2. Várostörténet

Tudta, hogy Drugeth Fülöp, I. Károly nádora is a székesfehérvári királyi bazilikában nyugszik?

A székesfehérvári királyi bazilika amellett, hogy a mindenkori uralkodó koronázásának helyszíne volt a város török általi elfoglalásáig, több Árpád-házi, valamint vegyes-házi királyunk temetkezett ide, általában hozzátartozóival együtt.
2020.05.25. 16:49 |
Tudta, hogy Drugeth Fülöp, I. Károly nádora is a székesfehérvári királyi bazilikában nyugszik?

A bazilikában azonban nem csak a királyi ház tagjai találtak örök nyugodalmat. Írott források tanúsága szerint uralkodóink egyes főpapokat vagy bárókat abban a kegyben részesítettek, hogy engedélyezték számukra a bazilikában való temetkezést. Így tudjuk biztosan, hogy többek között pl. Lombard Péter spalatoi érsek (1161–1165), Ozorai Pipo Fejér megyei ispán (1408–1413) és szörényi bán (1408), vagy Rozgonyi István Fejér megyei (1425–1439) és temesi (1427–1438) ispán földi maradványai itt keresendők.

A névsort régészeti leletek segítségével is bővíthetjük. Sírkőmaradványa alapján bizonyosan itt nyugszik Bodó Miklós egykori fehérvári prépost (1444–1474), valamint Stiborci Stibor erdélyi vajda (1409–1414) és Marcali Miklós erdélyi vajda (1401–1403) is.

Az 1936. évi régészeti feltárások alkalmával a székesfehérvári királyi bazilika apszisának északi végződésétől Nyugatra előkerült egy aranyból készített, kőbetétes fejesgyűrű, amit a rajta lévő ábrázolás és felirat (Sigillum Philippi palatini) segítségével Drugeth Fülöp nádor (1323–1327) gyűrűjeként azonosítottak. A lelet alapján valószínűsíthető, hogy Drugeth nádort is a bazilikában temették el.

Az írást Teiszler Éva, a Siklósi Gyula Várostörténeti Kutatóközpont történész munkatársa készítette

Várostörténet

Összes

  1. Az utolsó magyar születésű király

    1526-ban ezen a napon koronázták királlyá Szapolyai Jánost Székesfehérváron, miután november 5-én az országgyűlés királlyá választotta. 1514-ben Szapolyai János verte le Temesvárnál a parasztfelkelést és Dózsa Györgyöt alvezéreivel együtt kegyetlen kínzások közt kivégeztette. 1526-ban pedig Szolimán szultán támadásakor az erdélyi hadakkal elindult, de a Mohácsi csatába nem érkezett meg.

    2026.11.11.

  2. 500 éve temették el II. Lajost

    A török elleni küzdelemben a középkori Magyar Királyság két uralkodóját veszítette el: 1444. november 10-én hunyt el a várnai csatában az akkor húsz éves I. Ulászló magyar király (1440–1444), majd 1526. augusztus 29-én az ugyancsak huszadik életévében járó II. Lajos (1516–1526) Mohácsnál.

    2026.11.10.

  3. Felsővárosi történelem

    Székesfehérváron a török alóli felszabadítás a legnagyobb pusztítást a Budai külvárosban tette: a blokád és a hadműveletek is menekülésre késztették a lakosságot. Ezzel kapcsolatos az 1686-os nagy tűzvész. A Rákóczi-féle felkelés idején kezdett újjátelepülni főként a környék uradalmaiból származó jobbágyokkal, de a harcok során hamarosan felégették, s 1712-ben a tanács lebonttatta a rebellis időkben felhúzott földkunyhókat.

    2026.11.09.

  4. Kovács Jenőre emlékeztek

    Tíz évvel ezelőtt hunyt el Kovács Jenő, Székesfehérvár köztiszteletben álló, kedvelt órásmestere, akinek munkáját lépten-nyomon őrzi a Belváros. Családjának tagjai, barátai, tisztelői rá emlékeztek vasárnap este a Kossuth udvarban. Az ünnepségen Spányi Antal megyés püspök és dr. Cser-Palkovics András polgármester idézte fel a mester alakját, városgyarapító munkásságát.

    2026.11.08.