-
Névadók nyomában Fehérváron
Bárhol járunk az országban, minden településnek van főutcája, de az elnevezésük sokféle lehet. A hazai névadók között a legnépszerűbb Kossuth Lajos, akiről – teljes vagy csak családnevét felhasználva – mintegy 3300 közterületet neveztek el. Történelmi személyiségek nevét viselő utcákból, terekből Székesfehérváron sincs hiány, de a város a helyi kötődésű jeles személyek emlékét is élénken őrzi ilyen formában.
2026.09.16. -
Kis irodalmi séta
Székesfehérvár történetében a kultúra, így az irodalom is fontos helyet foglal el. A város számos írónak, költőnek adott otthont. Néhányan heteket, mások hónapokat, sőt, éveket töltöttek itt. Egyesek életük jelentős részét a városban élték le. Emléküket ma táblák és szobrok, sőt, utca- és térneveink is őrzik.
2026.09.12. -
Varkocs emlékére
Csendes koszorúzást tartottak csütörtökön délelőtt Székesfehérvár Belvárosában Varkocs György tiszteletére. Székesfehérvár hős várkapitánya 1543. szeptember 3-án, a törökök ellen vívott küzdelemben vesztette életét.
2026.09.03. -
Székesfehérvár bölcsőtől a sírig - 1031. szeptember 2-án hunyt el Szent Imre herceg
Az Intelmekben testet öltő atyai gondoskodás dacára a „legfőbb hatalom” másként döntött: István királynak, az apának meg kellett érnie felnőtt fia elvesztését is. Imre herceg 1031. szeptember 2-án halt meg.
2026.09.02.
Harminc éve vonult ki a szovjet hadsereg - utcatárlat az Országzászló téren
Az Országzászló téren látható kiállítás 1944-től 1991-ig mutatja be a szovjet megszállás időszakát, az azzal összefüggő történéseket. A képek olyan témákat is érintenek, mint a „malenkij robot” vagy a GULAG, felidézik az 1956-os forradalom időszakát, bemutatják a végleges kivonulást. A Székesfehérvári Közösségi és Kulturális Központ által szervezett utcakiállítás Sinka Jenő, az 1956-os Magyar Szabadságharcosok Világszövetségének Fejér megyei elnöke által összeállított tárlat alapján készült, amelyet korábban több alkalommal is láthattak már a székesfehérváriak. A kiállítást a 30. évfordulón utcakiállítás formájában valósította meg az intézmény, hogy minél többen – a védettségi igazolvánnyal nem rendelkezők is – láthassák.
Magyarország területét 1991. június 19-én hagyta el az utolsó idegen megszálló katona. Ez a nap történelmi fordulópont, hiszen 1944. március 19., a német megszállás óta először nem állomásozott idegen katona magyar földön. A rendszerváltozáskor megindult tárgyalások nyomán az első alakulat 1989. április 25-én indult el a Szovjetunió felé. Az 1990. március 10-én Moszkvában megkötött magyar-szovjet kormányközi egyezmény 1991. június 30-át rögzítette a kivonulás befejezéseként, a szovjet alakulatok távozása azonban a tervezettnél két héttel hamarabb megtörtént.
A szovjet katonák 340 telephelyet, hatezer épületet és hétezer lakást ürítettek ki. Összesen 1547 vonatszerelvény, több mint 34 ezer vagon szállította el a Déli Hadseregcsoport felszereléseit, több mint 100 ezer szovjet állampolgár távozott Magyarországról: ennek mintegy fele katona, fele pedig polgári alkalmazott és családtag volt.