Sikerült bizonyítani, hogy a székesfehérvári osszáriumban Árpád-házi királyok földi maradványai vannak

Több száz csontmintát vettek az Osszáriumban őrzött koponyákból, most pedig a csontok nagy részét visszaszállítják a napokban Székesfehérvárra a Magyarságkutató Intézet munkatársai. Két Árpád-házi személyt azonosítottak, és kiderült, hogy Fehérváron temették el Halicsi András herceget is. A koponyákat 3D szkennerrel digitalizálják, így a későbbiekben biológiai arcrekonstrukció is készülhet.
2022.08.09. 11:25 |
Sikerült bizonyítani, hogy a székesfehérvári osszáriumban Árpád-házi királyok földi maradványai vannak

A modern eszközök segítségével hamarosan virtuális térben együtt sétálhatunk az Árpád-házi uralkodókkal a fehérvári Nagyboldogasszony Bazilikában.

Videó: Látrányi Viktória, Múzeum TV

Az osszáriumból még tavaly februárban vitték el az egykori Nagyboldogasszony Bazilikába területén fellelt csontokat genetikai vizsgálatra.

Neparáczki Endre, a Magyarságkutató Intézet Archeogenetikai Kutatócsoportjának igazgatója, az SZTE Természettudományi és Informatikai Kar Biológia Intézet Genetikai Tanszékének munkatársa vezetésével folyó projekt során sikerült bizonyítani, hogy a székesfehérvári osszáriumban (csonttárban) Árpád-házi királyok földi maradványai találhatók - áll a közleményben.

A napokban fejeződött be azoknak a koponyáknak a vizsgálata, amelyeket az SZTE munkatársai a Székesfehérvári Középkori Romkertből szállíthattak el Szegedre. A csontmaradványokat a napokban visszajuttatják a székesfehérvári osszáriumba, mely a Királyi Napok alatt augusztus 13-tól ismát látogatható lesz.

Neparáczki Endre közölte, az osszáriumban több mint kilencszáz ember csontmaradványa található összekeveredve. Az SZTE-n vizsgált négyszáz emberi maradványból DNS-mintát vettek. A kutatók célja, hogy - ezeket a mintákat a korábban meghatározott profilokkal összevetve - több magyar uralkodót is azonosítsanak. A csontokat szénizotópos kormeghatározásnak is alávetették, így kiderült, a székesfehérvári sírhelyet a 9-től a 16. századig használták temetkezésre.

A szegedi tudósok vizsgálatának biztos kiindulópontja a korábban megtalált III. Béla király DNS-mintája volt. Ennek segítségével sikerült feltérképezni az Árpád-házi rokonokat. Eddig Antiókhiai Anna (1154-1184), III. Béla magyar király első feleségének csontjait, továbbá Halicsi Endrét (1210-1234), II. András magyar király harmadszülött fiát azonosították.

A kutatók Corvin Jánostól (1473-1504), Mátyás király (1443-1490) fiától és unokájától, Kristóftól (1499-1505) is rendelkeznek DNS-mintával, ezért már csak néhány lépésre vannak attól, hogy Mátyás király földi maradványait is azonosíthassák.

Árpád-házi Mária nápolyi királyné (1257-1323) koponyája vizsgálata után pedig kiválaszthatók lesznek a csontkamra leletei közül az Anjou-irályok maradványai is. Ehhez azonban a kutatóknak Nápolyba kell utazniuk, hogy az ottani uralkodói sírokból mintát vegyenek.

A székesfehérvári osszáriumbeli csontmaradványok vizsgálatának célja egyrészt, hogy méltó sírhelyet kaphassanak egykori uralkodóink, másrészt, hogy - az összegyűlt információk feldolgozása alapján - jobban megismerjék a magyar uralkodókat. A szegedi kutatók ugyanis minden koponyát beszkenneltek, és ennek alapján arcrekonstrukciót készítenek. Mivel a DNS-információ a szem- és hajszínt is magában hordozza, az érdeklődők hamarosan egy VR-szemüvegen keresztül szembe nézhetnek több Árpád-házi uralkodóval is - áll a közleményben.

Várostörténet

  1. Régi idők telei Fehérváron

    Még szinte fel sem fogtuk, hogy elkezdődött az új esztendő, máris meglepett minket egy kiadós havazás. Ilyenkor lehet igazán nagyokat szánkózni, a Zichy ligetben még hangulatosabb a korcsolyázás, és végre a gyerekek is látnak igazán szép mennyiségű téli csapadékot. Alábbi írásunkban a régi idők fehérvári teleiről gyűjtöttünk össze sok érdekességet.

    2026.01.07.
  2. Hiánypótló köny készült

    A hiánypótló kötet egy mára jórészt feledésbe merült intézmény múltját dolgozza fel, bemutatva a Székesfehérváron működő Országos Királyi Javítóintézet történetét, mindennapjait és társadalmi szerepét. A szerző levéltári kutatásokra, korabeli iratokra és visszaemlékezésekre támaszkodva tárja az olvasó elé az intézmény működésének hátterét, valamint annak helyét a magyar nevelés- és büntetés-végrehajtás történetében.

    2026.01.04.
  3. Szrnteste Sárpentelén

    Jézus születését a legszebb ünnepünkként tartjuk számon. Székesfehérvár határában, Sárpentelén zajló csodás karácsonyi ünnepségek emlékeit Széchényi Zsigmond aranytollú író és vadász örökítette meg Csordapásztorok című írásában. 

    2025.12.24.
  4. Szörnyű három hónap kezdődött

    Székesfehérvár bevételéért 1944 december 22-én indult meg a szovjetek támadása és a következő napon már ők birtokolták városunkat. Az ezt követő három hónap szinte a földi pokol volt Fehérváron, megannyi szomorú történettel. Egészen 1945 március 22-éig elkeseredett összecsapások színtere volt a város. A legszörnyűbb tettekről beszámolók maradtak fent, fotók ezekben a hetekben nem nagyon készültek.

    2025.12.22.