Király- és katonaszobrok - történelmi utazás Székesfehérváron

Folytatódik a Vörösmarty Mihály Könyvtár videósorozata, melyben a város szobrait ismerhetik meg jobban a nézők. Magony Imre ezúttal a katonaszobrokról mond el ismert és kevésbé ismert érdekességeket.
2023.04.13. 21:02 |
Király- és katonaszobrok - történelmi utazás Székesfehérváron

Magony Imre író, könyvtáros, amatőr színész a Székesfehérvár szobrait bemutató kötetéért, valamint Bory Jenő életének kutatásáért az idei évben Aranyember-díjban részesült. Múlt hónapban a Vörösmarty Mihály Könyvtár Youtube-felületén publikálta videósorozata első részét, melyben Székesfehérvár királyainak köztéri szobrait ismertette meg a nézőkkel.

A sorozat most a katonaszobrokkal folytatódott. Magony Imre beszél többek között Erdey Dezső Varkocs György várkapitány és Lux Elek Wathay Ferenc vice-várkapitány szobráról, valamint Kallós Ede alkotásáról, a 10-es huszárok emlékművéről is.

Várostörténet

  1. Kis irodalmi séta

    Székesfehérvár történetében a kultúra, így az irodalom is fontos helyet foglal el. A város számos írónak, költőnek adott otthont. Néhányan heteket, mások hónapokat, sőt, éveket töltöttek itt. Egyesek életük jelentős részét a városban élték le. Emléküket ma táblák és szobrok, sőt, utca- és térneveink is őrzik.

    2026.09.12.
  2. Varkocs emlékére

    Csendes koszorúzást tartottak csütörtökön délelőtt Székesfehérvár Belvárosában Varkocs György tiszteletére. Székesfehérvár hős várkapitánya 1543. szeptember 3-án, a törökök ellen vívott küzdelemben vesztette életét.

    2026.09.03.
  3. Székesfehérvár bölcsőtől a sírig - 1031. szeptember 2-án hunyt el Szent Imre herceg

    Az Intelmekben testet öltő atyai gondoskodás dacára a „legfőbb hatalom” másként döntött: István királynak, az apának meg kellett érnie felnőtt fia elvesztését is. Imre herceg 1031. szeptember 2-án halt meg.

    2026.09.02.
  4. Öreghegyi emlékek a XX. századból

    Székesfehérvár legrégebbi szőlőhegye ma is kiváló termőterület, de mára sokkal inkább lakott, sűrűn beépített városrészként él a köztudatban. Az építkezések a múlt században indultak meg igazán, amikor a város vezetése felhagyott a kintlakás több évszázados tiltásával, 1929-ben pedig az addigi dűlőutak a trianoni békediktátum által elszakított felvidéki települések nevét kapták. A présházak és nyaralók mellett megjelentek a lakóházak, s ez magával hozta az iskolaépítéseket.

    2026.08.28.