-
121 éve született Romhányi
Dr. Romhányi György professzor születésének 121. évfordulója alkalmából megemlékezést tartottak Székesfehérváron. A résztvevők megkoszorúzták az Oskola utcában található Romhányi-emléktáblát, majd a Hiemer-házban az emlékülés keretében adták át a 2025. és 2026. évi Romhányi Díjat.
2026.09.14. -
Fehérvár legyen az ország mintavárosa – szakmai fórum és közösségi tervezés
A 2038-as Szent István Emlékévhez is kapcsolódik az a nagyszabású vízió, amely Székesfehérvár európai szintű versenyképességének további erősítését célozza. A stratégiát a helyi közösségek bevonásával szeretnék megvalósítani, így várhatóan októberben megkezdődik a program társadalmasítása.
2026.09.14. -
Romhányi Györgyre emlékeztek
Romhányi Györgyre emlékeztek a pályatársak az Oskola utcai emléktáblánál. A koszorúzást tudományos rendezvény és ünnepélyes díjátadó követte a Hiemer-házban.
2026.09.15. -
Fehérvár a következő évtizedben
Hazánkban a megyei jogú városok között Székesfehérváron a legjobb élni, legalábbis az Egyensúly Intézet elmúlt három évben végzett felmérései szerint. A szervezet most egy Kelet-közép európai összehasonlítást is készített.
2026.09.14.
Szakmai nap a Bazilikában végzett ásatások eredményeiről
A múzeum ásatást végzett a nyár folyamán a székesegyház épületében, ami magyarországi viszonylatban az egyik legnagyobb, szakrális belső térben végrehajtott ásatás volt. Ennek előzményeit, részleteit és eddig feltárt eredményeit ismertették a kutatásban résztvevő szakemberek a hétfői szakmai napon.
A Bazilika körüli ásatásokról itt olvashat bővebben!
A Székesegyház belsejében történt ásatásokról ősszel számoltak be a szakemberek.
A bevezetőben elhangzott: a látványos feltárásokat óriási érdeklődés övezte a város részéről, Reich Szabina, az ásatások vezetője több alkalommal is tartott idegenvezetést a területen a munkálatok megtekintésére. A feltárásoknak két kiemelkedő eredménye volt. Egyrészt a Szent István Király Múzeum és az Egyházmegyei Múzeum szoros együttműködésének köszönhetően kiállítás nyílt a székesegyház barokk műtárgyaiból a Csók István Képtárban. Másrészt november eleje óta a Városházán láthatják az érdeklődők a román stílusú, 800 éves limoges-i korpuszt, amely az ásatások legértékesebb régészeti lelete. A kutatások 2022-re a székesegyház teljes körű felújításával fognak befejeződni. A Szent István Király Múzeum azt tervezi, hogy mostantól a komoly érdeklődésre számot tartó tervásatásait szakmai napokon mutatja be a tudományos élet szereplői számára.
„A mai Székesfehérváron a hagyományból táplálkozó keresztény kultusz lelkületének megtestesülését leginkább a székesegyház épülete jeleníti meg. Itt nyolc évszázada ugyanannak az egyháznak a tagjai tisztelik Istent, hallgatják szavát, erősödnek szentségeivel, ünneplik és imádják Krisztust. A közelmúltban a székesegyház épületében és környezetében végzett régészeti feltárások legfontosabb eredménye számomra, hogy igazolták ezt a történeti folytonosságot.” – fogalmazott a tanácskozást megnyitó köszöntőjében Spányi Antal megyés püspök.
„Akarjuk tudni, kik is vagyunk, kik voltak elődeink, hogyan gondolkodhattak és élhettek, mit tettek hozzá a világhoz. A föld felett látható, írásos emlékek, előző korok tudományos munkái mellett a mában bennünk is van késztetés távolabbi múltunk alaposabb megismerésére és arra, hogy mit rejt a föld magában.” – mondta a megnyitó Brájer Éva alpolgármester. Hozzátette: az ásatások sikeréhez kellett az egyház és a város vezetőjének közös szándéka, bátorsága és a szakemberek elkötelezett munkája is.
A szakmai napon Reich Szabina, a Szent István Király Múzeum régésze ismertette a kutatások eredményeit, majd a Magyar Nemzeti Múzeumból és a Magyar Tudományos Akadémia Művészettörténeti Kutatóintézetéből meghívott szakemberek tartottak előadásokat többek között a székesegyház építéstörténetéről, az épület körül folytatott ásatásokról, a festőrestaurátori kutatásokról, a sírkőleletekről és a feltárások munkamódszereiről.