-
85 éves idén a Köfém
Éppen száz esztendeje, 1926-ban indult meg a bauxit kitermelése a gánti bányában. 1938-ban Ajka mellett, majd Mosonmagyaróváron timföldgyárat, Csepelen kohót, Kőbányán feldolgozó üzemet építettek. Kincsesbányán 1942-ben kezdődött a földalatti termelés. Közben a székesfehérvári Ráchegyen egy új üzem alapjait rakták le.
2026.05.01. -
Penteléről a vármegye élére
120 évvel ezelőtt fontos változás történt Fejér vármegye életében: 1906. április 21-én gróf Széchényi Viktor lett az új főispán. A sárpentelei birtokos nem akármilyen ősöktől származott, hiszen a Nemzeti Múzeum alapítója, gróf Széchényi Ferenc dédunokájaként oldalági felmenői között tudhatta a legnagyobb magyart, Széchenyi Istvánt.
2026.04.27. -
Az Aranybulla napja
A történelmi jelentőségű dokumentum kibocsátásának 804. évfordulója tiszteletére csendes virágelhelyezésre került sor az Aranybulla-emlékműnél, a Csúcsos-hegyen. Hazánk alkotmányfejlődésének egyik legfontosabb mérföldköve az Aranybulla, melyet II. András király bocsátott ki 1222. április 24-én, a székesfehérvári országgyűlésben.
2026.04.24. -
Az Aranybulla ünnepe
A II. András magyar király által 1222-ben, a székesfehérvári országgyűlésen kiadott Aranybullát gyakorta hasonlítják az angolok 1215-ös Magna Cartájához. Ennek alapja az, hogy a bulla volt a magyar nemzet első alkotmányos dokumentuma, míg a Magna Carta az angolok első alkotmányos okiratának tekinthető.
2026.04.24.
Megelevenedő fehérvári múlt a Hosszú-temetőben
A csendes, őszi temetőben a sírok között sétálva családi történeteken keresztül idézte meg a magyar történelem és Székesfehérvár múltjának egy-egy pillanatát Poklosi Péter. A Székesfehérvári Városszépítő és -Védő Egyesület elnöke jól ismeri a Hosszú-temető sírjait. Évtizedek óta dolgozik azon lelkes segítőivel, hogy minél több sírkövet mentsenek meg az enyészettől. A felújítások mellett gondozzák a sírkertet.
A kétórás séta során kereskedők, gyógyszerészek, orvosok, honvédek, egyházi személyek, egykor a város életét irányító tisztviselők élete elevenedett meg. A résztvevők hallhattak történetet Greizinger Ivánról, a budapesti Szent Rókus Kórház alorvosáról, aki tehetséges komponista volt, 121 zenemű szerzője; a Heckenast-család síremléke előtt a fehérvári nyomdászokról, Czetli Mihály asztalosmesterről, akinek a Rác utcában álló házának emlékét az ecetfák még ma is őrzik. Poklosi Péter arról is beszélt, hogy egy elhanyagolt, régi síremlék helyreállítása milyen szerteágazó munkával jár: a levéltári kutatómunkán túl a leszármazottak megkeresése, a restaurálás során az alapanyag beszerzése, a feliratok vésése, színezése.
A Hosszú-temető sírjainak rendezése folyamatosan zajlik, az újabb és újabb feladatok teljesítésében a fehérvári középiskolások is bekapcsolódhatnak: a Tóparti gimnázium, a Széchenyi és a Deák technikum diákjai az 50 órás önkéntes szolgálatot teljesítik, és bizony vannak, akik ezt követően is visszajárnak. A koraőszi séta hamarosan hallható lesz az ÖKK Posdcast sorozatában.