Wathay Ferencre, Székesfehérvár hős vice-várkapitányára emlékeztek a Prohászka ligetben

Pénteken délután Székesfehérvár török uralom alóli ideiglenes felszabadulásának 425. évfordulójára és Wathay Ferenc vice-várkapitányra emlékeztek a hős katona Prohászka ligetben található szobránál. Az ünnepségen dr. Szücsi Frigyes, a Szent István Király Múzeum régésze mondott beszédet, majd koszorúzással tisztelegtek a várvédő kapitány emléke előtt.
2026.09.18. 16:46 |
Wathay Ferencre, Székesfehérvár hős vice-várkapitányára emlékeztek a Prohászka ligetben

2011 óta minden évben megemlékezik névadójáról a Wathay Ferenc Bajtársi Egyesület, aki 1602-ben Székesfehérvár vice-várkapitánya volt és tevékeny részt vállalt a város 1601-es töröktől való visszafoglalásában is.

A hagyományokhoz híven a katonai díszőrség jelenlétében zenés műsorral és koszorúzással tisztelegtek a hős kapitány vitézsége előtt.

A Himnuszt követően a Hungarikum együttes zenés műsora – mely megidézte Wathay kapitány tetteit is – vezette fel a megemlékezést, majd dr. Szücsi Frigyes, a Szent István Király Múzeum régésze beszélt a várkapitány kalandos életéről és hőstetteiről. Arról szólt, hogy Wathay Ferenc 1568-ban egy török által szétszakított ország vérzivataros jelenébe született. 1601-ben ott volt a Székesfehérvárt felszabadító keresztény seregben, majd tevékeny részt vállalt a török felmentő sereg legyőzésében is.

Ezt követően nevezték ki Isolano ezredest Fehérvár kapitányává, Wathay Ferencet pedig vicekapitánnyá, azaz alkapitánnyá. Felidézte, hogy a történelmi tettek bizonyítékai ma is velünk élnek, hiszen 2013-ban, a mai Varkocs-szobor előtti téren tárták fel az 1602-ben épült fahíd pilléreit. Azokat a hídpilléreket, amelyeket Wathay Ferenc saját kezével készített vízfestményén is ábrázolt a csodával határos módon fennmaradt Énekeskönyvében. A történész Wathay török fogságáról és szabadulásáról is mesélt, merthogy az egykori kapitány hazatért, végül a forrásokban 1609-ben Csesznek várkapitányaként tűnt fel utoljára.

A megemlékezés koszorúzással és a Szózat közös éneklésével zárult.

A Székesfehérvárt visszafoglaló, majd hősiesen védő végvári vitézek előtt tisztelegve a város nevében dr. Cser-Palkovics András polgármester és Lehrner Zsolt alpolgármester helyezte el az emlékezés koszorúját. Tisztelegtek Wathay Ferenc emléke előtt a városban szolgáló katonai szervezetek, a hagyományőrző egyesületek, az alkapitány leszármazottai, valamint a Székesfehérvári Szakképzési Centrum Váci Mihály Technikum, Szakképző Iskola és Kollégium, valamint Árpád Technikum, Szakképző Iskola és Kollégium kadétjai is.

Várostörténet

  1. 56-tól a felbontott leveleken át a plüssmackókig - beszélgetés Keszei Imrével

    Keszei Imre, az 1956-os székesfehérvári forradalmi események részese, szemtanúja volt a vendége annak a pódiumbeszélgetésnek, amelyet hétfő este rendeztek a Városháza Dísztermében. A Nagy Zoltán Péter szerkesztő-újságíró meghívására létrejött találkozón a forradalom fehérvári eseményeiről, az emigráció nehézségeiről és a hazatérésről is beszélt.

    2026.11.03.
  2. A tizenharmadik nap

    November 4-én, szerdán 16 órakor az MNL Fejér Megyei Levéltárában A tizenharmadik nap – az 1956-os második szovjet invázió címmel dr. Demeter Zsófia tart előadást az ’56-os forradalom és szabadságharc sorsát megpecsételő támadásról. A belépés ingyenes, minden érdeklődőt szeretettel várnak.

    2026.11.02.
  3. Magyar hadifogolysors

    A második világháború magyar hadifoglyainak sorsáról tart előadást Babucs Zoltán hadtörténész november 3-án, kedden 17 órakor a Vörösmarty Mihály Könyvtár olvasótermében. A Siklósi Gyula Várostörténeti Kutatóközpont rendezvényén szó lesz az angolszász hadifogság mindennapjairól, a szovjet lágerek szörnyűségeinél is nehezebb megpróbáltatásokat kellett átélniük a hadifoglyoknak.

    2026.11.01.
  4. Nyugodalmuk örök

    Mária Terézia királynő 1777-ben kiadott rendelete értelmében megszűnt a több évszázados hazai szokás, a lakott területen belül és a templomok körüli sírkertekben történő temetkezés. Ekkoriban, a külvárosokban jöttek létre Székesfehérvár ma ismert temetői, köztük az egyik legkorábbi, a felsővárosi plébánia tulajdonában, majd kezelésében lévő Feltámadás, népies nevén Csutora temető.

    2026.10.30.