2. Várostörténet

Városrészek címerei – Felsővárosban folytatódik Szászi József előadássorozata

Felsőváros és Víziváros címerét ismerhetik meg az érdeklődők a Városrészek címerei előadássorozat második állomásán. Február 26-án, csütörtökön 17 órakor a Felsővárosi Közösségi Házban szó lesz címertanról, helytörténetről és városi identitásról.
2026.02.25. 07:40 |
Városrészek címerei – Felsővárosban folytatódik Szászi József előadássorozata

Vajon hogyan jelennek meg és mit üzennek a környezetünkben nap mint nap felbukkanó jelképek?

Mit mesélnek a városrészek címerei? Milyen jelentése van egy-egy motívumnak, színnek vagy alaknak, és hogyan kapcsolódnak ezek a hely múltjához, közösségéhez, identitásához? Az ÖKK Podcast friss epizódjában Szászi József címertan-kutató lesz a vendég, aki januárban indult előadássorozata kapcsán mesél a hallgatóknak, miközben közelebb kerülünk Székesfehérvár városrészeinek történetéhez és jelképrendszeréhez.

Az adásban arra is fényt derítünk, hogy a földrajz és biológia tantárgyakat oktató pedagógus milyen indíttatásból készíti el 1992-ben első településcímerét, amelyet aztán több mint 40 követ. De a települési címerek mellett Székesfehérváron is különböző iskolák, egyesületek frissen készült címerei, jelvényei őrzik keze munkáját.

Várostörténet

Összes

  1. A fehérvári kékfestők

    A török kor majd’ másfél évszázada alatt városunk iparosai jobbára a Szigetben, a Palota- és Rácvárosban laktak. Közéjük szerbek, kisebb számban németek érkeztek. A városrész ipara a 18. századtól a hagyományos kézműves mesterségeken alapult. A vízigényes szakmák ebbe a városrészbe települtek, így a kékfestés is, amelynek története a Belvároshoz közeli részen kezdődött.

    2026.04.13.

  2. 45 utáni megszállás Fehérváron

    Hazánkban évtizedeken át létezett egy kiemelt nap: április 4., a felszabadulás ünnepe, annak emlékére, hogy a szovjet Vörös Hadsereg ekkor kergette ki az utolsó német katonát Nemesmedvesnél. Ugyan állami ünnep 1950-ben lett, az emlékállítás már a háború végén elkezdődött. Közvetlen keleti szomszédaink „ideiglenes” itttartózkodását pedig sokáig nem lehetett megszállásnak nevezni.

    2026.04.04.

  3. Fehérvári szecesszió

    Egyes stílusirányzatok kifejezetten megosztók lehetnek: van, aki gyönyörűnek találja például a gazdagon díszített barokk templomokat, más sokkal inkább az egyszerűséget, a letisztult formákat kedveli. A szecesszió hasonló megítélés alá esik, Székesfehérváron is.

    2026.04.02.

  4. A leghosszabb ideig uralkodott

    1387-ben ezen napon koronázták magyar királlyá Zsigmondot, a magyar történelem második leghosszabb ideig, 50 évig regnáló uralkodóját Székesfehérváron. Zsigmond korában vált Fehérvár a diplomácia színterévé. 1412-ben Ulászló lengyel királyt, 1423-ben a cseh nemesek képviselőit fogadták itt.

    2026.03.31.