-
Ki volt Saára Gyula?
Immár 15 éve annak, hogy Székesfehérvár önkormányzata meghirdette a Saára Gyula Útfelújítási Programot. A városi alapból azóta számos út és járda újult meg, a fejlesztések pedig folytatódnak. De ki volt a program névadója, mit érdemes tudnunk róla és koráról? Milyen események fűződnek a munkásságához?
2026.05.26. -
Megemlékezés a 338. évfordulón
Székesfehérvár török alóli visszavételének 338. évfordulójára emlékeztek kedden. A Nemzeti Emlékhely Várkörút felőli oldalán található emléktáblánál néma koszorúzást tartottak. Székesfehérvár mintegy másfél évszázados hódoltság után szabadult fel az oszmán-török uralom alól.
2026.05.19. -
Ötvenöt éve zárt be a Fekete Sas Patika a Fő utcán
1971. május 17-én zárt be a Fekete Sas Patika, majd rá négy évre nyitott újra akkor már patikamúzeumként. Ma a Fekete Sas Patikamúzeum az egyik leglátogatottabb kiállítóhelye a Szent István Király Múzeumnak, egy valódi kis ékszerdoboz Fehérvár belvárosában.
2026.05.18. -
A Hübner építészdinasztiáról
Városunk történetében vannak gyakran visszatérő nevek, sokszor emlegetett családok. Közéjük tartoznak Hübnerék is, akiknek négy nemzedéke is Fehérvár jelesei közé tartozott, noha nem mindegyikük élt itt. A szabadságharcos haleszi vértanú András unokaöccsének, Nándornak, az ő fiának, Jenőnek, valamint unokájának, Tibornak számos épületet köszönhetünk.
2026.05.10.
562 éve koronázták meg Hunyadi Mátyást Székesfehérváron
Melocco Miklós Mátyás király-emlékművénél a város országgyűlési képviselője, Vargha Tamás, dr. Cser-Palkovics András polgármester, a Mathias Corvinus Collegium helyi képviselőivel és a megjelent fehérváriakkal közösen hajtottak fejet.
A reneszánsz kort zenével idézték meg az Alba Regia Szimfonikus Zenekar művészei.
1464. március 29-én koronázta magyar királlyá az esztergomi érsek Hunyadi Mátyást (ur. 1458-1490) Székesfehérváron, ezzel a szokásjog szerint is legitimmé téve uralmát. Az alig tizenöt éves Mátyást a bárói ligák szegedi egyezménye értelmében már 1458 januárjában megválasztották, viszont a Szent Korona nélkül hatalma vitatható volt. 1461-ben Mátyás háborúba keveredett Frigyes császárral, akivel azonban kénytelen volt békét kötni, mivel apósa, Podjebrád György bujtogatására a cseh főurak újra lázongani kezdtek ellene. Ezt követően kötötte meg 1463-ban Mátyás III. Frigyessel a bécsújhelyi megállapodást, aminek értelmében 80 000 aranyforintért visszakapta tőle a Szent Koronát. Nem koronáztatta meg magát azonnal, előbb befejezte a boszniai hadjáratot és csak ezt követően, 1464. március 29-én került sor a ceremóniára Székesfehérváron.
Mátyás kora fontos időszak volt Székesfehérvár életében, hiszen a történészek szerint a reneszánsz Európa egyik legnagyobb települése volt ekkor városunk. Legrégebbi műemlékünk, a gótikus stílusú Szent Anna-kápolna Mátyás uralkodása alatt épült. Emlékezve az országot felvirágoztató királyra, 1990-ben, halálának 500. évfordulója tiszteletére avatták fel a Belvárosban található Mátyás király-emlékművet, amelyet Melocco Miklós a Nemzet Művésze, Kossuth- és Munkácsy Mihály-díjas szobrászművész készített. 2018-ban, Mátyás születésének 575. évfordulóján emlékévvel tisztelegtek.
A koronázás 562. évfordulóján hétfőn este, hagyományteremtő szándékkal tartottak megemlékezést. Az emlékműnél az Alba Regia Szimfonikus Zenekar művészei alkotta kamarazenekar előadásában Mátyás korának udvari tánczenéjét hallhatták az emlékezők. Koszorút helyezett el a Mátyás-emlékmű előtt Vargha Tamás, Székesfehérvár országgyűlési képviselője, dr. Cser-Palkovics András polgármester és Horváth Miklós Csaba alpolgármester, Békési Ferencné önkormányzati képviselő, valamint az MCC Székesfehérvári Képzési Központjának vezetője, Östör Annamária és a központot képviselő diákok.