2. Várostörténet

Tudta, hogy Drugeth Fülöp, I. Károly nádora is a székesfehérvári királyi bazilikában nyugszik?

A székesfehérvári királyi bazilika amellett, hogy a mindenkori uralkodó koronázásának helyszíne volt a város török általi elfoglalásáig, több Árpád-házi, valamint vegyes-házi királyunk temetkezett ide, általában hozzátartozóival együtt.
2020.05.25. 16:49 |
Tudta, hogy Drugeth Fülöp, I. Károly nádora is a székesfehérvári királyi bazilikában nyugszik?

A bazilikában azonban nem csak a királyi ház tagjai találtak örök nyugodalmat. Írott források tanúsága szerint uralkodóink egyes főpapokat vagy bárókat abban a kegyben részesítettek, hogy engedélyezték számukra a bazilikában való temetkezést. Így tudjuk biztosan, hogy többek között pl. Lombard Péter spalatoi érsek (1161–1165), Ozorai Pipo Fejér megyei ispán (1408–1413) és szörényi bán (1408), vagy Rozgonyi István Fejér megyei (1425–1439) és temesi (1427–1438) ispán földi maradványai itt keresendők.

A névsort régészeti leletek segítségével is bővíthetjük. Sírkőmaradványa alapján bizonyosan itt nyugszik Bodó Miklós egykori fehérvári prépost (1444–1474), valamint Stiborci Stibor erdélyi vajda (1409–1414) és Marcali Miklós erdélyi vajda (1401–1403) is.

Az 1936. évi régészeti feltárások alkalmával a székesfehérvári királyi bazilika apszisának északi végződésétől Nyugatra előkerült egy aranyból készített, kőbetétes fejesgyűrű, amit a rajta lévő ábrázolás és felirat (Sigillum Philippi palatini) segítségével Drugeth Fülöp nádor (1323–1327) gyűrűjeként azonosítottak. A lelet alapján valószínűsíthető, hogy Drugeth nádort is a bazilikában temették el.

Az írást Teiszler Éva, a Siklósi Gyula Várostörténeti Kutatóközpont történész munkatársa készítette

Várostörténet

Összes

  1. A Székesfehérvári Országos Királyi Javítóintézet története - könyvbemutató február 12-én

    A Székesfehérvári Országos Királyi Javítóintézet történetét dolgozza fel az a kötet, melyet a Prohászka-templom plébániájának közösségi terében mutatnak be február 12-én 17.30 órai kezdettel. 

    2026.02.11.

  2. Shvoy püspök meghurcolása

    Shvoy Lajost szervezőtehetségét honorálva nevezte ki XI. Piusz pápa 1927. június 20-án székesfehérvári püspökké. Hívei szerették és tisztelték, amiért püspökként is plébánosi egyszerűséggel fordult feléjük. Ezért is döbbentett meg mindenkit az eset, amikor pontosan 80 évvel ezelőtt, 1945. február 8-án, elhurcolták a nyilasok, miután megtagadta nekik, hogy hálaadó istentiszteletet mutasson be.

    2026.02.08.

  3. Jajkiáltások a földi pokolból

    Akik átélték az 1919-es román megszállást, reménykedtek abban, hogy Székesfehérvár többé nem kerül idegen kézre. Ez a remény 1944-ben a Vörös Hadsereg előrenyomulásával egyre halványabban pislákolt. Aztán december 22-én megérkeztek a szovjet katonák, iszonyatos pusztítást zúdítva a városra.

    2026.02.06.

  4. 910 éve hunyt el Könyves Kálmán

    Kegyelem és kegyetlenség, követés és megújítás jellemezte személyiségét és uralkodását. Korának egyik legműveltebb alakja volt. Az általa létrehozott magyar-horvát államközösség 816 éven keresztül állt fenn. A bosszúálló emlékezet ravasz nyomorékká torzította alakját, de száz év múltán már szent királyaink közé is sorolták. 

    2026.02.03.