-
Az iskolaépítő miniszter
Vannak emberek, akiknek rövid élet adatik meg, mégis földi létük néhány évtizede alatt végzett munkásságuk jelentősen alakítja az utókor gondolkodását, meghatározza az eljövendő nemzedékek sorsát, s erőteljesen hat tágabb környezetére, hazájára. Ilyen ember volt a mindössze 56 esztendőt élt vallás- és közoktatásügyi miniszter, a kultúra iránt elhivatott, székesfehérvári gyökerekkel rendelkező politikus, gróf Klebelsberg Kuno.
2026.10.09. -
Becsület és munka
A Tóparti Gimnázium és Művészeti Szakgimnázium az idei évben is meghirdeti az általános iskolák felső tagozatos tanulói számára a Csitáry G. Emil Helytörténeti Versenyt, melyen Székesfehérvár városrészei, épületei, jelentős eseményei és híres személyei kerülnek fókuszba. Október 16-ig lehet jelentkezni.
2026.10.08. -
Forró hetek Fehérváron
Amikor március 15. környékén lezajlanak a szokásos ünnepségek, a beszédekben, műsorokban a 12 pont, a Nemzeti dal, Petőfi, Kossuth – és sajnos néha az ünneplést komor megemlékezéssé tevő Világos és Arad – kerül a középpontba. Az őszi időszak eseményeiről szinte alig esik szó, pedig a szabadságharc története nem teljes például Pákozd vagy Ozora nélkül. Ezek a hónapok Fehérváron is izgalomban teltek.
2026.10.02. -
110 éve hunyt el Pour Gyula százados
Székesfehérvár katonavárosként mindig is fontos szerepet töltött be a hazai hadviselésben. Így volt ez a Nagy Háború időszakában is, amikor a város három házi ezredének katonái harcoltak a frontokon. Közülük számosan elestek a harctéren. Az alábbi írással, egyik kiemelkedő bajtársuk hősi halálának évfordulóján, rájuk is emlékezünk.
2026.09.29.
Az utolsó szemtanúk emlékeit őrzi – több mint 80 interjút készített két év alatt
Bernáth Gábor két évvel ezelőtt kezdett olyan idős emberekkel beszélgetni, akik gyermekként vagy fiatalként élték meg a második világháborút, és máig őrzik személyes emlékeiket azokról az évekről. Az interjúalanyok jellemzően 90 évesek vagy annál idősebbek.
A beszélgetések célja, hogy megmaradjanak azok a személyes történetek és emlékek, amelyek egyre kevesebb emberhez köthetők.
A háborúról számos könyv, levéltári dokumentum és korabeli forrás áll rendelkezésünkre, de egészen más képet adnak azok a történetek, amelyeket azok mesélnek el, akik maguk is átélték ezt az időszakot.
Emlékek a bombázásokról, a légiriadókról, a katonák megjelenéséről, a front közeledéséről, a menekülésről, a nélkülözésről vagy éppen arról, hogyan élte meg egy család a háború mindennapjait. Sokszor olyan apró részletek is előkerülnek ilyenkor. „A 24. óra után vagyunk” – fogalmaz Bernáth Gábor. „Ez az utolsó lehetőség arra, hogy személyes elbeszélések alapján ismerhessük meg múltunkat.”
Az elmúlt két évben több mint 80 interjú készült el. A munkát Gábor saját eszközeivel, egyedül, háttértámogatás nélkül végzi. A hosszú távú cél, hogy az összegyűjtött anyagból az anyaggyűjtés befejezése után egy nagyobb, a nyilvánosság számára is hozzáférhető feldolgozás szülessen. Ennek formája akár könyv, akár dokumentumfilm-sorozat is lehet.
A gyűjtés azonban még nem ért véget
Elsősorban olyan idős emberek jelentkezését várja, akik megélték a második világháborút, és még emlékeznek az akkor történtekre. Ha valakinek a családjában, rokonságában vagy ismerősi körében él olyan személy, akivel érdemes lenne interjút készíteni, kérjük, segítsen abban, hogy a kapcsolat létrejöhessen.
A jelentkezéseket és ajánlásokat az alábbi e-mail-címre várja: haborustortenetek@gmail.com
Egy családi történet, egy régi emlék vagy egy idős hozzátartozó elbeszélése olyan érték lehet, amelyet már nem sokáig van lehetőségünk személyesen megőrizni. Aki tud olyan emberről, akit érdemes lenne megszólaltatni, kérjük, segítsen a történet megőrzésében.
