2. Várostörténet

1848-as zászlóval emlékezik a szabadságharc évfordulójára a múzeum

A pesti forradalom 1848. március 15-i eszméjére, történetére a Szent István Király Múzeum gyűjteményének egyik jeles műtárgyával, egy 1848-49-es szabadságharcból származó zászlóval kíván emlékezni.
2021.03.15. 10:10 |
1848-as zászlóval emlékezik a szabadságharc évfordulójára a múzeum

A Szent István Király Múzeum Újkortörténeti Gyűjteménye egyik büszkesége az 1848-49-es szabadságharcból származó zászló, amit dr. Aradi János ny. rendőralezredes ajándékozott a múzeumnak 1998-ban.

A nemzeti ereklyének számító zászló történetét a családi hagyomány őrizte meg. A szabadságharc bukása utáni megtorlás, majd az azt követő másfél évszázad alatt méltó kegyelettel őrizte az Aradi család a magyar nemzeti függetlenségért és szabadságharcért vívott küzdelem ezen jelképét.

Az apáról fiúra örökített legenda szerint a zászlót az igari Bali család egyik őse kapta egy honvédtiszttől a dunaföldvári hídnál, mikor szénásszekerével segített átkelniük a folyón. Legutóbbi tulajdonosa néhai Bali György volt, tőle került az Aradi családhoz, onnan pedig a múzeumba. A jelenleg rendelkezésre álló, elsősorban heraldikai jegyek alapján a piros-fehér-zöld zászló eredetileg valóban a szabadságharc idejéből való. Az alapzászló funkciója: toborzó-zászló, csatazászló, csapatzászló stb., adatok hiányában jelenleg nem tudjuk rekonstruálni. A zászló közepén egy meglehetősen rossz állapotban lévő koronás középcímer látható, mely az 1874-es címerrendezés után Fiumét is feltüntette a címerpajzson. Az utólagosan rátett címer tehát a ’48-as zászló dualizmus kori használatát jelzi.

A zászló későbbi történetére vonatkozóan nincsenek adatok, de igen gyakori, hogy honvédegyletek, a ’48-as politikai pártok – akár korteszászlóként is – használták és büszkén őrizték a szabadságharc emlékét őrző ereklyét.

Várostörténet

Összes

  1. Az utolsó magyar születésű király

    1526-ban ezen a napon koronázták királlyá Szapolyai Jánost Székesfehérváron, miután november 5-én az országgyűlés királlyá választotta. 1514-ben Szapolyai János verte le Temesvárnál a parasztfelkelést és Dózsa Györgyöt alvezéreivel együtt kegyetlen kínzások közt kivégeztette. 1526-ban pedig Szolimán szultán támadásakor az erdélyi hadakkal elindult, de a Mohácsi csatába nem érkezett meg.

    2026.11.11.

  2. 500 éve temették el II. Lajost

    A török elleni küzdelemben a középkori Magyar Királyság két uralkodóját veszítette el: 1444. november 10-én hunyt el a várnai csatában az akkor húsz éves I. Ulászló magyar király (1440–1444), majd 1526. augusztus 29-én az ugyancsak huszadik életévében járó II. Lajos (1516–1526) Mohácsnál.

    2026.11.10.

  3. Felsővárosi történelem

    Székesfehérváron a török alóli felszabadítás a legnagyobb pusztítást a Budai külvárosban tette: a blokád és a hadműveletek is menekülésre késztették a lakosságot. Ezzel kapcsolatos az 1686-os nagy tűzvész. A Rákóczi-féle felkelés idején kezdett újjátelepülni főként a környék uradalmaiból származó jobbágyokkal, de a harcok során hamarosan felégették, s 1712-ben a tanács lebonttatta a rebellis időkben felhúzott földkunyhókat.

    2026.11.09.

  4. Kovács Jenőre emlékeztek

    Tíz évvel ezelőtt hunyt el Kovács Jenő, Székesfehérvár köztiszteletben álló, kedvelt órásmestere, akinek munkáját lépten-nyomon őrzi a Belváros. Családjának tagjai, barátai, tisztelői rá emlékeztek vasárnap este a Kossuth udvarban. Az ünnepségen Spányi Antal megyés püspök és dr. Cser-Palkovics András polgármester idézte fel a mester alakját, városgyarapító munkásságát.

    2026.11.08.