-
Kotsis Iván fehérvári épületei
Amikor a székesfehérvári városvezetés, élén Csitáry G. Emil polgármesterrel, az 1930-as évek elején több évtizednyi huzavona után elhatározta a Városháza bővítését, a két fiatal építész, Molnár Tibor és Schmidl Ferenc nagy lelkesedéssel fogadták a feladatot. Azt azonban tudták, hogy a munkálatok megtervezéséhez egy nagy tapasztalattal bíró szaktekintélyre van szükség, aki a tudása mellett a nevét is adja a vállalkozáshoz.
2026.08.10. -
„Mondd el fiaidnak!”
A Várkörút és a Rákóczi utca kereszteződésében egy nagy fekete kőtábla emlékeztet az egykori zsinagógára és az 1944-ben elhurcolt zsidóságra. Ha a helyi izraelita közösségről van szó, a legtöbben a vészkorszakot és az azt közvetlenül megelőző éveket idézik fel. Talán azért, mert nem ismerik a korábbi időket, mint ahogy sokan azt sem tudják: ma is létezik hitközség a városban.
2026.08.06. -
A hajdani öreghegyi nyaralókról
Az egykori Fiskális dűlő az Öreghegy, a város legrégebbi szőlőhegyének kapuja. Nevét arról kapta, hogy présházas telkeit többnyire városi tisztviselők, hivatalnokok vásárolták meg, amelyeken kisebb-nagyobb szőlőhegyi lakokat, több esetben neves építészek által tervezett villákat építtettek, kereszteket és más emlékeket emeltek. A környéket egy rövidebb sétával bejárva számos érdekességre bukkanhatunk.
2026.08.02. -
Királykúton a makett
Mostantól a Királykút Emlékházban nézhető meg az egykori székesfehérvári koronázóbazilika 1:75 méretarányú makettje. A hatalmas templom 12. századi állapotát bemutató – még 2013-ban készített – modellt a Fejér Szövetség ajándékozta Székesfehérvárnak. Az épületrekonstrukciót Földi Zoltán önkormányzati képviselő vette át csütörtökön.
2026.07.30.
Történelmi tények, érdekességek a Siklósi Gyula Várostörténeti Kutatóközpont oldalán
„Hunyadi János idősebb fia, László és hívei 1456. november 9-én Nándorfehérváron megölték Cillei Ulrik grófot. A magyar főúr V. László magyar király (1440/1453–1457) rokona, és egyben az ország egyik legbefolyásosabb csoportosulásának feje is volt. 1457 elején az egykori kormányzó halála után még mindig a Hunyadiak kezén lévő királyi várak és jövedelmek visszaszerzése érdekében az uralkodó társaságában Nándorfehérvárra indult a családi vagyon akkori kezelőjéhez, Hunyadi Lászlóhoz. Az idősebb Hunyadi fiút Thuróczy János krónikája szerint környezete buzdította arra, hogy Cilleit megölje.” – olvasható a mai naphoz kapcsolódó múltidézés a Siklósi Gyula Várostörténeti Kutatóközpont közösségi oldalán.
Az írást, amelyből kiderül, hogy az akkor történteket az utókor hányféleképpen magyarázta, és mi vezetett Hunyadi Lászlót 1457. március 16-i kivégzéséhez, Teiszler Éva, a Kutatóközpont történész munkatársa készítette.