Újabb fejezetekkel bővült a Siklósi Gyula Várostörténeti Kutatóközpont tudástára

Újabb fejezetekkel bővítette történelmi tudástárát a Siklósi Gyula Várostörténeti Kutatóközpont. Az intézmény Facebook-oldalán közzétett legutóbbi tartalmakban II. (Vak) Béla király koronázásáról, a 825 éve elhunyt III. Béla királyról és Konstanciáról, IV. Béla király szentéletű leányáról olvashatunk érdekes információkat.
2021.04.29. 16:42 |
Újabb fejezetekkel bővült a Siklósi Gyula Várostörténeti Kutatóközpont tudástára

A Siklósi Gyula Várostörténeti Kutatóközpont alapfeladatának tekinti, hogy folyamatos dolgozzon Székesfehérvár várostörténetének, történelmének feltárásán, és az eredményeket elérhetővé tegye a nyilvánosság számára.

Az intézmény közösségi oldalán olvasható történelmi ismertetők sorozata most újabb fejezetekkel gazdagodott.

Olvashatunk II. (Vak) Béla királyról, akit 890 évvel ezelőtt, 1131 tavaszán koronázták meg Fehérváron, a magyar történelemben addig példa nélkül álló uralkodóváltás eredményeként. Kilenc évig, tizenegy hónapig és tizenkét napig uralkodott.

A „Termete magas, arca nemes” című írás a 825 éve elhunyt III. Béla magyar királyról szól, akit saját maga választása szerint a Magyar Királyság ősi koronázótemplomában, a székesfehérvári Szűz Mária Bazilikában helyeztek nyugalomra. 24 éves uralkodása alatt a keresztény magyar államot történelmének addigi csúcspontjára emelte.

Ugyancsak olvashatunk a boldog emlékezetű szent királyleányról, Konstanciáról, IV. Béla király leányáról, aki a négy, kiemelkedő életszentsége miatt tisztelt lánytestvér egyike volt Szent Margit, Szent Kinga és Boldog Jolán mellett.

Mindenkinek ajánljuk a történelmi tudástár olvasmányait, amelyet közösségi oldalukon követhetnek az érdeklődők.

Várostörténet

  1. Az utolsó magyar születésű király

    1526-ban ezen a napon koronázták királlyá Szapolyai Jánost Székesfehérváron, miután november 5-én az országgyűlés királlyá választotta. 1514-ben Szapolyai János verte le Temesvárnál a parasztfelkelést és Dózsa Györgyöt alvezéreivel együtt kegyetlen kínzások közt kivégeztette. 1526-ban pedig Szolimán szultán támadásakor az erdélyi hadakkal elindult, de a Mohácsi csatába nem érkezett meg.

    2026.11.11.
  2. 500 éve temették el II. Lajost

    A török elleni küzdelemben a középkori Magyar Királyság két uralkodóját veszítette el: 1444. november 10-én hunyt el a várnai csatában az akkor húsz éves I. Ulászló magyar király (1440–1444), majd 1526. augusztus 29-én az ugyancsak huszadik életévében járó II. Lajos (1516–1526) Mohácsnál.

    2026.11.10.
  3. Felsővárosi történelem

    Székesfehérváron a török alóli felszabadítás a legnagyobb pusztítást a Budai külvárosban tette: a blokád és a hadműveletek is menekülésre késztették a lakosságot. Ezzel kapcsolatos az 1686-os nagy tűzvész. A Rákóczi-féle felkelés idején kezdett újjátelepülni főként a környék uradalmaiból származó jobbágyokkal, de a harcok során hamarosan felégették, s 1712-ben a tanács lebonttatta a rebellis időkben felhúzott földkunyhókat.

    2026.11.09.
  4. Kovács Jenőre emlékeztek

    Tíz évvel ezelőtt hunyt el Kovács Jenő, Székesfehérvár köztiszteletben álló, kedvelt órásmestere, akinek munkáját lépten-nyomon őrzi a Belváros. Családjának tagjai, barátai, tisztelői rá emlékeztek vasárnap este a Kossuth udvarban. Az ünnepségen Spányi Antal megyés püspök és dr. Cser-Palkovics András polgármester idézte fel a mester alakját, városgyarapító munkásságát.

    2026.11.08.