-
A Székesfehérvári Országos Királyi Javítóintézet története - könyvbemutató február 12-én
A Székesfehérvári Országos Királyi Javítóintézet történetét dolgozza fel az a kötet, melyet a Prohászka-templom plébániájának közösségi terében mutatnak be február 12-én 17.30 órai kezdettel.
2026.02.11. -
Shvoy püspök meghurcolása
Shvoy Lajost szervezőtehetségét honorálva nevezte ki XI. Piusz pápa 1927. június 20-án székesfehérvári püspökké. Hívei szerették és tisztelték, amiért püspökként is plébánosi egyszerűséggel fordult feléjük. Ezért is döbbentett meg mindenkit az eset, amikor pontosan 80 évvel ezelőtt, 1945. február 8-án, elhurcolták a nyilasok, miután megtagadta nekik, hogy hálaadó istentiszteletet mutasson be.
2026.02.08. -
Jajkiáltások a földi pokolból
Akik átélték az 1919-es román megszállást, reménykedtek abban, hogy Székesfehérvár többé nem kerül idegen kézre. Ez a remény 1944-ben a Vörös Hadsereg előrenyomulásával egyre halványabban pislákolt. Aztán december 22-én megérkeztek a szovjet katonák, iszonyatos pusztítást zúdítva a városra.
2026.02.06. -
910 éve hunyt el Könyves Kálmán
Kegyelem és kegyetlenség, követés és megújítás jellemezte személyiségét és uralkodását. Korának egyik legműveltebb alakja volt. Az általa létrehozott magyar-horvát államközösség 816 éven keresztül állt fenn. A bosszúálló emlékezet ravasz nyomorékká torzította alakját, de száz év múltán már szent királyaink közé is sorolták.
2026.02.03.
A Rácbányában folytatódik augusztus 5-én a városismereti séta
A Rácbányában folytatódik a „A hely, ahol élünk” városismereti séta. A Cselekvő Fehérvár program keretében augusztus 5-én, csütörtökön 17 órakor induló programot Sajtos Klára a Gyöngyvirág Természetbarát Egyesület tagja és Váczi Márk történész, városkutató vezeti. A program mindenki számára ingyenes!
2021.07.30. 15:22 |
Az 1900-as évek elején még a Rácbányából fejtették ki a ház-, valamint az útalapok számára a vörös gránitmurvát Székesfehérváron, majd az elhagyott kőbányából mára nagyszerű pihenőpark lett olyan telepített fafajtákkal, mint a júdásfa, fenyő, gyalogakác, nyír, alpesi aranyeső, vadgesztenye, hárs, vérszilva.
Érdekességeknek számít még a Rácbánya területén telepített alpesi aranyeső szép sárga virágzatával, vagy az vadon élő gyalogakác.
Geológiai értelemben is különleges hely a Rácbánya, hiszen a Velencei hegység egyik legnyugatibb olyan része, ahol látható a Székesfehérvár és Pázmánd között mintegy 20 km hosszúságban húzódó, Pátka és Pákozd között 7 km-re kiszélesedő, földrajzi értelemben vett őshegység.