-
Az utolsó magyar születésű király
1526-ban ezen a napon koronázták királlyá Szapolyai Jánost Székesfehérváron, miután november 5-én az országgyűlés királlyá választotta. 1514-ben Szapolyai János verte le Temesvárnál a parasztfelkelést és Dózsa Györgyöt alvezéreivel együtt kegyetlen kínzások közt kivégeztette. 1526-ban pedig Szolimán szultán támadásakor az erdélyi hadakkal elindult, de a Mohácsi csatába nem érkezett meg.
2026.11.11. -
500 éve temették el II. Lajost
A török elleni küzdelemben a középkori Magyar Királyság két uralkodóját veszítette el: 1444. november 10-én hunyt el a várnai csatában az akkor húsz éves I. Ulászló magyar király (1440–1444), majd 1526. augusztus 29-én az ugyancsak huszadik életévében járó II. Lajos (1516–1526) Mohácsnál.
2026.11.10. -
Felsővárosi történelem
Székesfehérváron a török alóli felszabadítás a legnagyobb pusztítást a Budai külvárosban tette: a blokád és a hadműveletek is menekülésre késztették a lakosságot. Ezzel kapcsolatos az 1686-os nagy tűzvész. A Rákóczi-féle felkelés idején kezdett újjátelepülni főként a környék uradalmaiból származó jobbágyokkal, de a harcok során hamarosan felégették, s 1712-ben a tanács lebonttatta a rebellis időkben felhúzott földkunyhókat.
2026.11.09. -
Kovács Jenőre emlékeztek
Tíz évvel ezelőtt hunyt el Kovács Jenő, Székesfehérvár köztiszteletben álló, kedvelt órásmestere, akinek munkáját lépten-nyomon őrzi a Belváros. Családjának tagjai, barátai, tisztelői rá emlékeztek vasárnap este a Kossuth udvarban. Az ünnepségen Spányi Antal megyés püspök és dr. Cser-Palkovics András polgármester idézte fel a mester alakját, városgyarapító munkásságát.
2026.11.08.
Az utolsó szemtanúk emlékeit őrzi – több mint 80 interjút készített két év alatt
Bernáth Gábor két évvel ezelőtt kezdett olyan idős emberekkel beszélgetni, akik gyermekként vagy fiatalként élték meg a második világháborút, és máig őrzik személyes emlékeiket azokról az évekről. Az interjúalanyok jellemzően 90 évesek vagy annál idősebbek.
A beszélgetések célja, hogy megmaradjanak azok a személyes történetek és emlékek, amelyek egyre kevesebb emberhez köthetők.
A háborúról számos könyv, levéltári dokumentum és korabeli forrás áll rendelkezésünkre, de egészen más képet adnak azok a történetek, amelyeket azok mesélnek el, akik maguk is átélték ezt az időszakot.
Emlékek a bombázásokról, a légiriadókról, a katonák megjelenéséről, a front közeledéséről, a menekülésről, a nélkülözésről vagy éppen arról, hogyan élte meg egy család a háború mindennapjait. Sokszor olyan apró részletek is előkerülnek ilyenkor. „A 24. óra után vagyunk” – fogalmaz Bernáth Gábor. „Ez az utolsó lehetőség arra, hogy személyes elbeszélések alapján ismerhessük meg múltunkat.”
Az elmúlt két évben több mint 80 interjú készült el. A munkát Gábor saját eszközeivel, egyedül, háttértámogatás nélkül végzi. A hosszú távú cél, hogy az összegyűjtött anyagból az anyaggyűjtés befejezése után egy nagyobb, a nyilvánosság számára is hozzáférhető feldolgozás szülessen. Ennek formája akár könyv, akár dokumentumfilm-sorozat is lehet.
A gyűjtés azonban még nem ért véget
Elsősorban olyan idős emberek jelentkezését várja, akik megélték a második világháborút, és még emlékeznek az akkor történtekre. Ha valakinek a családjában, rokonságában vagy ismerősi körében él olyan személy, akivel érdemes lenne interjút készíteni, kérjük, segítsen abban, hogy a kapcsolat létrejöhessen.
A jelentkezéseket és ajánlásokat az alábbi e-mail-címre várja: haborustortenetek@gmail.com
Egy családi történet, egy régi emlék vagy egy idős hozzátartozó elbeszélése olyan érték lehet, amelyet már nem sokáig van lehetőségünk személyesen megőrizni. Aki tud olyan emberről, akit érdemes lenne megszólaltatni, kérjük, segítsen a történet megőrzésében.