-
Az Aranybulla ünnepe
A II. András magyar király által 1222-ben, a székesfehérvári országgyűlésen kiadott Aranybullát gyakorta hasonlítják az angolok 1215-ös Magna Cartájához. Ennek alapja az, hogy a bulla volt a magyar nemzet első alkotmányos dokumentuma, míg a Magna Carta az angolok első alkotmányos okiratának tekinthető.
2024.04.24. -
Székesfehérvár a frontvonalban
Pénteken délután nyílt meg a HM Hadtörténeti Intézet és Múzeum, valamint a Szent István Király Múzeum Székesfehérvár a frontvonalban 1944 - 1945 című közös kamara kiállítása. A tárlat több mint egy évig látogatható, keddtől vasárnapig, 10 és 18 óra között. A belépés díjtalan.
2024.04.05. -
Az anyósok kedvenc leshelye
Székesfehérvár egyes belvárosi épületeit jellegzetes sarokerkélyek díszítik, melyek nem csak mutatósak, de komoly társadalmi szerepük is volt régen. Március 30-án, szombaton 10.00 órakor indul a Tourinform Iroda által szervezett séta, melynek keretében mindent megtudhatunk a különleges balkonokról.
2024.03.28. -
Az anyai ágat vizsgálják
Béla macsói herceg maradványainak genetikai vizsgálatával folytatja munkáját a Magyarságkutató Intézet (MKI) Archeogenetikai Kutatóközpontja. Béla macsói herceg genetikai vizsgálata azzal a reménnyel kecsegtet, hogy IV. Béla számos gyermekének a genetikai meghatározásához további támpontokat lehet nyerni.
2024.03.22.
Megelevenedő fehérvári múlt a Hosszú-temetőben
A csendes, őszi temetőben a sírok között sétálva családi történeteken keresztül idézte meg a magyar történelem és Székesfehérvár múltjának egy-egy pillanatát Poklosi Péter. A Székesfehérvári Városszépítő és -Védő Egyesület elnöke jól ismeri a Hosszú-temető sírjait. Évtizedek óta dolgozik azon lelkes segítőivel, hogy minél több sírkövet mentsenek meg az enyészettől. A felújítások mellett gondozzák a sírkertet.
A kétórás séta során kereskedők, gyógyszerészek, orvosok, honvédek, egyházi személyek, egykor a város életét irányító tisztviselők élete elevenedett meg. A résztvevők hallhattak történetet Greizinger Ivánról, a budapesti Szent Rókus Kórház alorvosáról, aki tehetséges komponista volt, 121 zenemű szerzője; a Heckenast-család síremléke előtt a fehérvári nyomdászokról, Czetli Mihály asztalosmesterről, akinek a Rác utcában álló házának emlékét az ecetfák még ma is őrzik. Poklosi Péter arról is beszélt, hogy egy elhanyagolt, régi síremlék helyreállítása milyen szerteágazó munkával jár: a levéltári kutatómunkán túl a leszármazottak megkeresése, a restaurálás során az alapanyag beszerzése, a feliratok vésése, színezése. A Hosszú-temető sírjainak rendezése folyamatosan zajlik, az újabb és újabb feladatok teljesítésében a fehérvári középiskolások is bekapcsolódhatnak: a Tóparti gimnázium, a Széchenyi és a Deák technikum diákjai az 50 órás önkéntes szolgálatot teljesítik, és bizony vannak, akik ezt követően is visszajárnak. A koraőszi séta hamarosan hallható lesz az ÖKK Posdcast sorozatában.