-
Az anyósok kedvenc leshelye
Székesfehérvár egyes belvárosi épületeit jellegzetes sarokerkélyek díszítik, melyek nem csak mutatósak, de komoly társadalmi szerepük is volt régen. Március 30-án, szombaton 10.00 órakor indul a Tourinform Iroda által szervezett séta, melynek keretében mindent megtudhatunk a különleges balkonokról.
2024.03.28. -
Az anyai ágat vizsgálják
Béla macsói herceg maradványainak genetikai vizsgálatával folytatja munkáját a Magyarságkutató Intézet (MKI) Archeogenetikai Kutatóközpontja. Béla macsói herceg genetikai vizsgálata azzal a reménnyel kecsegtet, hogy IV. Béla számos gyermekének a genetikai meghatározásához további támpontokat lehet nyerni.
2024.03.22. -
Híres házak, híres emberek
Folytatódnak a Helytörténeti esték az Aranybulla Könyvtárban. Március 21-én, csütörtökön 17 órakor Keszei István költő és a Zichy liget 7. számú ház történetét ismerheti meg a hallgatóság Magony Imre előadásában.
2024.03.20. -
Újabb feltárás a Romkertben
Folytatódik a Szent István Király Múzeum tervásatása, amit a Nemzeti Emlékhelyen kezdtek meg az intézmény szakemberei. A munkálatok ma indultak és a tervek szerint a jövő héten is a területen dolgoznak a régészek. Az újabb tudományos módszerek segítségével korábban már kiderült: Székesfehérvár városfala a 11. században épült.
2024.03.06.
1956 - mi történt október 23-án Székesfehérváron?
Fotók: Szent István Király Múzeum
Ezt megelőzően október 22-én az ország számos nagyobb városában, elsősorban az egyetemi városokban tartottak a diákok gyűléseket. A gyűléseken a résztvevők a szegedi egyetemen október 16-án (megalakult, illetőleg) újjáalakult Magyar Egyetemi és Főiskolai Egyesületek Szövetségéhez (MEFESZ) mondták ki csatlakozásukat.
A székesfehérvári gyűlésen a középiskolás diákok az őket érintő kérdésekről tárgyaltak, főként a Demokratikus Ifjúsági Szövetség működését vitatták meg, elsődlegesen a DISZ helyi szervezetét, annak munkáját kritizálták.
A diákok követeléseiket pontokba foglalták, egyúttal elhatározták új diákszövetség alakítását. A nyilatkozat megszövegezésében közreműködő diákok közül csupán Orosz Lászlót, a József Attila Gimnázium IV. osztályos tanulójának nevét említik a források.
A diákok gyűlésén az esti órákban a városi pártbizottságot Bánki János, a DISZ bizottságot Bán József és Dvorszki Ferenc képviselték. Ők a nyilatkozattal szemben nem foglaltak állást, sőt a megyei pártbizottságra a diákküldöttekkel együtt mentek el. A középiskolások gyűlésükről a megyei lap szerkesztőségét is értesítették, az összejövetelen Árokházi György, Bokor Rózsa és Röper Magdolna újságírók is jelen voltak.
A középiskolások követeléseiket a Fejér Megyei Néplapban kívánták megjelentetni, ezért este hét óra körül öt fős küldöttséget menesztettek a megyei pártbizottságra, hogy a lapban történő közléshez a szükséges engedélyt kieszközöljék. A megyei pártbizottság titkára, Sebes Imre valamennyi pont kinyomtatásához nem járult hozzá, végül megtagadta az engedély kiadását. A hosszas megbeszélés alatt a diákok értesítették a kollégiumokat és felvonulást szerveztek a pártbizottság épülete elé.
A mintegy 800-900 főre duzzadt tüntető tömeg a Városi Kultúrház színháztermében a mai Szent István Terembnen tartott tiltakozó nagygyűlést, amelyen elsőként a pontok megjelenését követelték.
A gyűlésen a pártbizottság néhány tagja (Bánki János, Hankó János, Sebes Imre) is részt vett, ennek ellenére az egyetemi ifjúság követeléseihez csatlakozó diákok pontjainak megjelentetésétől elzárkóztak, sőt a jelenlévőkre sértő nyilatkozatokat tettek. Az újság felelős kiadója Sebes Imre, a megyei pártbizottság első titkára volt, az ő engedélye volt szükséges a közlemények, nyilatkozatok megjelenéséhez. A gyűlést követően a diákok a Székesfehérvári Nyomda épületéhez mentek és ott követelték a kora délutáni órákban megszövegezett 12 pont kinyomtatását. A nyomda munkatársaihoz Bokor Rózsa vezetésével háromtagú küldöttség ment, de itt sem sikerült a nyilatkozat kinyomtatását elérniük.
A diákok tüntetése a késő esti órákban, körülbelül fél tizenkettőkor eredménytelenül ért véget, szétoszlottak.
A középiskolás diákok 5 pontos felhívása mintegy a hatalom tétovázásának jeleként október 24-én jelent meg a Fejér Megyei Néplapban. (A felhívást a későbbiek során külön röplapon is terjesztették. A közlemény bejelentette a Székesfehérvári Középiskolás Diákszövetség megalakulását, az új szervezet kivált a DISZ-ből. Megindokolták kiválásuk okait is. A DISZ-t elbürokratizálódott szervezetnek ítélték meg, amely nem támogatta a középiskolás diákok tanulását, kulturális és műveltségi ismereteinek követeléseit, a középiskolások sportéletét sem erkölcsileg, sem anyagilag. A Demokratikus Ifjúsági Szövetséggel szemben egy önkéntes szövetséget hoztak létre, amelynek szervezetei az iskolákban önállóan működnek, tagjai választanak vezetőséget. A felhívás politikai célkitűzéseiben szerepelt a szocializmus építésén túlmenően az is, hogy ,a munkásosztály vezetését és a párt eszméit és célkitűzéseit magunkévá tesszük. A felhívás üdvözölte a MEFESZ megalakulását, egyúttal csatlakozott a Budapesti Műszaki Egyetem Központi Diákotthon Diákbizottságának követeléseihez is, amely március 15-e és október 6-a nemzeti ünneppé nyilvánítását és nem utolsósorban, a nemzet elleni hibák elkövetőinek felelősségre vonását követelte.
Forrás: „Egy nép kiáltott. Aztán csend lett.” - Az 1956-os forradalom Székesfehérvárott
Szerzők: Csurgai Horváth József, Farkas Gábor és Komlósi József