2. Várostörténet

Megelevenedő fehérvári múlt a Hosszú-temetőben

Koraőszi sétára várta az érdeklődőket a Székesfehérvári Városszépítő és -Védő Egyesület szerdán a Palotai úti Hosszú-temetőben. Poklosi Péter, az egyesület elnöke rendhagyó történelemórát tartott, és bemutatta a rendbe rakott sírokat.
2021.09.23. 16:50 |
Megelevenedő fehérvári múlt a Hosszú-temetőben

A csendes, őszi temetőben a sírok között sétálva családi történeteken keresztül idézte meg a magyar történelem és Székesfehérvár múltjának egy-egy pillanatát Poklosi Péter. A Székesfehérvári Városszépítő és -Védő Egyesület elnöke jól ismeri a Hosszú-temető sírjait. Évtizedek óta dolgozik azon lelkes segítőivel, hogy minél több sírkövet mentsenek meg az enyészettől. A felújítások mellett gondozzák a sírkertet.

Történelem a temetőben - őszi séta a Hosszútemetőben
Történelem a temetőben - őszi séta a Hosszútemetőben

A kétórás séta során kereskedők, gyógyszerészek, orvosok, honvédek, egyházi személyek, egykor a város életét irányító tisztviselők élete elevenedett meg. A résztvevők hallhattak történetet Greizinger Ivánról, a budapesti Szent Rókus Kórház alorvosáról, aki tehetséges komponista volt, 121 zenemű szerzője; a Heckenast-család síremléke előtt a fehérvári nyomdászokról, Czetli Mihály asztalosmesterről, akinek a Rác utcában álló házának emlékét az ecetfák még ma is őrzik. Poklosi Péter arról is beszélt, hogy egy elhanyagolt, régi síremlék helyreállítása milyen szerteágazó munkával jár: a levéltári kutatómunkán túl a leszármazottak megkeresése, a restaurálás során az alapanyag beszerzése, a feliratok vésése, színezése. A Hosszú-temető sírjainak rendezése folyamatosan zajlik, az újabb és újabb feladatok teljesítésében a fehérvári középiskolások is bekapcsolódhatnak: a Tóparti gimnázium, a Széchenyi és a Deák technikum diákjai az 50 órás önkéntes szolgálatot teljesítik, és bizony vannak, akik ezt követően is visszajárnak. A koraőszi séta hamarosan hallható lesz az ÖKK Posdcast sorozatában.

Várostörténet

Összes

  1. A hajdani öreghegyi nyaralókról

    Az egykori Fiskális dűlő az Öreghegy, a város legrégebbi szőlőhegyének kapuja. Nevét arról kapta, hogy présházas telkeit többnyire városi tisztviselők, hivatalnokok vásárolták meg, amelyeken kisebb-nagyobb szőlőhegyi lakokat, több esetben neves építészek által tervezett villákat építtettek, kereszteket és más emlékeket emeltek. A környéket egy rövidebb sétával bejárva számos érdekességre bukkanhatunk.

    2026.08.02.

  2. Királykúton a makett

    Mostantól a Királykút Emlékházban nézhető meg az egykori székesfehérvári koronázóbazilika 1:75 méretarányú makettje. A hatalmas templom 12. századi állapotát bemutató – még 2013-ban készített – modellt a Fejér Szövetség ajándékozta Székesfehérvárnak. Az épületrekonstrukciót Földi Zoltán önkormányzati képviselő vette át csütörtökön.

    2026.07.30.

  3. 931 éve, 1095. július 29-én hunyt el Szent László király

    Lovag és király volt, majd szent lett. Mátyásig a legnépszerűbb magyar uralkodó volt. Ám 1040 körül, amikor az apjának menedéket adó Lengyelországban világra jött, Géza nevű bátyja után másodikként, ebből vajmi keveset lehetett sejteni. Természetesen I. (Szent) László királyunkról van szó, aki 930 évvel ezelőtt e napon hunyt el.

    2026.07.29.

  4. Orvos és történetíró – Dr. Lauschmann Gyula, városának szerelmese

    Székesfehérvár régmúltja mindig is a helyi értelmiség érdeklődésének középpontjában állt, de a várostörténeti kutatások igazán a 19. század második felében kaptak lendületet. Csapó Kálmán 1861-ben adta ki a legkorábbi időktől induló kis könyvét, amelyet három évtizeddel később egy orvos fiatalember, bizonyos dr. Lauschmann Gyula történeti tárgyú írásai és előadásai követtek.

    2026.07.27.