Megelevenedő fehérvári múlt a Hosszú-temetőben

Koraőszi sétára várta az érdeklődőket a Székesfehérvári Városszépítő és -Védő Egyesület szerdán a Palotai úti Hosszú-temetőben. Poklosi Péter, az egyesület elnöke rendhagyó történelemórát tartott, és bemutatta a rendbe rakott sírokat.
2021.09.23. 16:50 |
Megelevenedő fehérvári múlt a Hosszú-temetőben

A csendes, őszi temetőben a sírok között sétálva családi történeteken keresztül idézte meg a magyar történelem és Székesfehérvár múltjának egy-egy pillanatát Poklosi Péter. A Székesfehérvári Városszépítő és -Védő Egyesület elnöke jól ismeri a Hosszú-temető sírjait. Évtizedek óta dolgozik azon lelkes segítőivel, hogy minél több sírkövet mentsenek meg az enyészettől. A felújítások mellett gondozzák a sírkertet.

A kétórás séta során kereskedők, gyógyszerészek, orvosok, honvédek, egyházi személyek, egykor a város életét irányító tisztviselők élete elevenedett meg. A résztvevők hallhattak történetet Greizinger Ivánról, a budapesti Szent Rókus Kórház alorvosáról, aki tehetséges komponista volt, 121 zenemű szerzője; a Heckenast-család síremléke előtt a fehérvári nyomdászokról, Czetli Mihály asztalosmesterről, akinek a Rác utcában álló házának emlékét az ecetfák még ma is őrzik. Poklosi Péter arról is beszélt, hogy egy elhanyagolt, régi síremlék helyreállítása milyen szerteágazó munkával jár: a levéltári kutatómunkán túl a leszármazottak megkeresése, a restaurálás során az alapanyag beszerzése, a feliratok vésése, színezése. A Hosszú-temető sírjainak rendezése folyamatosan zajlik, az újabb és újabb feladatok teljesítésében a fehérvári középiskolások is bekapcsolódhatnak: a Tóparti gimnázium, a Széchenyi és a Deák technikum diákjai az 50 órás önkéntes szolgálatot teljesítik, és bizony vannak, akik ezt követően is visszajárnak. A koraőszi séta hamarosan hallható lesz az ÖKK Posdcast sorozatában.

Várostörténet

  1. Magyar hadifogolysors

    A második világháború magyar hadifoglyainak sorsáról tart előadást Babucs Zoltán hadtörténész november 3-án, kedden 17 órakor a Vörösmarty Mihály Könyvtár olvasótermében. A Siklósi Gyula Várostörténeti Kutatóközpont rendezvényén szó lesz az angolszász hadifogság mindennapjairól, a szovjet lágerek szörnyűségeinél is nehezebb megpróbáltatásokat kellett átélniük a hadifoglyoknak.

    2026.11.01.
  2. Nyugodalmuk örök

    Mária Terézia királynő 1777-ben kiadott rendelete értelmében megszűnt a több évszázados hazai szokás, a lakott területen belül és a templomok körüli sírkertekben történő temetkezés. Ekkoriban, a külvárosokban jöttek létre Székesfehérvár ma ismert temetői, köztük az egyik legkorábbi, a felsővárosi plébánia tulajdonában, majd kezelésében lévő Feltámadás, népies nevén Csutora temető.

    2026.10.30.
  3. A város első fényírója

    A mai értelemben vett fényképezés kezdetei az 1830-as évekbe nyúlnak vissza. Magyarországon 1840-ben készült el az első dagerrotípia, s bár Székesfehérvár e tekintetben is az élen járt, a legkorábbi fennmaradt felvételek az 1860-as évek elejéről származnak. Az évtized kezdetén nyitotta meg műtermét a város első fényképésze, Pribék Antal, aki nemcsak emiatt került be a történeti emlékezetbe.

    2026.10.27.
  4. Uradalmak ölelésében

    Október végén folytatódik a Városok Városa című beszélgetéssorozat, a Szent István Király Múzeum Rendház épületben. A tízalkalmas program során Székesfehérvár történetének különböző korszakait járja végig vendégei segítségével dr. Demeter Zsófia történész. 

    2026.10.26.