-
Királykúton a makett
Mostantól a Királykút Emlékházban nézhető meg az egykori székesfehérvári koronázóbazilika 1:75 méretarányú makettje. A hatalmas templom 12. századi állapotát bemutató – még 2013-ban készített – modellt a Fejér Szövetség ajándékozta Székesfehérvárnak. Az épületrekonstrukciót Földi Zoltán önkormányzati képviselő vette át csütörtökön.
2026.07.30. -
931 éve, 1095. július 29-én hunyt el Szent László király
Lovag és király volt, majd szent lett. Mátyásig a legnépszerűbb magyar uralkodó volt. Ám 1040 körül, amikor az apjának menedéket adó Lengyelországban világra jött, Géza nevű bátyja után másodikként, ebből vajmi keveset lehetett sejteni. Természetesen I. (Szent) László királyunkról van szó, aki 930 évvel ezelőtt e napon hunyt el.
2026.07.29. -
Orvos és történetíró – Dr. Lauschmann Gyula, városának szerelmese
Székesfehérvár régmúltja mindig is a helyi értelmiség érdeklődésének középpontjában állt, de a várostörténeti kutatások igazán a 19. század második felében kaptak lendületet. Csapó Kálmán 1861-ben adta ki a legkorábbi időktől induló kis könyvét, amelyet három évtizeddel később egy orvos fiatalember, bizonyos dr. Lauschmann Gyula történeti tárgyú írásai és előadásai követtek.
2026.07.27. -
736 éve, 1290. július 23-án koronázták meg az utolsó Árpád-házi királyt, III. Andrást
II. András király (1205–1235) 1234 májusában vette nőül utolsó, harmadik feleségét, Estei Beatrixet. A királyné nem sokkal a király halála előtt lett állapotos, udvari körökben azonban azt rebesgették, hogy nem az idősödő király, hanem Apod fia Dénes nádor (1231–1234) gyermekét hordja a szíve alatt.
2026.07.23.
A középkori Székesfehérvár lengyel szemmel – március 19-én mutatják be a Siklósi Gyula Várostörténeti Kutatóközpont új könyvét
A lengyel szerző, aki diplomataként több alkalommal is járt Magyarországon, a királyok és királynék koronázása vagy temetése kapcsán rendre megemlékezett Székesfehérvárról, és lejegyzett sok egyéb olyan történést is, amely miatt a város valamilyen országos vagy nemzetközi esemény szereplőjévé vált.
A kiadványban olvasható szemelvények közül érdemes megemlíteni I. Ulászló székesfehérvári koronázásának leírását, amelyről Długosz a szemtanú hitelességével számol be.
Ennek kapcsán szól többek között a fehérvári királyi palotáról, és egy olyan, helyben hallott információt is megőrzött számunkra, amely más történeti forrásból nem ismert: Géza fejedelem temetkezési helyeként a székesfehérvári Szent Péter és Pál-templomot nevezi meg.
Długosz munkájának eddig csak elenyésző hányada látott napvilágot magyar nyelven. A középkori Székesfehérvár lengyel szemmel című kötet ezt a hiányt pótolja a székesfehérvári vonatkozású fejezetek magyarázatokkal ellátott fordításának közreadásával.
A könyvbemutatón dr. Cser-Palkovics András, Székesfehérvár Megyei Jogú Város polgármestere, valamint a kötet kiadója és társszerkesztője, a Siklósi Gyula Várostörténeti Kutatóközpont igazgatója, Kulcsár Mihály mond köszöntőt. A kötetet a középkori lengyel-magyar kapcsolatok szakértője, prof. dr. Bagi Dániel, az Eötvös Loránd Tudományegyetem Történettudományi intézetének tanszékvezető egyetemi tanára és az ELTE HTK Történettudományi Kutatóintézetének tudományos tanácsadója mutatja be.
A rendezvényre a belépés ingyenes, a kötet a helyszínen kedvezményes áron megvásárolható. A szervezők szeretettel várnak minden érdeklődőt a március 19-én, csütörtökön 17 órakor kezdődő könyvbemutatóra!