2. Várostörténet

Tudta, hogy Drugeth Fülöp, I. Károly nádora is a székesfehérvári királyi bazilikában nyugszik?

A székesfehérvári királyi bazilika amellett, hogy a mindenkori uralkodó koronázásának helyszíne volt a város török általi elfoglalásáig, több Árpád-házi, valamint vegyes-házi királyunk temetkezett ide, általában hozzátartozóival együtt.
2020.05.25. 16:49 |
Tudta, hogy Drugeth Fülöp, I. Károly nádora is a székesfehérvári királyi bazilikában nyugszik?

A bazilikában azonban nem csak a királyi ház tagjai találtak örök nyugodalmat. Írott források tanúsága szerint uralkodóink egyes főpapokat vagy bárókat abban a kegyben részesítettek, hogy engedélyezték számukra a bazilikában való temetkezést. Így tudjuk biztosan, hogy többek között pl. Lombard Péter spalatoi érsek (1161–1165), Ozorai Pipo Fejér megyei ispán (1408–1413) és szörényi bán (1408), vagy Rozgonyi István Fejér megyei (1425–1439) és temesi (1427–1438) ispán földi maradványai itt keresendők.

A névsort régészeti leletek segítségével is bővíthetjük. Sírkőmaradványa alapján bizonyosan itt nyugszik Bodó Miklós egykori fehérvári prépost (1444–1474), valamint Stiborci Stibor erdélyi vajda (1409–1414) és Marcali Miklós erdélyi vajda (1401–1403) is.

Az 1936. évi régészeti feltárások alkalmával a székesfehérvári királyi bazilika apszisának északi végződésétől Nyugatra előkerült egy aranyból készített, kőbetétes fejesgyűrű, amit a rajta lévő ábrázolás és felirat (Sigillum Philippi palatini) segítségével Drugeth Fülöp nádor (1323–1327) gyűrűjeként azonosítottak. A lelet alapján valószínűsíthető, hogy Drugeth nádort is a bazilikában temették el.

Az írást Teiszler Éva, a Siklósi Gyula Várostörténeti Kutatóközpont történész munkatársa készítette

Várostörténet

Összes

  1. Ötvenöt éve zárt be a Fekete Sas Patika a Fő utcán

    1971. május 17-én zárt be a Fekete Sas Patika, majd rá négy évre nyitott újra akkor már patikamúzeumként. Ma a Fekete Sas Patikamúzeum az egyik leglátogatottabb kiállítóhelye a Szent István Király Múzeumnak, egy valódi kis ékszerdoboz Fehérvár belvárosában.

    2026.05.18.

  2. A Hübner építészdinasztiáról

    Városunk történetében vannak gyakran visszatérő nevek, sokszor emlegetett családok. Közéjük tartoznak Hübnerék is, akiknek négy nemzedéke is Fehérvár jelesei közé tartozott, noha nem mindegyikük élt itt. A szabadságharcos haleszi vértanú András unokaöccsének, Nándornak, az ő fiának, Jenőnek, valamint unokájának, Tibornak számos épületet köszönhetünk.

    2026.05.10.

  3. 85 éves idén a Köfém

    Éppen száz esztendeje, 1926-ban indult meg a bauxit kitermelése a gánti bányában. 1938-ban Ajka mellett, majd Mosonmagyaróváron timföldgyárat, Csepelen kohót, Kőbányán feldolgozó üzemet építettek. Kincsesbányán 1942-ben kezdődött a földalatti termelés. Közben a székesfehérvári Ráchegyen egy új üzem alapjait rakták le.

    2026.05.01.

  4. Penteléről a vármegye élére

    120 évvel ezelőtt fontos változás történt Fejér vármegye életében: 1906. április 21-én gróf Széchényi Viktor lett az új főispán. A sárpentelei birtokos nem akármilyen ősöktől származott, hiszen a Nemzeti Múzeum alapítója, gróf Széchényi Ferenc dédunokájaként oldalági felmenői között tudhatta a legnagyobb magyart, Széchenyi Istvánt.

    2026.04.27.