Tudta, hogy Drugeth Fülöp, I. Károly nádora is a székesfehérvári királyi bazilikában nyugszik?

A székesfehérvári királyi bazilika amellett, hogy a mindenkori uralkodó koronázásának helyszíne volt a város török általi elfoglalásáig, több Árpád-házi, valamint vegyes-házi királyunk temetkezett ide, általában hozzátartozóival együtt.
2020.05.25. 16:49 |
Tudta, hogy Drugeth Fülöp, I. Károly nádora is a székesfehérvári királyi bazilikában nyugszik?

A bazilikában azonban nem csak a királyi ház tagjai találtak örök nyugodalmat. Írott források tanúsága szerint uralkodóink egyes főpapokat vagy bárókat abban a kegyben részesítettek, hogy engedélyezték számukra a bazilikában való temetkezést. Így tudjuk biztosan, hogy többek között pl. Lombard Péter spalatoi érsek (1161–1165), Ozorai Pipo Fejér megyei ispán (1408–1413) és szörényi bán (1408), vagy Rozgonyi István Fejér megyei (1425–1439) és temesi (1427–1438) ispán földi maradványai itt keresendők.

A névsort régészeti leletek segítségével is bővíthetjük. Sírkőmaradványa alapján bizonyosan itt nyugszik Bodó Miklós egykori fehérvári prépost (1444–1474), valamint Stiborci Stibor erdélyi vajda (1409–1414) és Marcali Miklós erdélyi vajda (1401–1403) is.

Az 1936. évi régészeti feltárások alkalmával a székesfehérvári királyi bazilika apszisának északi végződésétől Nyugatra előkerült egy aranyból készített, kőbetétes fejesgyűrű, amit a rajta lévő ábrázolás és felirat (Sigillum Philippi palatini) segítségével Drugeth Fülöp nádor (1323–1327) gyűrűjeként azonosítottak. A lelet alapján valószínűsíthető, hogy Drugeth nádort is a bazilikában temették el.

Az írást Teiszler Éva, a Siklósi Gyula Várostörténeti Kutatóközpont történész munkatársa készítette

Várostörténet

  1. Orvos és történetíró – Dr. Lauschmann Gyula, városának szerelmese

    Székesfehérvár régmúltja mindig is a helyi értelmiség érdeklődésének középpontjában állt, de a várostörténeti kutatások igazán a 19. század második felében kaptak lendületet. Csapó Kálmán 1861-ben adta ki a legkorábbi időktől induló kis könyvét, amelyet három évtizeddel később egy orvos fiatalember, bizonyos dr. Lauschmann Gyula történeti tárgyú írásai és előadásai követtek.

    2026.07.27.
  2. 736 éve, 1290. július 23-án koronázták meg az utolsó Árpád-házi királyt, III. Andrást

    II. András király (1205–1235) 1234 májusában vette nőül utolsó, harmadik feleségét, Estei Beatrixet. A királyné nem sokkal a király halála előtt lett állapotos, udvari körökben azonban azt rebesgették, hogy nem az idősödő király, hanem Apod fia Dénes nádor (1231–1234) gyermekét hordja a szíve alatt.

    2026.07.23.
  3. Fedezze fel Székesfehérvár múltját

    Székesfehérvár történelme évszázadokon át formálta nemcsak a várost, hanem az egész országot. A város múltja számtalan izgalmas történetet, különleges helyszínt és kevésbé ismert érdekességet rejt, amelyek ma is ott élnek utcáinkban, épületeinkben és köztereinken.A Várostörténeti írásokat ITT találja!

    2026.07.21.
  4. 684 éve koronázták I. Nagy Lajost

    I. Károly király 1342. július 16-án bekövetkezett halála, majd uralkodóhoz méltó temetése után (1342. július 19. Székesfehérvár, Nagyboldogasszony-bazilika) fia, Lajos herceg lépett a magyar trónra. Az ifjú király tényleg ideális körülmények között lépett trónra: az államkincstár dugig volt az apja uralkodása alatt föltárt nemesfémbányák jövedelmeiből, belső ellenzék lényegében nem létezett, érdemi külső ellenség pedig nem fenyegette az ország határait. 

    2026.07.21.