Öreghegy történetét mutatta be a Váczi Márk városkutató vezette városrészi séta

Székesfehérvár egyik legizgalmasabb városrésze, Öreghegy történetének nyomába eredhettek azon érdeklődők, akik Váczi Márk történész, városkutató nyomába szerdán délután. A Cselekvő Fehérvár által szervezett városnéző séta egy ikonikus helyszínről, a Bory-vártól indult, a végcél pedig a Videoton Oktatási Központ volt. A túra során a 20. századi eseményekbe nyerhettek bepillantást a sétához csatlakozók.
2021.08.11. 21:05 |
Öreghegy történetét mutatta be a Váczi Márk városkutató vezette városrészi séta

Az 1900-as években "tették le" a mai Öreghegy alapjait: ekkorra tehető a Püspökkertváros, a Déli Ipari Park és a KÖFÉM-városrész "születése" is.

A városrészi séta, ha úgy tetszik rendhagyó történelem óra a Bory-vár kapujától indult.

A vár történetéről a túra vezetője kiemelte, hogy Bory Jenő építész, szobrász, főiskolai tanár (1879-1959) saját terve szerint maga építette közel 40 éven át (1923-1959) egy régi présház körül, családja számára lakás és műterem céljára, valamint műgyűjtemény elhelyezésére.

A főként romantizáló részletformákat gazdagon felhasználó épületegyüttes egy meredek domboldalra kapaszkodik fel, teraszokkal övezve, tornyokkal megkoronázva.

Bory-vár mellett Bory mester szobánál elhangzott, hogy Schwalm László bronz alkotása 1998 óta áll a téren. A Svájcban élt fehérvári születésű művész mestere emlékére készítette a félalakos emlékszobrot, amelyet Nagy Benedek móri szobrászművész műhelyében öntöttek. Ugyancsak a Bory téren látható Dr. Ágoston Béla és Bory Jenő emlékdomborműve. A Bory Jenőt és az életművét évtizedeken át ápoló unokáját, Dr. Ágoston Bélát ábrázoló domborművet, Szakál Antal alkotását 2014. augusztus 19-én, az Öreghegyi Mulatságok keretében avatták fel a Bory mester szoborral szemben.

A séta résztvevői megálltak a Máriavölgyi Szűz Mária-szobornál. „A mészkő talapzaton, az egykori Máriavölgyi elemi iskola mellett álló, ifj. Havranek Antal műhelyében készült kőszobrot 1903. szeptember 8-án állították, Károly János nagyprépost szentelte fel. Szűz Mária gazdag redőzetű ruhában, karján a Kisdeddel, lábával egy összegömbölyödött kígyót tapos. A posztamens szintén kő, festett felülettel, két oldalán kőbe vésett liliomszállal. A talapzat tetején „A Boldogságos Szűz Mária örök tiszteletére” felirat, alatta a bevésett 1903-as évszám látható, az alján kis tábla fekete felirattal: „HÁLÁBÓL SZŰZANYÁNAK 1981. IX. 8. SZ. M.”. Ez az alkotást restauráltató Szabó Mártonra és feleségére utal. A helyreállítást Domonkos Béla szobrászművész végezte el. 1999-ben ismét felújították, szeptember 19-én újra megáldották.” - ismertette a szobor történetét Váczi Márk.

Öreghegyi Borház (egykori Máriavölgyi elemi iskola) előtti árnyat adó fák alatt megpihenve az érdeklődők megtudhatták, hogy „1914-ben a város javaslatot terjesztett fel a vallási és közoktatási miniszterhez 3 tantermes iskola építésére a Túrózsákban, az építést az I. világháború meghiúsította. 1920-tól iskolai célra bérelték a Karl-villát, majd megvásárolta a város az épületet.

1924-ben épült meg állami segéllyel a Máriavölgyi Községi Elemi Népiskola négy évfolyam számára. 1928-ban bővítették az iskolaudvart és „mezőgazdasági gyakorlókeret” hoztak létre. Az épületet 1943-ban a Légvédelmi Tűzosztály részére lefoglalták, később aknabelövés érte, nagyrészt kiégett. Az U alakú emeletes, magas tetős épület eklektikus stílusban épült, igényes, szép részletekkel. Alatta jelentős pincerendszer található.”

A Fiskális út – Túrózsáki út kereszteződésben áll Szent Antal fülkés szobra.

A kis fülkében látható Szent Antal-szobrot eredetileg 1981-ben állították fel a Fiskális úton. Mai helyére 1992-ben került, a tér rendezésével egyidőben. Sátortetős, aediculás, felújított építmény, tetején eredeti kőkereszttel. A szoborfülkében a karján a Kisdedet tartó szent festett gipszszobra áll. Alatta egy kis márványtáblán az alábbi felirat hirdeti: „SZENT ANTAL HALÁLÁNAK 750. ÉVFORDULÓJÁRA HÁLÁBÓL 1981-BEN”.

Várostörténet

  1. A hajdani öreghegyi nyaralókról

    Az egykori Fiskális dűlő az Öreghegy, a város legrégebbi szőlőhegyének kapuja. Nevét arról kapta, hogy présházas telkeit többnyire városi tisztviselők, hivatalnokok vásárolták meg, amelyeken kisebb-nagyobb szőlőhegyi lakokat, több esetben neves építészek által tervezett villákat építtettek, kereszteket és más emlékeket emeltek. A környéket egy rövidebb sétával bejárva számos érdekességre bukkanhatunk.

    2026.08.02.
  2. Királykúton a makett

    Mostantól a Királykút Emlékházban nézhető meg az egykori székesfehérvári koronázóbazilika 1:75 méretarányú makettje. A hatalmas templom 12. századi állapotát bemutató – még 2013-ban készített – modellt a Fejér Szövetség ajándékozta Székesfehérvárnak. Az épületrekonstrukciót Földi Zoltán önkormányzati képviselő vette át csütörtökön.

    2026.07.30.
  3. 931 éve, 1095. július 29-én hunyt el Szent László király

    Lovag és király volt, majd szent lett. Mátyásig a legnépszerűbb magyar uralkodó volt. Ám 1040 körül, amikor az apjának menedéket adó Lengyelországban világra jött, Géza nevű bátyja után másodikként, ebből vajmi keveset lehetett sejteni. Természetesen I. (Szent) László királyunkról van szó, aki 930 évvel ezelőtt e napon hunyt el.

    2026.07.29.
  4. Orvos és történetíró – Dr. Lauschmann Gyula, városának szerelmese

    Székesfehérvár régmúltja mindig is a helyi értelmiség érdeklődésének középpontjában állt, de a várostörténeti kutatások igazán a 19. század második felében kaptak lendületet. Csapó Kálmán 1861-ben adta ki a legkorábbi időktől induló kis könyvét, amelyet három évtizeddel később egy orvos fiatalember, bizonyos dr. Lauschmann Gyula történeti tárgyú írásai és előadásai követtek.

    2026.07.27.