-
Nyugodalmuk örök
Mária Terézia királynő 1777-ben kiadott rendelete értelmében megszűnt a több évszázados hazai szokás, a lakott területen belül és a templomok körüli sírkertekben történő temetkezés. Ekkoriban, a külvárosokban jöttek létre Székesfehérvár ma ismert temetői, köztük az egyik legkorábbi, a felsővárosi plébánia tulajdonában, majd kezelésében lévő Feltámadás, népies nevén Csutora temető.
2026.10.30. -
Magyar hadifogolysors
A második világháború magyar hadifoglyainak sorsáról tart előadást Babucs Zoltán hadtörténész november 3-án, kedden 17 órakor a Vörösmarty Mihály Könyvtár olvasótermében. A Siklósi Gyula Várostörténeti Kutatóközpont rendezvényén szó lesz az angolszász hadifogság mindennapjairól, a szovjet lágerek szörnyűségeinél is nehezebb megpróbáltatásokat kellett átélniük a hadifoglyoknak.
2026.10.29. -
A város első fényírója
A mai értelemben vett fényképezés kezdetei az 1830-as évekbe nyúlnak vissza. Magyarországon 1840-ben készült el az első dagerrotípia, s bár Székesfehérvár e tekintetben is az élen járt, a legkorábbi fennmaradt felvételek az 1860-as évek elejéről származnak. Az évtized kezdetén nyitotta meg műtermét a város első fényképésze, Pribék Antal, aki nemcsak emiatt került be a történeti emlékezetbe.
2026.10.27. -
Uradalmak ölelésében
Október végén folytatódik a Városok Városa című beszélgetéssorozat, a Szent István Király Múzeum Rendház épületben. A tízalkalmas program során Székesfehérvár történetének különböző korszakait járja végig vendégei segítségével dr. Demeter Zsófia történész.
2026.10.26.
562 éve koronázták meg Hunyadi Mátyást Székesfehérváron
Melocco Miklós Mátyás király-emlékművénél a város országgyűlési képviselője, Vargha Tamás, dr. Cser-Palkovics András polgármester, a Mathias Corvinus Collegium helyi képviselőivel és a megjelent fehérváriakkal közösen hajtottak fejet.
A reneszánsz kort zenével idézték meg az Alba Regia Szimfonikus Zenekar művészei.
1464. március 29-én koronázta magyar királlyá az esztergomi érsek Hunyadi Mátyást (ur. 1458-1490) Székesfehérváron, ezzel a szokásjog szerint is legitimmé téve uralmát. Az alig tizenöt éves Mátyást a bárói ligák szegedi egyezménye értelmében már 1458 januárjában megválasztották, viszont a Szent Korona nélkül hatalma vitatható volt. 1461-ben Mátyás háborúba keveredett Frigyes császárral, akivel azonban kénytelen volt békét kötni, mivel apósa, Podjebrád György bujtogatására a cseh főurak újra lázongani kezdtek ellene. Ezt követően kötötte meg 1463-ban Mátyás III. Frigyessel a bécsújhelyi megállapodást, aminek értelmében 80 000 aranyforintért visszakapta tőle a Szent Koronát. Nem koronáztatta meg magát azonnal, előbb befejezte a boszniai hadjáratot és csak ezt követően, 1464. március 29-én került sor a ceremóniára Székesfehérváron.
Mátyás kora fontos időszak volt Székesfehérvár életében, hiszen a történészek szerint a reneszánsz Európa egyik legnagyobb települése volt ekkor városunk. Legrégebbi műemlékünk, a gótikus stílusú Szent Anna-kápolna Mátyás uralkodása alatt épült. Emlékezve az országot felvirágoztató királyra, 1990-ben, halálának 500. évfordulója tiszteletére avatták fel a Belvárosban található Mátyás király-emlékművet, amelyet Melocco Miklós a Nemzet Művésze, Kossuth- és Munkácsy Mihály-díjas szobrászművész készített. 2018-ban, Mátyás születésének 575. évfordulóján emlékévvel tisztelegtek.
A koronázás 562. évfordulóján hétfőn este, hagyományteremtő szándékkal tartottak megemlékezést. Az emlékműnél az Alba Regia Szimfonikus Zenekar művészei alkotta kamarazenekar előadásában Mátyás korának udvari tánczenéjét hallhatták az emlékezők. Koszorút helyezett el a Mátyás-emlékmű előtt Vargha Tamás, Székesfehérvár országgyűlési képviselője, dr. Cser-Palkovics András polgármester és Horváth Miklós Csaba alpolgármester, Békési Ferencné önkormányzati képviselő, valamint az MCC Székesfehérvári Képzési Központjának vezetője, Östör Annamária és a központot képviselő diákok.