-
Azonosították II. (Vak) Béla király maradványait
A székesfehérvári Nemzeti Emlékhelyen az egykori Nagyboldogasszony-bazilika helyén található osszárium több mint 400 genomjának elemzésével három új férfiági Árpád-házi vonalat azonosítottak, és ezzel kétséget kizáróan sikerült meghatározni II. (Vak) Béla király maradványait is.
2026.06.15. -
Vörösmarty emlékezete Fehérváron
Vörösmarty Mihály, a magyar irodalomtörténet egyik legkiemelkedőbb alakja 1855-ben hunyta le a szemét, testi bajai mellett mélabútól sújtottan. Szűkebb hazája soha nem feledte a költőt, s amint lehetett, Fejér vármegye szobor állításával tisztelgett nagysága előtt. Az emlékműnek is beillő alkotást gyermek- és ifjúkorának fontos helyszínén, Székesfehérváron avatták fel 1866. május 6-án, több évnyi előkészületet követően.
2026.06.14. -
A Fekete Sas múltja
Az Ady Endre utcában járva egy nagy, egykor impozáns épület mellett halad el a szemlélő. Homlokzatán emléktábla jelzi: 1848-ban fontos eseményeknek adott otthont, a főbejárat előtti járdán pedig két botlatókő őrzi az utolsó polgári tulajdonos és felesége emlékét. A Fekete Sasnak, Fehérvár egykori közéleti és kulturális központjának évszázados története van.
2026.06.10. -
Temetői séta
A Városszépítő- és Védő Egyesület június 10-én, szerdán 17:00-kor rendhagyó történelemórára várja az érdeklődőket a Hosszú-temetőben. Poklosi Péter tanár úr, az egyesület elnöke az ott nyugvó neves személyiségek síremlékeivel és a temető művészi értékű alkotásaival ismerteti meg a résztvevőket. Az érdeklődőknek a Palotai úti Hosszú-temető kápolnájánál lesz a találkozó a programra.
2026.06.10.
A középkori Székesfehérvár lengyel szemmel – március 19-én mutatják be a Siklósi Gyula Várostörténeti Kutatóközpont új könyvét
A lengyel szerző, aki diplomataként több alkalommal is járt Magyarországon, a királyok és királynék koronázása vagy temetése kapcsán rendre megemlékezett Székesfehérvárról, és lejegyzett sok egyéb olyan történést is, amely miatt a város valamilyen országos vagy nemzetközi esemény szereplőjévé vált.
A kiadványban olvasható szemelvények közül érdemes megemlíteni I. Ulászló székesfehérvári koronázásának leírását, amelyről Długosz a szemtanú hitelességével számol be.
Ennek kapcsán szól többek között a fehérvári királyi palotáról, és egy olyan, helyben hallott információt is megőrzött számunkra, amely más történeti forrásból nem ismert: Géza fejedelem temetkezési helyeként a székesfehérvári Szent Péter és Pál-templomot nevezi meg.
Długosz munkájának eddig csak elenyésző hányada látott napvilágot magyar nyelven. A középkori Székesfehérvár lengyel szemmel című kötet ezt a hiányt pótolja a székesfehérvári vonatkozású fejezetek magyarázatokkal ellátott fordításának közreadásával.
A könyvbemutatón dr. Cser-Palkovics András, Székesfehérvár Megyei Jogú Város polgármestere, valamint a kötet kiadója és társszerkesztője, a Siklósi Gyula Várostörténeti Kutatóközpont igazgatója, Kulcsár Mihály mond köszöntőt. A kötetet a középkori lengyel-magyar kapcsolatok szakértője, prof. dr. Bagi Dániel, az Eötvös Loránd Tudományegyetem Történettudományi intézetének tanszékvezető egyetemi tanára és az ELTE HTK Történettudományi Kutatóintézetének tudományos tanácsadója mutatja be.
A rendezvényre a belépés ingyenes, a kötet a helyszínen kedvezményes áron megvásárolható. A szervezők szeretettel várnak minden érdeklődőt a március 19-én, csütörtökön 17 órakor kezdődő könyvbemutatóra!