-
Középkori Fehérvár lengyel szemmel
Március 19-én, csütörtökön 17 órától kezdődik Teiszler Éva: A középkori Székesfehérvár lengyel szemmel című könyvének bemutatója a Városháza Dísztermében. A Siklósi Gyula Várostörténeti Kutatóközpont kiadványaként megjelenő kötet a városunkban is megfordult 15. századi lengyel történetíró, Jan Długosz Székesfehérvárról szóló leírásait tartalmazza.
2026.03.16. -
Városrészi címerek
Március 12-én csütörtökön 17 órától az Öreghegyi Közösségi Házban folytatódik a városrészek címerei sorozat. Szászi József címertan-kutató előadásán közelebb kerülünk Székesfehérvár városrészeinek történetéhez és jelképrendszeréhez.
2026.03.11. -
Szőgyény-Marich Júlia, a példás jótevő
Mintegy ezer fős tömeg gyűlt össze 1929. december 9-én a Szent Imre templom előtt. Azért jöttek, hogy részt vegyenek egy emléktábla avatásán, felidézve, mi mindent tett városáért ez a jólelkű nemes hölgy, Szőgyény-Marich Júlia.
2026.03.08. -
Ki volt Pollermann Pál?
A székesfehérvári Gille Sándor fényképhagyatéka 2023 óta kutatható az interneten az örökösök jóvoltából. Felvételei várostörténeti szempontból is értékesek, felkeltik az érdeklődők figyelmét. Ebből egy különleges témát emelünk most ki: Pollermann Pál műlépgyáros munkásságát.
2026.03.03.
Harminc éve vonult ki a szovjet hadsereg - utcatárlat az Országzászló téren
Az Országzászló téren látható kiállítás 1944-től 1991-ig mutatja be a szovjet megszállás időszakát, az azzal összefüggő történéseket. A képek olyan témákat is érintenek, mint a „malenkij robot” vagy a GULAG, felidézik az 1956-os forradalom időszakát, bemutatják a végleges kivonulást. A Székesfehérvári Közösségi és Kulturális Központ által szervezett utcakiállítás Sinka Jenő, az 1956-os Magyar Szabadságharcosok Világszövetségének Fejér megyei elnöke által összeállított tárlat alapján készült, amelyet korábban több alkalommal is láthattak már a székesfehérváriak. A kiállítást a 30. évfordulón utcakiállítás formájában valósította meg az intézmény, hogy minél többen – a védettségi igazolvánnyal nem rendelkezők is – láthassák.
Magyarország területét 1991. június 19-én hagyta el az utolsó idegen megszálló katona. Ez a nap történelmi fordulópont, hiszen 1944. március 19., a német megszállás óta először nem állomásozott idegen katona magyar földön. A rendszerváltozáskor megindult tárgyalások nyomán az első alakulat 1989. április 25-én indult el a Szovjetunió felé. Az 1990. március 10-én Moszkvában megkötött magyar-szovjet kormányközi egyezmény 1991. június 30-át rögzítette a kivonulás befejezéseként, a szovjet alakulatok távozása azonban a tervezettnél két héttel hamarabb megtörtént.
A szovjet katonák 340 telephelyet, hatezer épületet és hétezer lakást ürítettek ki. Összesen 1547 vonatszerelvény, több mint 34 ezer vagon szállította el a Déli Hadseregcsoport felszereléseit, több mint 100 ezer szovjet állampolgár távozott Magyarországról: ennek mintegy fele katona, fele pedig polgári alkalmazott és családtag volt.