jezsuita rend indított el. A helyén álló tekintélyes méretű, kétemeletes épület nemrég megújult. Ennek apropóján érdemes elidőznünk a múltban.
2026.01.22. -
Az utolsó aranyágacska
A XIV. évszázad igazán nem indult jól hazánk történetében. Alig telt el két hét belőle, királytemetésre készült Magyarország. 725 éve ezen a téli napon hunyt el III. András király (1290–1301). A mintegy harminchat esztendős halottat sirató gyász nem „csak” egy ember, hanem az első magyar uralkodóház életének végét övezte.
2026.01.15.
Városismereti séta indul június 11-én szerdán a Liszt Ferenc utcából
A városismereti séta résztvevői június 11-én 15 órakor találkoznak a Liszt Ferenc utca végén található Székesfehérvár („SZFV”) feliratnál.
A résztvevők megtekintik a Palotai kaput a barbakánnal és a környezetében lévő városfalakat, majd átsétálnak az egykori Sziget városrészbe, a mai Palotavárosba. A Vasvári Általános Iskolában meglátogatják a Siklósi Gyula régészprofesszor nevét viselő történelmi Pincegalériát, ahol többek között a középkori Székesfehérvár makettje látható.
A séták ingyenesek, de regisztrációhoz kötöttek. Regisztrálni a varostortenetiseta@gmail.com címen lehet.
Innen továbbhaladva a Siklósi Gyula Várostörténeti Kutatóközpont által végzett talajradaros kutatást tekintik meg a résztvevők. A séta zárásaként Siklósi Gyula régészprofesszor első fehérvári ásatásának helyszínét, az egykori johannita rendház területét ismerhetik meg a résztvevők. Itt őrizték az 1222-ben kiadott Aranybulla egy példányát. A hely szelleme Schmöltz Margit írónőt is megihlette, a Kő kövön című sikerkönyve többnyire ezen a helyszínen játszódik. A sétát Kulcsárné Németh Marianna idegenvezető vezeti, a programon részt vesz Teiszler Éva történész és Kulcsár Mihály régész.