1956 - mi történt október 23-án Székesfehérváron?

A forradalom székesfehérvári eseményei kezdőpontjának a középiskolások október 23-án, kedd délután a Hunyadi Mátyás Közgazdasági Technikumban tartott diákgyűlését tekinthetjük. A diákparlamenten, amely délután három órakor kezdődött, mintegy 25-30 középiskolás diák volt jelen - olvasható az „Egy nép kiáltott. Aztán csend lett.”  - Az 1956-os forradalom Székesfehérvárott című, 1996-ban megjelent könyvben.
2022.10.23. 07:54 |
1956 - mi történt október 23-án Székesfehérváron?

Fotók: Szent István Király Múzeum

Ezt megelőzően október 22-én az ország számos nagyobb városában, elsősorban az egyetemi városokban tartottak a diákok gyűléseket. A gyűléseken a résztvevők a szegedi egyetemen október 16-án (megalakult, illetőleg) újjáalakult Magyar Egyetemi és Főiskolai Egyesületek Szövetségéhez (MEFESZ) mondták ki csatlakozásukat.

A székesfehérvári gyűlésen a középiskolás diákok az őket érintő kérdésekről tárgyaltak, főként a Demokratikus Ifjúsági Szövetség működését vitatták meg, elsődlegesen a DISZ helyi szervezetét, annak munkáját kritizálták.

A diákok követeléseiket pontokba foglalták, egyúttal elhatározták új diákszövetség alakítását. A nyilatkozat megszövegezésében közreműködő diákok közül csupán Orosz Lászlót, a József Attila Gimnázium IV. osztályos tanulójának nevét említik a források.

A diákok gyűlésén az esti órákban a városi pártbizottságot Bánki János, a DISZ bizottságot Bán József és Dvorszki Ferenc képviselték. Ők a nyilatkozattal szemben nem foglaltak állást, sőt a megyei pártbizottságra a diákküldöttekkel együtt mentek el. A középiskolások gyűlésükről a megyei lap szerkesztőségét is értesítették, az összejövetelen Árokházi György, Bokor Rózsa és Röper Magdolna újságírók is jelen voltak.

A középiskolások követeléseiket a Fejér Megyei Néplapban kívánták megjelentetni, ezért este hét óra körül öt fős küldöttséget menesztettek a megyei pártbizottságra, hogy a lapban történő közléshez a szükséges engedélyt kieszközöljék. A megyei pártbizottság titkára, Sebes Imre valamennyi pont kinyomtatásához nem járult hozzá, végül megtagadta az engedély kiadását. A hosszas megbeszélés alatt a diákok értesítették a kollégiumokat és felvonulást szerveztek a pártbizottság épülete elé.

A mintegy 800-900 főre duzzadt tüntető tömeg a Városi Kultúrház színháztermében a mai Szent István Terembnen tartott tiltakozó nagygyűlést, amelyen elsőként a pontok megjelenését követelték.

A gyűlésen a pártbizottság néhány tagja (Bánki János, Hankó János, Sebes Imre) is részt vett, ennek ellenére az egyetemi ifjúság követeléseihez csatlakozó diákok pontjainak megjelentetésétől elzárkóztak, sőt a jelenlévőkre sértő nyilatkozatokat tettek. Az újság felelős kiadója Sebes Imre, a megyei pártbizottság első titkára volt, az ő engedélye volt szükséges a közlemények, nyilatkozatok megjelenéséhez. A gyűlést követően a diákok a Székesfehérvári Nyomda épületéhez mentek és ott követelték a kora délutáni órákban megszövegezett 12 pont kinyomtatását. A nyomda munkatársaihoz Bokor Rózsa vezetésével háromtagú küldöttség ment, de itt sem sikerült a nyilatkozat kinyomtatását elérniük.

A diákok tüntetése a késő esti órákban, körülbelül fél tizenkettőkor eredménytelenül ért véget, szétoszlottak.

A középiskolás diákok 5 pontos felhívása mintegy a hatalom tétovázásának jeleként október 24-én jelent meg a Fejér Megyei Néplapban. (A felhívást a későbbiek során külön röplapon is terjesztették. A közlemény bejelentette a Székesfehérvári Középiskolás Diákszövetség megalakulását, az új szervezet kivált a DISZ-ből. Megindokolták kiválásuk okait is. A DISZ-t elbürokratizálódott szervezetnek ítélték meg, amely nem támogatta a középiskolás diákok tanulását, kulturális és műveltségi ismereteinek követeléseit, a középiskolások sportéletét sem erkölcsileg, sem anyagilag. A Demokratikus Ifjúsági Szövetséggel szemben egy önkéntes szövetséget hoztak létre, amelynek szervezetei az iskolákban önállóan működnek, tagjai választanak vezetőséget. A felhívás politikai célkitűzéseiben szerepelt a szocializmus építésén túlmenően az is, hogy ,a munkásosztály vezetését és a párt eszméit és célkitűzéseit magunkévá tesszük. A felhívás üdvözölte a MEFESZ megalakulását, egyúttal csatlakozott a Budapesti Műszaki Egyetem Központi Diákotthon Diákbizottságának követeléseihez is, amely március 15-e és október 6-a nemzeti ünneppé nyilvánítását és nem utolsósorban, a nemzet elleni hibák elkövetőinek felelősségre vonását követelte.

Forrás: „Egy nép kiáltott. Aztán csend lett.” - Az 1956-os forradalom Székesfehérvárott
Szerzők: Csurgai Horváth József, Farkas Gábor és Komlósi József

Várostörténet

  1. 32 éve lett megyei jogú város

    A város életében különös jelentőséggel bír az, hogy 1989 áprilisában megyei várossá, majd 1990. december 1-jén megyei jogú várossá nyilvánították. A Városi Levéltár és Kutatóintézet tanulmányában olvasható, hogy a korábbi szabad királyi város a kiegyezést követően törvényhatósági jogú város volt, 1945 után ez nem változott, azonban 1950-től a járási tanács alá rendelték Fehérvárt, majd 1954-ben járási jogú várossá vált.

    2022.12.01.
  2. Nem volt termálvíz

    Az energiaár-robbanás miatt erőteljesebben felmerül a különböző alternatív fűtési megoldások használatának lehetősége. Ilyen lehet akár a termálhő hasznosítás is. Fehérvár alatt 1936-ban kerestek először és utoljára termálvizet. A terv az volt akkoriban, hogy 600 méterrel a föld alatt melegvizet találnak és az a város alá benyúló mohai ásványvíz-medence vizével keveredve egyedülálló termálvizet eredményezett volna.

    2022.11.23.
  3. Aranybulla 100.

    1922-ben ezen a napon nagy ünnepségre készülődött Székesfehérvár. Az Aranybulla kibocsátásának 700. évfordulójára emlékezett akkor a város. A nagyszabású rendezvénysorozat részeként Aranybulla-emlékművet avattak a Csúcsos-hegyen. Az obeliszk azóta elpusztult. Ismerjék meg Önök is kalandos történetét, valamint az ötven éve készült, ma is a helyszínen látható emlékművet.

    2022.11.19.
  4. a Sörház-malom múltja

    Pillanatképek a Sörház-malom múltjából címmel nyílt kiállítás kedden az idén 30 éves fennállását ünneplő Kodolányi János Egyetem Fürdő utcai igazgatósági épületében. A tárlaton leírások, jegyzőkönyvek, térképek és fotók mutatják be az épületet, amely sörfőzőként, malomként és fürdőként is üzemelt egykoron. 

    2022.11.15.