-
Kotsis Iván fehérvári épületei
Amikor a székesfehérvári városvezetés, élén Csitáry G. Emil polgármesterrel, az 1930-as évek elején több évtizednyi huzavona után elhatározta a Városháza bővítését, a két fiatal építész, Molnár Tibor és Schmidl Ferenc nagy lelkesedéssel fogadták a feladatot. Azt azonban tudták, hogy a munkálatok megtervezéséhez egy nagy tapasztalattal bíró szaktekintélyre van szükség, aki a tudása mellett a nevét is adja a vállalkozáshoz.
2026.08.10. -
„Mondd el fiaidnak!”
A Várkörút és a Rákóczi utca kereszteződésében egy nagy fekete kőtábla emlékeztet az egykori zsinagógára és az 1944-ben elhurcolt zsidóságra. Ha a helyi izraelita közösségről van szó, a legtöbben a vészkorszakot és az azt közvetlenül megelőző éveket idézik fel. Talán azért, mert nem ismerik a korábbi időket, mint ahogy sokan azt sem tudják: ma is létezik hitközség a városban.
2026.08.06. -
A hajdani öreghegyi nyaralókról
Az egykori Fiskális dűlő az Öreghegy, a város legrégebbi szőlőhegyének kapuja. Nevét arról kapta, hogy présházas telkeit többnyire városi tisztviselők, hivatalnokok vásárolták meg, amelyeken kisebb-nagyobb szőlőhegyi lakokat, több esetben neves építészek által tervezett villákat építtettek, kereszteket és más emlékeket emeltek. A környéket egy rövidebb sétával bejárva számos érdekességre bukkanhatunk.
2026.08.02. -
Királykúton a makett
Mostantól a Királykút Emlékházban nézhető meg az egykori székesfehérvári koronázóbazilika 1:75 méretarányú makettje. A hatalmas templom 12. századi állapotát bemutató – még 2013-ban készített – modellt a Fejér Szövetség ajándékozta Székesfehérvárnak. Az épületrekonstrukciót Földi Zoltán önkormányzati képviselő vette át csütörtökön.
2026.07.30.
515 éve hunyt el Candale-i Anna magyar királyné, II. Ulászló király felesége
Bár egykori források arról tanúskodnak, hogy a királyné már terhességét is nehezen viselte, április óta ágyban feküdt, egészséges gyermeket hozott világra. Fia keresztelőjét még megérte, azután végzett vele a láz.
Budai Kakas János feljegyzései alapján tudjuk, hogy Anna királynét eredetileg a – mára elpusztult – budavári Szent Zsigmond prépostsági templomban helyezték nyugalomra, amely éppen ebben az időszakban meglehetősen sok birtokadományban részesült, s a királyi család vallásos szolgálatát végezte.
Anna királynéhoz méltó gyászszertartásban és temetésben részesült, noha a király Benedetti velencei követségi titkár beszámolója szerint a királyné gyászmiséjén nem jelent meg, felesége elvesztése nagy csapás volt II. Ulászló számára. Nem véletlen, hogy a király halála után feleségét kihantolták, és Székesfehérvárott vele együtt újratemették.
Brandenburgi György őrgróf, II. Lajos nevelője, aki II. Ulászló király halálakor (1516. március 13.) mellette volt, egy 1516 márciusában kelt levelében a következőképpen emlékezett erről. „A boldogult királynét is kiásták és egy fekete kocsira helyezték. Erre megindult a menet, elöl a követek az érsekkel és a püspökökkel; azután a megboldogult király kocsija, utána a néhai királynéé; mindkettőjüket Székesfejérvárra vitték át; az urak mindnyájan velük mentek a temetésre. Nekem itt kellett maradnom, uram Lajos király mellett, vele vagyok éjjel-nappal. Azt is meg akarom írni, hogy ment végbe a temetés Fejérvárt. Bár nem voltam ott, de értesülést szereztem mindenről. Az összes papság elibe vonult processióval, átvették ő f[elsé]gét, bevitték a városba, a templomba letették s egész éjjel énekeltek felette. Másnap reggel elkészítették a sírt. Találtak egy régi sírt, amelybe száz év előtt egy királynét temettek el és Károly király leányát, meg egy Lengyelországban született királyt is megtaláltak. Uram királyomat aztán feleségével és a talált királynéval együvé temették. Az érsek misét mondott s erre nagy tisztességgel eltemették a királyt; mondják, egy királynak sem volt oly fényes temetése.”
Az írást Teiszler Éva, a Siklósi Gyula Várostörténeti Kutatóközpont történész munkatársa készítette.
Kép: Anna királyné portréja David Frumerie (1641–1677) svéd festő festményén, Svéd Nemzeti (Szépművészeti) Múzeum (Nationalmuseum), Stockholm.