-
Az utolsó magyar születésű király
1526-ban ezen a napon koronázták királlyá Szapolyai Jánost Székesfehérváron, miután november 5-én az országgyűlés királlyá választotta. 1514-ben Szapolyai János verte le Temesvárnál a parasztfelkelést és Dózsa Györgyöt alvezéreivel együtt kegyetlen kínzások közt kivégeztette. 1526-ban pedig Szolimán szultán támadásakor az erdélyi hadakkal elindult, de a Mohácsi csatába nem érkezett meg.
2026.11.11. -
500 éve temették el II. Lajost
A török elleni küzdelemben a középkori Magyar Királyság két uralkodóját veszítette el: 1444. november 10-én hunyt el a várnai csatában az akkor húsz éves I. Ulászló magyar király (1440–1444), majd 1526. augusztus 29-én az ugyancsak huszadik életévében járó II. Lajos (1516–1526) Mohácsnál.
2026.11.10. -
Felsővárosi történelem
Székesfehérváron a török alóli felszabadítás a legnagyobb pusztítást a Budai külvárosban tette: a blokád és a hadműveletek is menekülésre késztették a lakosságot. Ezzel kapcsolatos az 1686-os nagy tűzvész. A Rákóczi-féle felkelés idején kezdett újjátelepülni főként a környék uradalmaiból származó jobbágyokkal, de a harcok során hamarosan felégették, s 1712-ben a tanács lebonttatta a rebellis időkben felhúzott földkunyhókat.
2026.11.09. -
Kovács Jenőre emlékeztek
Tíz évvel ezelőtt hunyt el Kovács Jenő, Székesfehérvár köztiszteletben álló, kedvelt órásmestere, akinek munkáját lépten-nyomon őrzi a Belváros. Családjának tagjai, barátai, tisztelői rá emlékeztek vasárnap este a Kossuth udvarban. Az ünnepségen Spányi Antal megyés püspök és dr. Cser-Palkovics András polgármester idézte fel a mester alakját, városgyarapító munkásságát.
2026.11.08.
A Rácbányában folytatódik augusztus 5-én a városismereti séta
A Rácbányában folytatódik a „A hely, ahol élünk” városismereti séta. A Cselekvő Fehérvár program keretében augusztus 5-én, csütörtökön 17 órakor induló programot Sajtos Klára a Gyöngyvirág Természetbarát Egyesület tagja és Váczi Márk történész, városkutató vezeti. A program mindenki számára ingyenes!
2021.07.30. 15:22 |
Az 1900-as évek elején még a Rácbányából fejtették ki a ház-, valamint az útalapok számára a vörös gránitmurvát Székesfehérváron, majd az elhagyott kőbányából mára nagyszerű pihenőpark lett olyan telepített fafajtákkal, mint a júdásfa, fenyő, gyalogakác, nyír, alpesi aranyeső, vadgesztenye, hárs, vérszilva.
Érdekességeknek számít még a Rácbánya területén telepített alpesi aranyeső szép sárga virágzatával, vagy az vadon élő gyalogakác.
Geológiai értelemben is különleges hely a Rácbánya, hiszen a Velencei hegység egyik legnyugatibb olyan része, ahol látható a Székesfehérvár és Pázmánd között mintegy 20 km hosszúságban húzódó, Pátka és Pákozd között 7 km-re kiszélesedő, földrajzi értelemben vett őshegység.