Emlékezetes régiek – régiekről emlékezők – bemutatták Szabados György új tanulmánykötetét

A Hiemer-házban mutatták be pénteken Szabados György „Emlékezetes régiek – régiekről emlékezők – történelmi és historiográfiai tanulmányok az Árpád korról” című új kötetét. Ezzel a kiadvánnyal egy új, tudományos sorozatot indított útjára a Siklósi Gyula Várostörténeti Kutatóközpont. 
2022.06.17. 22:00 |
Emlékezetes régiek – régiekről emlékezők – bemutatták Szabados György új tanulmánykötetét

A kötet Szabados György válogatott történelmi és historiográfiai tanulmányain keresztül vezeti be az olvasókat a IX–XIII. századi magyar múlt és a rá vonatkozó emlékezet egy-egy fejezetébe. A tudományos írások közül van, amelyik tavaly készült, de akad olyan is, amelynek első kidolgozása közel 20 éve történt.

A szerző a bevezetőben jegyzi, hogy egyetlen írását sem illesztette be a kötetbe változatlan formában, hanem ismereteinek bővülése vagy a hiányosságok kiköszörülése okán módosította a korábban leírtakat, így a tanulmánykötet szövegei a 2021. évi tudását tükrözik.

Az eseményen Kulcsár Mihály, a Kutatóközpont igazgatója, dr. Cser-Palkovics András polgármester és Takács Miklós DSc régész, egyetemi tanár mutatta be, illetve méltatta a munkát.

A Siklósi Gyula Várostörténeti Kutatóközpont gondozásában megjelent tanulmánykötetet a Hiemer-ház Báltermében mutatták be pénteken. Kulcsár Mihály igazgató bevezetőjében elmondta: egy intézmény és egy tudományos kutató életében is nagy eredmény egy új kiadvány megjelenése. A 16 tanulmányból álló kötettel egy új, tudományos sorozatot indít a Kutatóközpont.

Azért hoztuk létre a Kutatóközpontot, hogy ápoljuk Siklósi Gyula emlékét, szellemiségét, és ilyen típusú tanulmánykötetek megjelentetésével bizonyítsuk, hogy nagyon komoly szakmai munka folyik a város történelme vonatkozásában.” – hangsúlyozta köszöntőjében dr. Cser-Palkovics András polgármester. Hozzátette, fontos megbecsülnünk azokat az embereket, akik tudományos alapossággal gondozzák Székesfehérvár történelmét, feldolgozzák egy-egy fejezetét, majd nyilvánosságra hozzák a munkáikat. Forgathatóvá teszik a köteteket a szakmának és azoknak is, akik lokálpatriótaként fogékonyak a város történelmére, történetére.

A kötetet és annak szerzőjét Takács Miklós, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem – Bölcsészettudományi Kar – Régészettudományi Intézet egyetemi tanára méltatta. Elmondta: az 51 éves Szabados György tudományos publikációs listáján 156 tétel szerepel, ami igen magas szám. A sokat író történész számos új meglátással jelentkezik a munkáiban, hatásosan érvel, és az érveit hatásosan meg is védi, szakmai hozzászólásaira az igényesség mellett a humor és a fiatalos lendület egyaránt jellemző. A tanulmánykötetek minden esetben a kutató egy-egy munkásságát zárják le, ezért is fontos a most megjelent kiadvány.

A tanulmánykötetet a Megyeház utca 17. szám alatti Kutatóközponton keresztül lehet igényelni.

Várostörténet

  1. 674 éve történt

    Az I. (Nagy) Lajos király 1351. évi törvényeként is ismert cikkelyek számos más ponton kiegészítették II. András Aranybulláját. Ezek közül az ősiség rögzítése mellett – amely egészen 1848-ig szabályozta a magyar öröklési rendszert – a kilenced beszedésének kötelezettsége és a pallosjog – egyébként már szintén évtizedekkel korábban meglévő – gyakorlatának írásba foglalása a legismertebbek.

    2025.12.11.
  2. Zsigmond király halála

    Luxemburgi Zsigmond IV. Károly német-római császár (1355–1378) negyedik feleségétől, Pomerániai Erzsébettől származó fia volt. Károly császár négy házassága igen termékenynek bizonyult. Öt leánya és hét fia született, de az utóbbiak közül mindössze hárman érték meg a felnőtt kort.

    2025.12.09.
  3. Városismereti séta

    A Siklósi Gyula Várostörténeti Kutatóközpont városismereti sétasorozatának ez évi utolsó alkalmára invitálja az érdeklődőket. Az idei év utolsó sétája 2025. december 11-én, csütörtökön 14 órakor indul az Országalmától. Az adventi hangulatba illeszkedő tematikájú séta során a résztvevők két, egykor rendházként működő épületet látogathatnak meg. 

    2025.12.07.
  4. A koronázó bazilika titkai

    A Városháza Dísztermében mutatták be Szabó Zoltán építészettörténész koronázó bazilikáról szóló két újabb kötetét, melyek témáját egyrészt az egykori bazilikában megtalált uralkodói, főnemesi és egyházi sírok, másrészt a középkori földrengések, fehérvári tűzvészek, illetve a koronázó templom átépítésének összefüggései adják.

    2025.12.04.