-
110 éve hunyt el Pour Gyula százados
Székesfehérvár katonavárosként mindig is fontos szerepet töltött be a hazai hadviselésben. Így volt ez a Nagy Háború időszakában is, amikor a város három házi ezredének katonái harcoltak a frontokon. Közülük számosan elestek a harctéren. Az alábbi írással, egyik kiemelkedő bajtársuk hősi halálának évfordulóján, rájuk is emlékezünk.
2026.09.29. -
Az utolsó szemtanúk emlékeit őrzi
Két éve kezdte el gyűjteni a második világháború még élő szemtanúinak személyes emlékeit Bernáth Gábor. Azóta több mint 80 videós interjút készített idős emberekkel, akik saját emlékeik alapján tudnak mesélni a háború éveiről. Most további interjúalanyokat keres.
2026.09.27. -
Rövid maroshegyi séta
Székesfehérvár minden városrésze fontos épített, környezeti és szellemi értékeket őriz, lakói emlékezetében él a korábbi évtizedek története, felmenőik révén akár az elmúlt két évszázad eseményeit is ismerik. Nincs ez másként Maroshegy esetében sem. A város fiatalabb szőlőhegye akkor értékelődött fel igazán, amikor Öreghegyet elérte a filoxéravész. A 20. század elején elérte az átalakulás, és ma rendkívül változatos képet mutat.
2026.09.26. -
Történelmi túra Fehérváron
„Kik érted haltak” címmel szervezett vezetett túrát városunk katonai és történelmi emlékhelyei mentén a Székesfehérvári Városi Természetbarát Szövetség. Csütörtökön a közel hatvan fős csapat a Királykút Emlékházból indult útnak és a Zichy liget érintésével, bejárva a Belvárost a Jávor Ottó téri emlékműnél zárták a történetekben gazdag, mintegy kétórás sétát.
2026.09.24.
1848-as zászlóval emlékezik a szabadságharc évfordulójára a múzeum
A Szent István Király Múzeum Újkortörténeti Gyűjteménye egyik büszkesége az 1848-49-es szabadságharcból származó zászló, amit dr. Aradi János ny. rendőralezredes ajándékozott a múzeumnak 1998-ban.
A nemzeti ereklyének számító zászló történetét a családi hagyomány őrizte meg. A szabadságharc bukása utáni megtorlás, majd az azt követő másfél évszázad alatt méltó kegyelettel őrizte az Aradi család a magyar nemzeti függetlenségért és szabadságharcért vívott küzdelem ezen jelképét.
Az apáról fiúra örökített legenda szerint a zászlót az igari Bali család egyik őse kapta egy honvédtiszttől a dunaföldvári hídnál, mikor szénásszekerével segített átkelniük a folyón. Legutóbbi tulajdonosa néhai Bali György volt, tőle került az Aradi családhoz, onnan pedig a múzeumba. A jelenleg rendelkezésre álló, elsősorban heraldikai jegyek alapján a piros-fehér-zöld zászló eredetileg valóban a szabadságharc idejéből való. Az alapzászló funkciója: toborzó-zászló, csatazászló, csapatzászló stb., adatok hiányában jelenleg nem tudjuk rekonstruálni. A zászló közepén egy meglehetősen rossz állapotban lévő koronás középcímer látható, mely az 1874-es címerrendezés után Fiumét is feltüntette a címerpajzson. Az utólagosan rátett címer tehát a ’48-as zászló dualizmus kori használatát jelzi.
A zászló későbbi történetére vonatkozóan nincsenek adatok, de igen gyakori, hogy honvédegyletek, a ’48-as politikai pártok – akár korteszászlóként is – használták és büszkén őrizték a szabadságharc emlékét őrző ereklyét.