-
Kotsis Iván fehérvári épületei
Amikor a székesfehérvári városvezetés, élén Csitáry G. Emil polgármesterrel, az 1930-as évek elején több évtizednyi huzavona után elhatározta a Városháza bővítését, a két fiatal építész, Molnár Tibor és Schmidl Ferenc nagy lelkesedéssel fogadták a feladatot. Azt azonban tudták, hogy a munkálatok megtervezéséhez egy nagy tapasztalattal bíró szaktekintélyre van szükség, aki a tudása mellett a nevét is adja a vállalkozáshoz.
2026.08.10. -
„Mondd el fiaidnak!”
A Várkörút és a Rákóczi utca kereszteződésében egy nagy fekete kőtábla emlékeztet az egykori zsinagógára és az 1944-ben elhurcolt zsidóságra. Ha a helyi izraelita közösségről van szó, a legtöbben a vészkorszakot és az azt közvetlenül megelőző éveket idézik fel. Talán azért, mert nem ismerik a korábbi időket, mint ahogy sokan azt sem tudják: ma is létezik hitközség a városban.
2026.08.06. -
A hajdani öreghegyi nyaralókról
Az egykori Fiskális dűlő az Öreghegy, a város legrégebbi szőlőhegyének kapuja. Nevét arról kapta, hogy présházas telkeit többnyire városi tisztviselők, hivatalnokok vásárolták meg, amelyeken kisebb-nagyobb szőlőhegyi lakokat, több esetben neves építészek által tervezett villákat építtettek, kereszteket és más emlékeket emeltek. A környéket egy rövidebb sétával bejárva számos érdekességre bukkanhatunk.
2026.08.02. -
Királykúton a makett
Mostantól a Királykút Emlékházban nézhető meg az egykori székesfehérvári koronázóbazilika 1:75 méretarányú makettje. A hatalmas templom 12. századi állapotát bemutató – még 2013-ban készített – modellt a Fejér Szövetség ajándékozta Székesfehérvárnak. Az épületrekonstrukciót Földi Zoltán önkormányzati képviselő vette át csütörtökön.
2026.07.30.
Újabb fejezetekkel bővült a Siklósi Gyula Várostörténeti Kutatóközpont tudástára
A Siklósi Gyula Várostörténeti Kutatóközpont alapfeladatának tekinti, hogy folyamatos dolgozzon Székesfehérvár várostörténetének, történelmének feltárásán, és az eredményeket elérhetővé tegye a nyilvánosság számára.
Az intézmény közösségi oldalán olvasható történelmi ismertetők sorozata most újabb fejezetekkel gazdagodott.
Olvashatunk II. (Vak) Béla királyról, akit 890 évvel ezelőtt, 1131 tavaszán koronázták meg Fehérváron, a magyar történelemben addig példa nélkül álló uralkodóváltás eredményeként. Kilenc évig, tizenegy hónapig és tizenkét napig uralkodott.
A „Termete magas, arca nemes” című írás a 825 éve elhunyt III. Béla magyar királyról szól, akit saját maga választása szerint a Magyar Királyság ősi koronázótemplomában, a székesfehérvári Szűz Mária Bazilikában helyeztek nyugalomra. 24 éves uralkodása alatt a keresztény magyar államot történelmének addigi csúcspontjára emelte.
Ugyancsak olvashatunk a boldog emlékezetű szent királyleányról, Konstanciáról, IV. Béla király leányáról, aki a négy, kiemelkedő életszentsége miatt tisztelt lánytestvér egyike volt Szent Margit, Szent Kinga és Boldog Jolán mellett.
Mindenkinek ajánljuk a történelmi tudástár olvasmányait, amelyet közösségi oldalukon követhetnek az érdeklődők.