-
Tavaszi városismereti séták
A Siklósi Gyula Várostörténeti Kutatóközpont tovább folytatja a tavaly év vége óta a téli hideg miatt ideiglenesen szünetelő városismereti sétáit. A tavasz és a jó idő beköszöntével folytatódik a népszerű rendezvénysorozat, amelynek rendszeres látógatói már megtapasztalhatták, hogy nemcsak különleges helyszínekre látogathatnak el, hanem érdekes történetekkel, valamint a legújabb régészeti és történeti kutatási eredményekkel is megismerkedhetnek.
2026.04.16. -
A fehérvári kékfestők
A török kor majd’ másfél évszázada alatt városunk iparosai jobbára a Szigetben, a Palota- és Rácvárosban laktak. Közéjük szerbek, kisebb számban németek érkeztek. A városrész ipara a 18. századtól a hagyományos kézműves mesterségeken alapult. A vízigényes szakmák ebbe a városrészbe települtek, így a kékfestés is, amelynek története a Belvároshoz közeli részen kezdődött.
2026.04.13. -
45 utáni megszállás Fehérváron
Hazánkban évtizedeken át létezett egy kiemelt nap: április 4., a felszabadulás ünnepe, annak emlékére, hogy a szovjet Vörös Hadsereg ekkor kergette ki az utolsó német katonát Nemesmedvesnél. Ugyan állami ünnep 1950-ben lett, az emlékállítás már a háború végén elkezdődött. Közvetlen keleti szomszédaink „ideiglenes” itttartózkodását pedig sokáig nem lehetett megszállásnak nevezni.
2026.04.04. -
Fehérvári szecesszió
Egyes stílusirányzatok kifejezetten megosztók lehetnek: van, aki gyönyörűnek találja például a gazdagon díszített barokk templomokat, más sokkal inkább az egyszerűséget, a letisztult formákat kedveli. A szecesszió hasonló megítélés alá esik, Székesfehérváron is.
2026.04.02.
562 éve koronázták meg Hunyadi Mátyást Székesfehérváron
Melocco Miklós Mátyás király-emlékművénél a város országgyűlési képviselője, Vargha Tamás, dr. Cser-Palkovics András polgármester, a Mathias Corvinus Collegium helyi képviselőivel és a megjelent fehérváriakkal közösen hajtottak fejet.
A reneszánsz kort zenével idézték meg az Alba Regia Szimfonikus Zenekar művészei.
1464. március 29-én koronázta magyar királlyá az esztergomi érsek Hunyadi Mátyást (ur. 1458-1490) Székesfehérváron, ezzel a szokásjog szerint is legitimmé téve uralmát. Az alig tizenöt éves Mátyást a bárói ligák szegedi egyezménye értelmében már 1458 januárjában megválasztották, viszont a Szent Korona nélkül hatalma vitatható volt. 1461-ben Mátyás háborúba keveredett Frigyes császárral, akivel azonban kénytelen volt békét kötni, mivel apósa, Podjebrád György bujtogatására a cseh főurak újra lázongani kezdtek ellene. Ezt követően kötötte meg 1463-ban Mátyás III. Frigyessel a bécsújhelyi megállapodást, aminek értelmében 80 000 aranyforintért visszakapta tőle a Szent Koronát. Nem koronáztatta meg magát azonnal, előbb befejezte a boszniai hadjáratot és csak ezt követően, 1464. március 29-én került sor a ceremóniára Székesfehérváron.
Mátyás kora fontos időszak volt Székesfehérvár életében, hiszen a történészek szerint a reneszánsz Európa egyik legnagyobb települése volt ekkor városunk. Legrégebbi műemlékünk, a gótikus stílusú Szent Anna-kápolna Mátyás uralkodása alatt épült. Emlékezve az országot felvirágoztató királyra, 1990-ben, halálának 500. évfordulója tiszteletére avatták fel a Belvárosban található Mátyás király-emlékművet, amelyet Melocco Miklós a Nemzet Művésze, Kossuth- és Munkácsy Mihály-díjas szobrászművész készített. 2018-ban, Mátyás születésének 575. évfordulóján emlékévvel tisztelegtek.
A koronázás 562. évfordulóján hétfőn este, hagyományteremtő szándékkal tartottak megemlékezést. Az emlékműnél az Alba Regia Szimfonikus Zenekar művészei alkotta kamarazenekar előadásában Mátyás korának udvari tánczenéjét hallhatták az emlékezők. Koszorút helyezett el a Mátyás-emlékmű előtt Vargha Tamás, Székesfehérvár országgyűlési képviselője, dr. Cser-Palkovics András polgármester és Horváth Miklós Csaba alpolgármester, Békési Ferencné önkormányzati képviselő, valamint az MCC Székesfehérvári Képzési Központjának vezetője, Östör Annamária és a központot képviselő diákok.