2. Várostörténet

562 éve koronázták meg Hunyadi Mátyást Székesfehérváron

1464. március 29-én a királyság ősi koronázási és temetkezési székhelyén koronázták királlyá Hunyadi Mátyást. E jeles évfordulóról koszorúzással emlékeztek meg hétfőn este Székesfehérváron.
2026.03.30. 19:05 |
562 éve koronázták meg Hunyadi Mátyást Székesfehérváron

Melocco Miklós Mátyás király-emlékművénél a város országgyűlési képviselője, Vargha Tamás, dr. Cser-Palkovics András polgármester, a Mathias Corvinus Collegium helyi képviselőivel és a megjelent fehérváriakkal közösen hajtottak fejet.

A reneszánsz kort zenével idézték meg az Alba Regia Szimfonikus Zenekar művészei.

Megemlékezés a Mátyás király-emlékművénél
Megemlékezés a Mátyás király-emlékművénél

1464. március 29-én koronázta magyar királlyá az esztergomi érsek Hunyadi Mátyást (ur. 1458-1490) Székesfehérváron, ezzel a szokásjog szerint is legitimmé téve uralmát. Az alig tizenöt éves Mátyást a bárói ligák szegedi egyezménye értelmében már 1458 januárjában megválasztották, viszont a Szent Korona nélkül hatalma vitatható volt. 1461-ben Mátyás háborúba keveredett Frigyes császárral, akivel azonban kénytelen volt békét kötni, mivel apósa, Podjebrád György bujtogatására a cseh főurak újra lázongani kezdtek ellene. Ezt követően kötötte meg 1463-ban Mátyás III. Frigyessel a bécsújhelyi megállapodást, aminek értelmében 80 000 aranyforintért visszakapta tőle a Szent Koronát. Nem koronáztatta meg magát azonnal, előbb befejezte a boszniai hadjáratot és csak ezt követően, 1464. március 29-én került sor a ceremóniára Székesfehérváron.

Mátyás kora fontos időszak volt Székesfehérvár életében, hiszen a történészek szerint a reneszánsz Európa egyik legnagyobb települése volt ekkor városunk. Legrégebbi műemlékünk, a gótikus stílusú Szent Anna-kápolna Mátyás uralkodása alatt épült. Emlékezve az országot felvirágoztató királyra, 1990-ben, halálának 500. évfordulója tiszteletére avatták fel a Belvárosban található Mátyás király-emlékművet, amelyet Melocco Miklós a Nemzet Művésze, Kossuth- és Munkácsy Mihály-díjas szobrászművész készített. 2018-ban, Mátyás születésének 575. évfordulóján emlékévvel tisztelegtek.

A koronázás 562. évfordulóján hétfőn este, hagyományteremtő szándékkal tartottak megemlékezést. Az emlékműnél az Alba Regia Szimfonikus Zenekar művészei alkotta kamarazenekar előadásában Mátyás korának udvari tánczenéjét hallhatták az emlékezők. Koszorút helyezett el a Mátyás-emlékmű előtt Vargha Tamás, Székesfehérvár országgyűlési képviselője, dr. Cser-Palkovics András polgármester és Horváth Miklós Csaba alpolgármester, Békési Ferencné önkormányzati képviselő, valamint az MCC Székesfehérvári Képzési Központjának vezetője, Östör Annamária és a központot képviselő diákok.

Várostörténet

Összes

  1. Orvos és történetíró – Dr. Lauschmann Gyula, városának szerelmese

    Székesfehérvár régmúltja mindig is a helyi értelmiség érdeklődésének középpontjában állt, de a várostörténeti kutatások igazán a 19. század második felében kaptak lendületet. Csapó Kálmán 1861-ben adta ki a legkorábbi időktől induló kis könyvét, amelyet három évtizeddel később egy orvos fiatalember, bizonyos dr. Lauschmann Gyula történeti tárgyú írásai és előadásai követtek.

    2026.07.27.

  2. 736 éve, 1290. július 23-án koronázták meg az utolsó Árpád-házi királyt, III. Andrást

    II. András király (1205–1235) 1234 májusában vette nőül utolsó, harmadik feleségét, Estei Beatrixet. A királyné nem sokkal a király halála előtt lett állapotos, udvari körökben azonban azt rebesgették, hogy nem az idősödő király, hanem Apod fia Dénes nádor (1231–1234) gyermekét hordja a szíve alatt.

    2026.07.23.

  3. Fedezze fel Székesfehérvár múltját

    Székesfehérvár történelme évszázadokon át formálta nemcsak a várost, hanem az egész országot. A város múltja számtalan izgalmas történetet, különleges helyszínt és kevésbé ismert érdekességet rejt, amelyek ma is ott élnek utcáinkban, épületeinkben és köztereinken.A Várostörténeti írásokat ITT találja!

    2026.07.21.

  4. 684 éve koronázták I. Nagy Lajost

    I. Károly király 1342. július 16-án bekövetkezett halála, majd uralkodóhoz méltó temetése után (1342. július 19. Székesfehérvár, Nagyboldogasszony-bazilika) fia, Lajos herceg lépett a magyar trónra. Az ifjú király tényleg ideális körülmények között lépett trónra: az államkincstár dugig volt az apja uralkodása alatt föltárt nemesfémbányák jövedelmeiből, belső ellenzék lényegében nem létezett, érdemi külső ellenség pedig nem fenyegette az ország határait. 

    2026.07.21.