2. Várostörténet

A Rácbányában folytatódik augusztus 5-én a városismereti séta

A Rácbányában folytatódik a „A hely, ahol élünk” városismereti séta. A Cselekvő Fehérvár program keretében augusztus 5-én, csütörtökön 17 órakor induló programot Sajtos Klára a Gyöngyvirág Természetbarát Egyesület tagja és Váczi Márk történész, városkutató vezeti. A program mindenki számára ingyenes!
2021.07.30. 15:22 |
A Rácbányában folytatódik augusztus 5-én a városismereti séta

Az 1900-as évek elején még a Rácbányából fejtették ki a ház-, valamint az útalapok számára a vörös gránitmurvát Székesfehérváron, majd az elhagyott kőbányából mára nagyszerű pihenőpark lett olyan telepített fafajtákkal, mint a júdásfa, fenyő, gyalogakác, nyír, alpesi aranyeső, vadgesztenye, hárs, vérszilva.

Érdekességeknek számít még a Rácbánya területén telepített alpesi aranyeső szép sárga virágzatával, vagy az vadon élő gyalogakác.

Geológiai értelemben is különleges hely a Rácbánya, hiszen a Velencei hegység egyik legnyugatibb olyan része, ahol látható a Székesfehérvár és Pázmánd között mintegy 20 km hosszúságban húzódó, Pátka és Pákozd között 7 km-re kiszélesedő, földrajzi értelemben vett őshegység.

Várostörténet

Összes

  1. Kotsis Iván fehérvári épületei

    Amikor a székesfehérvári városvezetés, élén Csitáry G. Emil polgármesterrel, az 1930-as évek elején több évtizednyi huzavona után elhatározta a Városháza bővítését, a két fiatal építész, Molnár Tibor és Schmidl Ferenc nagy lelkesedéssel fogadták a feladatot. Azt azonban tudták, hogy a munkálatok megtervezéséhez egy nagy tapasztalattal bíró szaktekintélyre van szükség, aki a tudása mellett a nevét is adja a vállalkozáshoz. 

    2026.08.10.

  2. „Mondd el fiaidnak!”

    A Várkörút és a Rákóczi utca kereszteződésében egy nagy fekete kőtábla emlékeztet az egykori zsinagógára és az 1944-ben elhurcolt zsidóságra. Ha a helyi izraelita közösségről van szó, a legtöbben a vészkorszakot és az azt közvetlenül megelőző éveket idézik fel. Talán azért, mert nem ismerik a korábbi időket, mint ahogy sokan azt sem tudják: ma is létezik hitközség a városban.

    2026.08.06.

  3. A hajdani öreghegyi nyaralókról

    Az egykori Fiskális dűlő az Öreghegy, a város legrégebbi szőlőhegyének kapuja. Nevét arról kapta, hogy présházas telkeit többnyire városi tisztviselők, hivatalnokok vásárolták meg, amelyeken kisebb-nagyobb szőlőhegyi lakokat, több esetben neves építészek által tervezett villákat építtettek, kereszteket és más emlékeket emeltek. A környéket egy rövidebb sétával bejárva számos érdekességre bukkanhatunk.

    2026.08.02.

  4. Királykúton a makett

    Mostantól a Királykút Emlékházban nézhető meg az egykori székesfehérvári koronázóbazilika 1:75 méretarányú makettje. A hatalmas templom 12. századi állapotát bemutató – még 2013-ban készített – modellt a Fejér Szövetség ajándékozta Székesfehérvárnak. Az épületrekonstrukciót Földi Zoltán önkormányzati képviselő vette át csütörtökön.

    2026.07.30.