1848-as zászlóval emlékezik a szabadságharc évfordulójára a múzeum

A Szent István Király Múzeum Újkortörténeti Gyűjteménye egyik büszkesége az 1848-49-es szabadságharcból származó zászló, amit dr. Aradi János ny. rendőralezredes ajándékozott a múzeumnak 1998-ban.

A nemzeti ereklyének számító zászló történetét a családi hagyomány őrizte meg. A szabadságharc bukása utáni megtorlás, majd az azt követő másfél évszázad alatt méltó kegyelettel őrizte az Aradi család a magyar nemzeti függetlenségért és szabadságharcért vívott küzdelem ezen jelképét.

Az apáról fiúra örökített legenda szerint a zászlót az igari Bali család egyik őse kapta egy honvédtiszttől a dunaföldvári hídnál, mikor szénásszekerével segített átkelniük a folyón. Legutóbbi tulajdonosa néhai Bali György volt, tőle került az Aradi családhoz, onnan pedig a múzeumba. A jelenleg rendelkezésre álló, elsősorban heraldikai jegyek alapján a piros-fehér-zöld zászló eredetileg valóban a szabadságharc idejéből való. Az alapzászló funkciója: toborzó-zászló, csatazászló, csapatzászló stb., adatok hiányában jelenleg nem tudjuk rekonstruálni. A zászló közepén egy meglehetősen rossz állapotban lévő koronás középcímer látható, mely az 1874-es címerrendezés után Fiumét is feltüntette a címerpajzson. Az utólagosan rátett címer tehát a ’48-as zászló dualizmus kori használatát jelzi.

A zászló későbbi történetére vonatkozóan nincsenek adatok, de igen gyakori, hogy honvédegyletek, a ’48-as politikai pártok – akár korteszászlóként is – használták és büszkén őrizték a szabadságharc emlékét őrző ereklyét.