515 éve hunyt el Candale-i Anna magyar királyné, II. Ulászló király felesége

Candale-i Foix-i Anna, II. Ulászló király (1490–1516) harmadik, utolsó felesége nem sokkal második gyermeke, a leendő II. Lajos király (1516–1526) születése (1506. július 1.) után hunyt el, az akkor éppen Budán tartózkodó velencei követek fennmaradt jelentése szerint gyermekágyi lázban. 
2021.07.27. 07:31 |
515 éve hunyt el Candale-i Anna magyar királyné, II. Ulászló király felesége

Bár egykori források arról tanúskodnak, hogy a királyné már terhességét is nehezen viselte, április óta ágyban feküdt, egészséges gyermeket hozott világra. Fia keresztelőjét még megérte, azután végzett vele a láz.

Budai Kakas János feljegyzései alapján tudjuk, hogy Anna királynét eredetileg a – mára elpusztult – budavári Szent Zsigmond prépostsági templomban helyezték nyugalomra, amely éppen ebben az időszakban meglehetősen sok birtokadományban részesült, s a királyi család vallásos szolgálatát végezte.

Anna királynéhoz méltó gyászszertartásban és temetésben részesült, noha a király Benedetti velencei követségi titkár beszámolója szerint a királyné gyászmiséjén nem jelent meg, felesége elvesztése nagy csapás volt II. Ulászló számára. Nem véletlen, hogy a király halála után feleségét kihantolták, és Székesfehérvárott vele együtt újratemették.

Brandenburgi György őrgróf, II. Lajos nevelője, aki II. Ulászló király halálakor (1516. március 13.) mellette volt, egy 1516 márciusában kelt levelében a következőképpen emlékezett erről. „A boldogult királynét is kiásták és egy fekete kocsira helyezték. Erre megindult a menet, elöl a követek az érsekkel és a püspökökkel; azután a megboldogult király kocsija, utána a néhai királynéé; mindkettőjüket Székesfejérvárra vitték át; az urak mindnyájan velük mentek a temetésre. Nekem itt kellett maradnom, uram Lajos király mellett, vele vagyok éjjel-nappal. Azt is meg akarom írni, hogy ment végbe a temetés Fejérvárt. Bár nem voltam ott, de értesülést szereztem mindenről. Az összes papság elibe vonult processióval, átvették ő f[elsé]gét, bevitték a városba, a templomba letették s egész éjjel énekeltek felette. Másnap reggel elkészítették a sírt. Találtak egy régi sírt, amelybe száz év előtt egy királynét temettek el és Károly király leányát, meg egy Lengyelországban született királyt is megtaláltak. Uram királyomat aztán feleségével és a talált királynéval együvé temették. Az érsek misét mondott s erre nagy tisztességgel eltemették a királyt; mondják, egy királynak sem volt oly fényes temetése.”

Az írást Teiszler Éva, a Siklósi Gyula Várostörténeti Kutatóközpont történész munkatársa készítette.

Kép: Anna királyné portréja David Frumerie (1641–1677) svéd festő festményén, Svéd Nemzeti (Szépművészeti) Múzeum (Nationalmuseum), Stockholm.

Várostörténet

  1. Az utolsó magyar születésű király

    1526-ban ezen a napon koronázták királlyá Szapolyai Jánost Székesfehérváron, miután november 5-én az országgyűlés királlyá választotta. 1514-ben Szapolyai János verte le Temesvárnál a parasztfelkelést és Dózsa Györgyöt alvezéreivel együtt kegyetlen kínzások közt kivégeztette. 1526-ban pedig Szolimán szultán támadásakor az erdélyi hadakkal elindult, de a Mohácsi csatába nem érkezett meg.

    2026.11.11.
  2. 500 éve temették el II. Lajost

    A török elleni küzdelemben a középkori Magyar Királyság két uralkodóját veszítette el: 1444. november 10-én hunyt el a várnai csatában az akkor húsz éves I. Ulászló magyar király (1440–1444), majd 1526. augusztus 29-én az ugyancsak huszadik életévében járó II. Lajos (1516–1526) Mohácsnál.

    2026.11.10.
  3. Felsővárosi történelem

    Székesfehérváron a török alóli felszabadítás a legnagyobb pusztítást a Budai külvárosban tette: a blokád és a hadműveletek is menekülésre késztették a lakosságot. Ezzel kapcsolatos az 1686-os nagy tűzvész. A Rákóczi-féle felkelés idején kezdett újjátelepülni főként a környék uradalmaiból származó jobbágyokkal, de a harcok során hamarosan felégették, s 1712-ben a tanács lebonttatta a rebellis időkben felhúzott földkunyhókat.

    2026.11.09.
  4. Kovács Jenőre emlékeztek

    Tíz évvel ezelőtt hunyt el Kovács Jenő, Székesfehérvár köztiszteletben álló, kedvelt órásmestere, akinek munkáját lépten-nyomon őrzi a Belváros. Családjának tagjai, barátai, tisztelői rá emlékeztek vasárnap este a Kossuth udvarban. Az ünnepségen Spányi Antal megyés püspök és dr. Cser-Palkovics András polgármester idézte fel a mester alakját, városgyarapító munkásságát.

    2026.11.08.