-
Ez maradt 81 éve a háború után
A német csapatok 1945. március 22-én kezdték meg visszavonulásukat Székesfehérvár térségéből. Bár a város másnap hivatalosan is „felszabadult”, az élet sosem tért vissza a régi kerékvágásba. A romok eltakarítása még évekig tartott, a háborús sebek azóta sem gyógyulnak.
2026.03.22. -
Lengyel krónikás Fehérvárról
A középkori Székesfehérvár lengyel szemmel című kötetet mutatták be csütörtökön délután a Városháza Dísztermében. A Siklósi Gyula Várostörténeti Kutatóközpont Regia Civitas tudományos sorozatának második kötete a XV. században élt Jan Długosz Székesfehérvárról szóló leírásait tartalmazza.
2026.03.19. -
Középkori Fehérvár lengyel szemmel
Március 19-én, csütörtökön 17 órától kezdődik Teiszler Éva: A középkori Székesfehérvár lengyel szemmel című könyvének bemutatója a Városháza Dísztermében. A Siklósi Gyula Várostörténeti Kutatóközpont kiadványaként megjelenő kötet a városunkban is megfordult 15. századi lengyel történetíró, Jan Długosz Székesfehérvárról szóló leírásait tartalmazza.
2026.03.16. -
Városrészi címerek
Március 12-én csütörtökön 17 órától az Öreghegyi Közösségi Házban folytatódik a városrészek címerei sorozat. Szászi József címertan-kutató előadásán közelebb kerülünk Székesfehérvár városrészeinek történetéhez és jelképrendszeréhez.
2026.03.11.
Tudta, hogy Drugeth Fülöp, I. Károly nádora is a székesfehérvári királyi bazilikában nyugszik?
A bazilikában azonban nem csak a királyi ház tagjai találtak örök nyugodalmat. Írott források tanúsága szerint uralkodóink egyes főpapokat vagy bárókat abban a kegyben részesítettek, hogy engedélyezték számukra a bazilikában való temetkezést. Így tudjuk biztosan, hogy többek között pl. Lombard Péter spalatoi érsek (1161–1165), Ozorai Pipo Fejér megyei ispán (1408–1413) és szörényi bán (1408), vagy Rozgonyi István Fejér megyei (1425–1439) és temesi (1427–1438) ispán földi maradványai itt keresendők.
A névsort régészeti leletek segítségével is bővíthetjük. Sírkőmaradványa alapján bizonyosan itt nyugszik Bodó Miklós egykori fehérvári prépost (1444–1474), valamint Stiborci Stibor erdélyi vajda (1409–1414) és Marcali Miklós erdélyi vajda (1401–1403) is.
Az 1936. évi régészeti feltárások alkalmával a székesfehérvári királyi bazilika apszisának északi végződésétől Nyugatra előkerült egy aranyból készített, kőbetétes fejesgyűrű, amit a rajta lévő ábrázolás és felirat (Sigillum Philippi palatini) segítségével Drugeth Fülöp nádor (1323–1327) gyűrűjeként azonosítottak. A lelet alapján valószínűsíthető, hogy Drugeth nádort is a bazilikában temették el.
Az írást Teiszler Éva, a Siklósi Gyula Várostörténeti Kutatóközpont történész munkatársa készítette
