-
A koronázó bazilika titkai
A Városháza Dísztermében mutatták be Szabó Zoltán építészettörténész koronázó bazilikáról szóló két újabb kötetét, melyek témáját egyrészt az egykori bazilikában megtalált uralkodói, főnemesi és egyházi sírok, másrészt a középkori földrengések, fehérvári tűzvészek, illetve a koronázó templom átépítésének összefüggései adják.
2025.12.04. -
Városismereti séta
A Siklósi Gyula Várostörténeti Kutatóközpont városismereti sétasorozatának ez évi utolsó alkalmára invitálja az érdeklődőket. Az idei év utolsó sétája 2025. december 11-én, csütörtökön 14 órakor indul az Országalmától. Az adventi hangulatba illeszkedő tematikájú séta során a résztvevők két, egykor rendházként működő épületet látogathatnak meg.
2025.12.04. -
Országnak nagy örömével
Első szent királyunk királlyá koronázásának 1025. évfordulójához kapcsolódóan rendezett pénteken konferenciát a Siklósi Gyula Várostörténeti Kutatóközpont és a Szent István Király Múzeum. A konferencián a legújabb kutatási eredményekről is szó esett a 11. századi városfallal, illetve a koronázó bazilika Szent István-kori építkezéseivel kapcsolatban.
2025.11.28. -
Csitáry Helytörténeti Verseny
A hagyományteremtő szándékkal rendezett Csitáry G. Emil Helytörténeti Verseny döntője a Tóparti Gimnáziumban volt. Az általános iskolai felső tagozatos tanulóknak kiírt Becsület és munka mottójú versenyt az 5-6. osztályos korcsoportban a Vörösmarty Mihály Általános Iskola 6.b csapata nyerte, míg a 7-8. osztályos korosztályban a II. Rákóczi Ferenc Magyar-Angol Két Tanítási Nyelvű Általános Iskola Nyertesek (Rákóczi 8.) fantázianevű formációja győzött.
2025.11.25.
A Rácbányában folytatódik augusztus 5-én a városismereti séta
A Rácbányában folytatódik a „A hely, ahol élünk” városismereti séta. A Cselekvő Fehérvár program keretében augusztus 5-én, csütörtökön 17 órakor induló programot Sajtos Klára a Gyöngyvirág Természetbarát Egyesület tagja és Váczi Márk történész, városkutató vezeti. A program mindenki számára ingyenes!
2021.07.30. 15:22 |
Az 1900-as évek elején még a Rácbányából fejtették ki a ház-, valamint az útalapok számára a vörös gránitmurvát Székesfehérváron, majd az elhagyott kőbányából mára nagyszerű pihenőpark lett olyan telepített fafajtákkal, mint a júdásfa, fenyő, gyalogakác, nyír, alpesi aranyeső, vadgesztenye, hárs, vérszilva.
Érdekességeknek számít még a Rácbánya területén telepített alpesi aranyeső szép sárga virágzatával, vagy az vadon élő gyalogakác.
Geológiai értelemben is különleges hely a Rácbánya, hiszen a Velencei hegység egyik legnyugatibb olyan része, ahol látható a Székesfehérvár és Pázmánd között mintegy 20 km hosszúságban húzódó, Pátka és Pákozd között 7 km-re kiszélesedő, földrajzi értelemben vett őshegység.
