-
Kotsis Iván fehérvári épületei
Amikor a székesfehérvári városvezetés, élén Csitáry G. Emil polgármesterrel, az 1930-as évek elején több évtizednyi huzavona után elhatározta a Városháza bővítését, a két fiatal építész, Molnár Tibor és Schmidl Ferenc nagy lelkesedéssel fogadták a feladatot. Azt azonban tudták, hogy a munkálatok megtervezéséhez egy nagy tapasztalattal bíró szaktekintélyre van szükség, aki a tudása mellett a nevét is adja a vállalkozáshoz.
2026.08.10. -
„Mondd el fiaidnak!”
A Várkörút és a Rákóczi utca kereszteződésében egy nagy fekete kőtábla emlékeztet az egykori zsinagógára és az 1944-ben elhurcolt zsidóságra. Ha a helyi izraelita közösségről van szó, a legtöbben a vészkorszakot és az azt közvetlenül megelőző éveket idézik fel. Talán azért, mert nem ismerik a korábbi időket, mint ahogy sokan azt sem tudják: ma is létezik hitközség a városban.
2026.08.06. -
A hajdani öreghegyi nyaralókról
Az egykori Fiskális dűlő az Öreghegy, a város legrégebbi szőlőhegyének kapuja. Nevét arról kapta, hogy présházas telkeit többnyire városi tisztviselők, hivatalnokok vásárolták meg, amelyeken kisebb-nagyobb szőlőhegyi lakokat, több esetben neves építészek által tervezett villákat építtettek, kereszteket és más emlékeket emeltek. A környéket egy rövidebb sétával bejárva számos érdekességre bukkanhatunk.
2026.08.02. -
Királykúton a makett
Mostantól a Királykút Emlékházban nézhető meg az egykori székesfehérvári koronázóbazilika 1:75 méretarányú makettje. A hatalmas templom 12. századi állapotát bemutató – még 2013-ban készített – modellt a Fejér Szövetség ajándékozta Székesfehérvárnak. Az épületrekonstrukciót Földi Zoltán önkormányzati képviselő vette át csütörtökön.
2026.07.30.
Egy templommal arrébb? – 789 éve koronázták meg IV. Béla királyt Fehérváron
1235. szeptember 21-én, harminc év és négy hónapnyi uralkodás után II. András is megtért őseihez. Elsőszülött fia, IV. Béla (1235–1270) fejére október 14-én helyezte a Szent Koronát Székesfehérvárott Róbert esztergomi érsek.
A temetési és a koronázási szertartás között eltelt idő hosszúságát nem trónviszály okozta, hanem az, hogy II. András végső nyughelye Székesfehérvártól távol, a temesközi Egres ciszterci monostora lett: oda temették András második felesége, Jolánta mellé, és onnan valóban nem lehetett néhány nap alatt Székesfehérvárra visszaérni.
A koronázás helyszínéről azonban olyan meglepő tudósítást olvasni a Képes Krónika kódexében, amit nem lehet könnyen magyarázni. „Utána [II. András után] negyedik Bélát koronázták királlyá október tizennegyedikén, azon a vasárnapon, amikor azt éneklik, hogy »Adj Uram Békét«, Fehérvárott, Szent Péter székesegyházában, amit ő szentelt föl.” Létezik, hogy IV. Béla szakított minden királyelődje hagyományával és nem a Szűz Mária Bazilikában ment végbe az ünnepi szertartás? Ezt két megfontolásból sem tarthatjuk hihetőnek. Elsősorban azért nem, mert IV. Béla kifejezetten egy konzervatív fordulatot akart végrehajtani, amit az is bizonyít, hogy példaképéül névadó nagyapját III. (Nagy) Béla királyt választotta és országát éppen a III. Béla-kori állapotokba akarta visszavezetni; márpedig egy ízig-vérig konzervatív beállítottságú uralkodó éppenséggel nem formabontó módon teszi meg országlása első, ünnepélyes és jelkép erejű lépését!
Másodsorban azért sem hihető, hogy nem a bazilikában celebrálták a szertartást, mert IV. Bélát 1214-ben apja már megkoronáztatta és huszonegyéves várakozás után annál értékesebb lehetett számára az a lehetőség, hogy végre kiléphet (nem túl hőn szeretett) apja és annak (kifejezetten gyűlölt) kegyencei árnyékából; tényleges egyeduralmának kezdetét aligha helyezte volna eggyel kevésbé előkelő helyszínre, mint a Szűz Mária Bazilika.
A krónika tudósításából ezért csak annyit lehet elfogadni, hogy miután felszentelték a Szent Péter székesegyházat, IV. Béla a felszentelés nyomatékosításául ott is elvégeztette, megismételtette koronázásának szertartását.
Az írást Szabados György, a Siklósi Gyula Várostörténeti Kutatóközpont történész munkatársa készítette.